Miről szól Arany János Tengeri hántás című balladája?

Két elbeszélőt szerepeltet. Egyikük csak a keretnek tekinthető első és utolsó versszakban szólal meg. E keretben ábrázolt helyzetnek egyik szereplője az a személy, aki a közbülső tizenkét versszakban történetet mond el. A kereten belül a történet képezi az első szólamot, és az elbeszélő (a második elbeszélő) közbeiktatott kiszólása adja a másikat. Ez a közbeiktatott kiszólás a kereten kívüli helyzetre utal � a két történés tehát ezúttal mind térben, mind időben különbözik egymástól �, s mindig az utolsó előtti sorra korlátozódik, leszámítva a kereten belüli elbeszélést kezdő és záró szakaszt, ahol az utolsó sorra is átterjed. Mivel ez az ellenszólam mindig hézagot takar a történetben, Arany elbeszélésmódja a vágásként számon tartott fogás sajátos használataként jellemezhető. A kereten belüli történet folyamán az ellenszólam egyaránt olvasható a keretként szolgáló helyzet betű szerinti leírásának és a kereten belüli történet metaforikus értelmezésének: „Dalos Eszti � a mezőre kiment ő, / Aratókkal puha fűvön pihent ő; / De ha álom ért reájok, / Odahagyta kis tanyájok. / � Töri a vadkan az ťirtástŤ � / Ne tegyétek, ti leányok!” Még az utolsó előtti versszak sem kivétel: a jelen betű szerinti leírása itt is a múlt metaforája.

Az ötvenes években írt balladák világos szerkezetükkel, erős retorizáltságukkal tűntek ki; az öreg Arany megtöri a vers egyértelmű, egyenes vonalú logikáját, kerüli a teljes szimmetriát. A Tengeri-hántás önként kínálkozó hídszerkezetét (ABA’) is ebben a szellemben módosítja. Az utolsó versszak nem a kezdet tükörképe; a kereten belüli kétszólamúság a zárlatban is érvényesül: a költő itt is metaforikus értelmezést állít a helyzet betű szerinti leírása mellé. Nem más ez, mint a kereten belüli rész logikájának a kifordítása, ott a jelen szolgált a múlt metaforájaként, itt a múlt sugallta végkövetkeztetés válik a jelen metaforájává.

1. Olvasd el a balladát!

2. Ha nem érted meg, az nagy baj. Sokat kell olvasni szépirodalmat, azon belül is találhatók rendkívül szórakoztató, könnyebb, de nívós olvasmányok, ettől tágul a látóköröd, bővül a szókincsed, pallérozódik a stílusod. Már ez is egy szint, hogy Arannyal próbálkozol, kinek balladái csodálatosak. Büszke lehetsz magadra.

szia! Ezt idén tanultuk(11.es vok). Arról szól h a falusiak kukoricát hántanak, Dalos Eszti kiment a mezőre és onnantól nem látta senki-meghalt.

"-Dalos Eszti szép leány volt, de árva...

...Dalos Eszter csak nem jött ki:

Temetőbe költözött ki;"

--> Dalos Eszti meghalt, így mesél róla a költő.

Valszeg ez a versszak kavarhatott be:

"Maga Ferkó nem nyughatik az ágyon,

Behunyt szemmel jár-kel a holdvilágon,

Muzsikát hall nagy-fenn, messze,

Dalos Eszti hangja közte,

- Ne aludj, hé! vele álmodsz -

Azt danolja: „gyere! jöszte!”

<- Ezt csak álmodja a Ferkó, h hallja Eszti hangját.