Mi a különbség a parlamentáris és az alkotmányos monarchia között?

Nem sok.

Az alkotmányosban az "uralkodónak" akinek közjogi hatalma nincsen, csak reprezentatív személy, a parlamentárisban van közjogi hatalma, de nem sok (pl. olyan, mint nálunk a köztársasági elnök, akinek szinte megmondják, hogy mit csinálhat, de ő maga csak szükségállapotban alkothat önálló jogszabályt).

Ld.: [link]

Mindkettőben ugyanazok az intézmények vannak, ellentétben az uralkodói abszolutizmussal, ahol minden felsőbb utasításra történik. "A király uralkodik, de nem kormányoz." egy ostoba baromság, a magyar történelemtanításban, ami semmilyen monarchia alaptörvényében nem szerepel (max. úgy, hogy "Őfelsége sérthetetlen; csak a miniszterei felelősek").

A parlamentarizmuson kívüli alkotmányos monarchiában az uralkodónak tartania kell magát az alkotmányhoz, vagy az alkotmányt alkotó sarkalatos törvényekhez, folyamatosan üléseznie kell a parlamentnek, aminek legalább az alsóházát demokratikusan kell megválasztani. Az államszuverenitás nem csak elméletileg származik tőle. A parlament által elfogadott minden törvénynek kötelezően szentesítés alá kell esniük (pl. az USA-ban 2/3-dal elfogadott törvények önmaguktól érvénybe lépnek elnöki aláírás nélkül), a felsőház tagjait ő nevezi ki, ha van, régebben volt törvénykezdeményező joga is. A minisztereket és bírókat szintén ő nevezi ki. Ő az adminisztráció legmagasabb szintje.

A parlamentáris monarchiának két fajtája van: a konvencionális parlamentáris monarchia (Nagy-Britannia, Benelux, Spanyolo., Norvégia), ahol az uralkodónak erős jogosítványai vannak, de azt csak a kormány vagy a parlament határozatára használják és a "koronás köztársaság" (Svédország, Japán), ahol még a formális jogosítványai is minimálisak.