„Ha elég nagy hazugságot mondasz, és folyamatosan ismételgeted, az emberek előbb-utóbb elhiszik”. Ennek mik lehetnek a szociológiai/ pszichógiai okai?

Azzal a kiegészítéssel még igaz is, hogy "... és az embereknek nem áll rendelkezésére az adott állításról más tájékozódási lehetőség".

A Goebelsi propaganda közel teljes sikeréhez az is kell, hogy azt senki ne tudja cáfolni szélesebb tömegek előtt. Azaz kell hozzá a sajtó teljes leuralása is. Ma már az internet világában ez még egy diktatúrában is nehéz. Akkoriban nem volt az.

Ha minden hír forrás az uralmad alatt van, és a látszólag egymástól független újságok, információ források mint ugyanazt mondják, akkor könnyű elhinni a hírt az embereknek. Elvégre abban a tudatban vannak, hogy a hír több irányból is meg lett erősítve.

Semmi tudományos dolog nem áll a hátterében, mert szimplán ez így egyáltalán nem igaz.

#2 jól leírta a lényeget: amikor valaki ezt az elvet politikai célokra használja, akkor nem az fogja elhozni az eredményt, hogy valamit sokat ismételgetnek, mert az csak az első lépés. A második lépés az, hogy ellehetetlenítik az állítások megcáfolását és az állítások igazságtartalmára irányuló információkat. És még ebben az esetben sem feltétlenül igaz az, hogy az emberek elhiszik az állítást, hanem csak azt, hogy nem tudnak a propaganda ellen felépíteni egy eltérő álláspontot, hiszen nincsen információjuk, ami alapján feltudnának. A fidesz bemeséli marika néninek, hogy az egész világ ellene van és csak Orbán tudja megmenteni. Honnan tudna marika néni rájönni, hogy hazudnak neki? Az internethez nem ért, a tévé 90%-ban a fidesz szennyét köpködi, aki pedig mást mond, az nyilván annak a csoportnak a tagja, amelyik rosszat akar neki és amelyiktől Orbán fogja őt megvédeni. Nem azért hiszi ezt el, mert Orbán folyamatosan ezt ismételgette neki, hanem mert nincs megbízható forrása, amiből megtudhatná a valóságot.

Nem nehéz egy diktatúrában. Lásd Irán, korábban Kína, Észak Korea.

A kérdésre: az emberi agynak sokféle szempontot kell egyidejűleg teljesíteni. Az agy egy rendkívül bonyolult hálózat, amely nem úgy működik, mint egy számítógép, hanem asszociatívan. Ez azt jelenti, amint hallunk egy információt, az agy azonnal keres hozzá egy korábbi tapasztalatot. Ha az kellemes, akkor az információ is az, elfogadjuk. Ha nem, akkor elutasítjuk (elfelejtjük). Ezt nevezik az agy gyors működésének. Ezzel lehet hamar tájékozódni, életveszély ellen gyorsan reagálni (reflex). De nem lehet széles tudásra, jó képességekre szert tenni, ami idővel káros. Ezért az agy képes lassú munkára is, ezt analizálásnak, elemzésnek nevezzük. Azonban ez a képesség igényel néhány dolgot. Elsőnek azt, kiskorunkban arra neveljenek, hogy a tanulás, ismeretgyűjtés jó dolog. Ekkor szeretni fogjuk az iskolát, és sok tudásra teszünk szert, van miben elemezni, továbbá szeretjük ezt a tevékenységet, mert sok sikert tud hozni. Idővel fontosnak fogjuk tartani.

Amikor hallunk egy információt, a gyors agyunk dönt róla. Ha a lassú agyunk megszokta hogy dolgozzon, kézbe veszi ezt az infót és feldolgozza. Ha az infó hasznos, elraktározzuk, ekkor a lassú agy csak nagy megerősítést adott. Ám ha az infó hazug, sőt ártalmas volt, az elemzés ezt kideríti, innentől ugyanazt már a gyors agy is károsnak tartja, elveti. Ha viszont erre nincs lehetőség ismeret híján, akkor innentől téveszmék rabjai leszünk. Az ismerethiány származhat a gyermekkortól, de el is zárhatják előlünk, például falun ma csak kormányinformációhoz lehet hozzájutni, internetje nagyon kevés embernek van és sokan nem is értenek ehhez. Tehát esélyük sincs valós, igaz információhoz jutni, nincs mihez hasonlítani, utánajárni nemcsak nehéz, költséges is, veszélyes is.

A reklám és a mantra ezeknek az elemzésképtelen embereknek egyre erősíti a tévhitét, ezért megszokják (ez az agy takarékos munkája, hiszen nagyon sok az infó - nincs hatásosabb, mint bármivel, nem is feltétlenül hazugsággal kimeríteni az agyat, nem fog dolgozni, ezzel a cél elérve. USA-ban egyébként Trump ezzel nyert most is. Nem feltétlen hazudott, folyamatosan mondott bármit. Az agy nem bírta követni, kimerült, elfogadott mindent. A hivatásos hazudozók aztán tudták a dolgukat).

De van rosszabb. Tévhitet eloszlatni roppant nehéz, ám a megfelelő gyakoriság ezt átminősíti önazonossággá. Azaz az információ és mi magunk azonossá leszünk, a hamis hír már önmagunk vagyunk. Olyan ember pedig nincs, aki önmagát vetné el, inkább körömszakadtáig harcol, hiszen nem egy hír igazságát védi, hanem önmaga létét. Őt csak megölni lehet, véleményét megmásítani nem. Így lehet - nem rabszolgatársadalmat, egyenesen robottársadalmat létrehozni.

Én sem akarok politizálni. De afelé haladunk. És ilyen robotot az ember nem öl, hiszen ember. És ha ők vannak sokkal többen, az esély megszűnt.

Amit #4-es leírt, nagyrészt igaz, viszont egyszerűen képtelenség a propaganda minden összetevőjét tudatosan elemezni és ellenállni, tudat alatt is hatni fog. Ez nem azt jelenti, hogy pár év alatt kormányellenesből kormánypártivá válsz, ennek sokféle szintje és hatása lehet. Ha kőkemény ellenzéki vagy, akkor egész életedben utálni fogod őket, de például lehet, hogy átveszel ezt-azt a terminológiájukból,

idővel úgy-ahogy tolerálható nézeteltérésnek fogsz tartani olyasmit, amit korábban telibe gyűlöletkeltésnek tartottál volna, akár magadon sem veszel észre egy-egy apró gondolati kirohanást, kocsmai hőbörgéssé szelídül olyasmi, amiért korábban az utcára mentél volna tüntetni, stb. A reklámok is így működnek, nem az a cél, hogy rohanj egyből a termékért, hanem tudat alatt kialakul egy korábbinál pozitívabb megítélés, kicsit több súlyt adsz azoknak a vásárlási szempontoknak, amiket a reklám kitartóan nyomat, stb.

#5 a magad tapasztalatát ne általánosítsd alaptalanul. Ezzel például bizonyos szempontból máris mutatod, te állsz a hatása alatt.

Valamire reflex-szerűen reagálni, és másként viselkedni, az két dolog. Egy szimpla példa: jól megválasztott (politikai vagy bármilyen) reklám megfelelő időben ér, azonnal azt érzem, hű, ezt tényleg így van, szimpatikus. Ennyi a reflex. A gondolat utána jön. És nem rohanok elfogadni. De ehhez kellett megfelelő ismeret, továbbá rutin. Igen, lehet tévedni, ezért lesz az ember óvatos. És erős különbség van aközött, hogy az ember tudatosan és erősen tesz mondjuk egy gyűlöletkampány ellen, vagy felméri, hogy a hatókörében nem tud megfelelő erőt begyűjteni a fellépéshez és ezért látszólag béketűrően fogadja. Nem fogadja, és kemény küzdelem, hogy ne legyen tőle stresszes és ne hülyüljön bele.

Ugyanakkor az igaz, hogy az emberek többségének nincs erre lehetősége ezer oknál fogva (de alapvetően, mert nem tanulta meg és úgy véli, nincs lehetősége a megfelelő információ begyűjtésére). És a természetes életreflex ha nem is fogadtatja el vele, de rezisztenssé teszi.

Továbbá egyáltalán nem számítottam arra, hogy ezt a többség megérti. Erre fényes bizonyság, hogy az országnak 15 éve nincs ötlete a romlás megállítására, pedig már lassan visszafordíthatatlan. Ezt 15 éve tudom, de nincs kedvem a mártíromságra.