A különböző szerzők nem vetethetik le a munkáikat pl. a SCRIBD-ről?

Dehogynem. Azonban a legtöbb műnél semmi értelme a kukacolásnak, mert úgysem adják már ki ugyanazt, tehát ebből már hasznuk nem lesz, ezért általában nem is szívóznak. Amit az én tapasztalatomban levettek (tehát a scribd közölte, hogy márpedig ez nem lesz kint, nem pedig hogy én vegyem le), az egy angol nyelvtanító könyv volt, melyet a 80-as évek végén adtak ki, és azóta megjelent három újabb kiadása. Ki venné a régit? Ki vállalná a rizikót a régi újrakiadásával? Szóval annak sem volt sok értelme, de persze ami a szerző joga, az a szerző joga.

Külön kategória, amikor a műegyetemi professzor meghalt mondjuk 1985-ben, a felesége ezekről az ügyekről sosem volt tájékoztatva rendesen, most meg már 98 éves, hát őt meg nem érdekli az egész az ágytálazások közben.

Ami a magyar szakirodalmat illeti, én a saját szakmám szakkönyveit digitalizálom, helyhiány miatt (így 80 felé már csak a gyakorikérdéseken feltett érdeklődésre válaszolok, semmi másra), tehát egy témakörből többnyire van (többféle) régi technikumi tankönyv, régi felsőfokú technikumi tankönyv, Kandós jegyzet, műegyetemi jegyzet, rendesen kiadott szakkönyv, ÓE-s jegyzet, stb. És már régen elszámoltam azzal, hogy gyakorlatilag mindegyikben ugyanaz az ábra látható. :D Na de most jön a kis meglepetés. Veszek a Vaterán egy 1950-ben idehaza kiadott orosz szerzőtől származó szakkönyvet és mit ad isten, ebből származik mindegyik jegyzet ábrája. :D :D :D Na ezt az egész szakírói gárdát 1960-tól mostanáig nemnagyon érdekelték a szerzői jogok.

Természetesen a szerzői jogok fontosak.