Mik az autizmus jelei?

antiszociális, esetleg hiszis, a creepy értelemben véve, befelé forduló.

De ez tipikusan egy olyan téma, amiről könnyen utána lehet olvasni a google-ön.

Az autizmus egyik korai jele a csökkent társas interakció, amely a felnőtt korban is megmarad. Autizmussal rendelkező gyerekek lehetnek gyengédek, szeretetteljesek, de csakis a maguk módján, ami egészen más, mint amit egy hasonló korú gyermektől rendszerint várunk.

Sokszor úgy tűnik, hogy nincs meg bennük a képesség, hogy másokhoz kötődjenek. Inkább egyedül szeretnek játszani, tevékenykedni. Az autizmus enyhébb formáival rendelkező gyerekek képesek társas interakcióra, azonban sokszor a mások által természetesnek vett melegség vagy érzékenység nélkül. Súlyos esetekben a gyermek teljesen visszahúzódik a külvilágtól, és csak mechanikusan lép kapcsolatba a környezetével.

A társas interakcióra való képesség fogyatékossága vagy hiánya az idő elteltével és a gyermek fejlődésével megváltozhat.

Csecsemőkor

Közöny vagy ellenállás a fizikai kontaktussal szemben, például amikor a szülők, testvére megölelni próbálják a kicsit.

A szemkontaktus hiánya, az arc kifejezéstelensége, mosolytalansága.

Nem sikerül válaszolni a szülők hangjára.

Korai gyermekkor

Csupán részben vagy egyáltalán nem utánoz másokat, például nem tapsol, amikor tapsolnak neki.

Nem mutat érdeklődést játékok és más tárgyak iránt.

Egyáltalán nem vagy csak nagyon kevéssé figyel fel mások örömére, bánatára.

Úgy tűnik, hogy saját világában él, és leginkább egyedül szeret tevékenykedni.

Nem tud játékot kezdeményezni másokkal, nem tud társas játékokban részt venni.

A felnőttekkel furcsa a kapcsolata: vagy túlságosan, vagy egyáltalán nem kötődik.

Késői gyermekkor

Nem tud bekapcsolódni, részt venni a más gyerekekkel való játékban (például mert túlságosan agresszívan viselkedik).

Az osztálytermi normákat nem tartja be (például kritizálja a tanárt, nem akar részt venni az osztálytermi tevékenységekben, nem akarja vagy képtelen az adott nyelvhasználati szabályokat követni, nem akar esetleg iskolai egyenruhát hordani)

A társas vagy egyéb ingerek könnyen levertté teszik, nem bírja azokat feldolgozni.

Nem sikerül a felnőttekkel normális kapcsolatot ápolnia (túl intenzív vagy éppen számára nem létező kapcsolat)

Gyakran esik meg, hogy a szülők akkor fordulnak először orvoshoz, amikor azt látják, hogy a gyermek beszéddel kapcsolatos képességei nem nagyon fejlődnek. A problémák egyaránt jelentkeznek a verbális és a nonverbális kommunikáció területén. Meglehet, hogy a gyermek egyáltalán nem használja a nyelvet, de az is lehet, hogy egy egészen speciális, egyéni nyelvet használ. Megeshet, hogy képes nyelvtanilag helyes mondatokat létrehozni, viszont nem tud egy értelmes párbeszédben részt venni. Például valójában csak szüntelenül a kedvenc témájáról beszél, esetleg nem engedi a többieket reagálni, ha azok értelmesen részt akarnak venni a társalgásban, vagy esetleg be akarják fejezni.

A beszéd megértése is lassabban fejlődik náluk, a súlyosan autista gyermekek még egy egyszerű kérdést sem tudnak megérteni. Általában igaz, hogy ezek a gyerekek nem értik a nyelv társas használatát, de legalábbis sosem értik annyira, mint a velük egykorú társaik. Nem tudnak például gesztusokat bevonni a kommunikációba, nem értik a humort, vagy bizonyos szavak, mondatok burkolt jelentését. Akárcsak az előző esetben, a problémák itt is más formában jelentkeznek a különböző életszakaszokban.

Csecsemőkor

12 hónapos korában a baba még nem gagyog, nem mutat az ujjával, nem használ gesztusokat.

18 hónapos korában a baba még nem mond egyetlen szót sem.

24 hónapos korában a baba még nem állít össze spontán, kétszavas mondatkákat.

A korábban már megtanult szavakat elfelejti (ennek a neve visszafejlődés vagy regresszió).

Korai gyermekkor

A nyelvi fejlődés visszamaradt, különösen a megértés területén vannak problémák.

A nyelv szokatlan használata.

Válaszolás helyett rendszerint csak megismétli az utoljára hallott szavakat (ennek a neve echolalia).

Kevéssé hallgat a nevére.

Kevéssé reagál arra, amit mondanak neki; emiatt a szülők eleinte gyakran hiszik azt, hogy a gyermeknek a hallásával vannak problémái.

Hiányos nonverbális kommunikáció (például nem mutat rá tárgyakra, nehezen követ egy pontot, nem tud társaságban mosolyogni vagy mások mosolygását viszonozni, nem tudja megosztani örömeit).

Késői gyermekkor

A nyelvi fejlődés kóros, a gyermek vagy egyáltalán nem beszél, vagy a beszéd ritmusa, a hangsúlyok, a hajlítások szokatlanok, egyes szavak különböző jelentéseit nem tudja használni.

Tartós echolalia

A névmások helytelen használata (például magáról, mint "te" vagy mint "ő" beszél)

A gyermek életkorához, társas csoportjához képest szokatlan szótárral rendelkezik.

A nyelv és a kommunikáció limitált, korlátozott használata, esetleg szüntelenül csak speciális témákról hajlandó beszélni.

Viselkedés, érdeklődési körök és tevékenységi formák

Az autista gyermekek nagy része ragaszkodik a maga sajátos szokásaihoz, és rendszerint idegessé, zaklatottá válik, ha ezt megzavarják, ha a körülményekben változás áll be. Az érdeklődési körük általában beszűkült, és nem egy esetben van egy kedvenc tevékenységük, amibe folyamatosan belefeledkeznek. Erre példa, ha a gyermek ugyanazokat a játékokat folyamatosan ugyanabban a sorrendben állítja fel egymás után ahelyett, hogy játszana velük. Vagy például telefonszámokat és dátumokat memorizál, úgy hogy szüntelenül ismétli őket.

A legtöbb esetben a gyermek különösen ragaszkodik egy adott tárgyhoz, játékhoz, eszközhöz vagy akár egy adott testrészhez. Egyes gyerekeknek van egy kedvenc botjuk, vagy ruhájuk, bögréjük, egy tárgy, amelyet mindenhova magukkal visznek, vagy pedig mindig magukon viselnek. Amennyiben ezt el akarjuk tőlük venni, akkor nyugtalanná válnak, és bizonyos esetekben ezt agresszióval fejezik ki.

Gyakran vannak megszokott, ismétlődő viselkedési mintáik, mint a kezek, a fej, a test ritmikus mozgatása. Ilyenek például: tapsolás, bólogatás, himbálódzás. Megeshet, hogy a testtartásuk is eltér az átlagtól, például lábujjhegyen járnak, vagy furcsán tartják magukat.

Sok gyermek hajlamos arra, hogy folyamatosan megérintse valamely testrészét, vagy ott tartsa a kezét. Például a kezüket a fejükre teszik, vagy mindkét kezükkel ütögetik a fejüket. Súlyosabb esetekben a gyermekek rendszeresen kárt tehetnek magukban, ilyen esetben védőruhát érdemes rájuk adni. Egyes gyerekek agresszívan, bántalmazóan lépnek fel akár másokkal, akar saját magukkal szemben.