Miért pont Washington D.C. lett annak idején az USA fővárosa? Nem lenne előnyösebb egy centrális fekvésű település fővárosnak (mint pl. Kansas City)?

"de amikor már összeállt a mai USA, akkor már lehetett volna."

És minek? Pakoljanak át mindent, mert jobban néz ki?

> Itt kőkeményen harcászati szempontokat vesznek figyelembe

Szerintem kevés országnál volt ez szempont. Az országok, városok békeidőben fejlődnek igazán, hogy melyik város növekszik, melyik válik népszerűvé, az leginkább a város adottságai, az ország más országokkal való kapcsolatai, meg részben a véletlen dönti el, hiszen van itt egy öngerjesztő folyamat is. Illetve természetesen vannak katonai szempontok is, sok város pont ott jött létre, ahol jól védhető is egyben. (Vagy ami nem ott jött létre, azt egy háború erősen visszavetette.) Sok tengerparti országnál egy tengerparti város a legnagyobb, és mivel amúgy is kialakul ott egy gazdasági, kereskedelmi, közlekedési központ, gyakran ez válik fővárossá is. Az másodlagos szempont, hogy amúgy a tenger felől egy város egyébként sokkal inkább védett, de azért ez is benne van a pakliban.

Háború esetén meg el lehet költöztetni a kormányzati központot, ha muszáj. Meg nem feltétlenül jelent a főváros katonai szempontból erős pontot, ritkán vannak ott a legnagyobb katonai bázisok. Annyiból szempont persze, hogy egy villámháborúban ha sikerül néhány nap alatt elfoglalni a közigazgatási központot, a fővárost, az meg tudja bénítani az országot, illetve a védekezés koordinálását annyi időre, hogy más területen is sikereket lehessen elérni. Legalábbis az országok egy jelentős részénél, ami alól pont az USA az, ami félig-meddig kivétel.

Ennek ellenére Németország fővárosa is a határhoz közel fekszik. Ausztriáé, Szlovákiáé, Finnországé is, Dániáé is, Svédországé, Norvégiáé is. Az Egyesült Királyságé is, Portugáliáé is, de a jelenlegi Magyarországé is. Vagy ha kitekintünk Európából Egyiptomé is, Kínáé is, Ausztráliáé is, Indiáé is, Kanadáé is. Egy részük pont azért, mert a főváros tengerparti város, és így természetes kereskedelmi, gazdasági központ, másrészt a tengerpartisága miatt jól védhető.

Budapest pl. 40 km-re van a határtól. Felmerült komolyan az, hogy elköltöztessük a fővárost mondjuk Dunaújvárosba, pusztán azért, mert a határtól való nagyobb távolsága miatt nehezebb lenne meglepetésszerűen elfoglalni? Ilyen szempontból ez fel sem merült. Olyan tervek voltak, hogy Budapest gazdasági, közlekedési központjától függetlenedve legyen egy közigazgatási központ, ami csökkentené az ország vízfejűségét. De nem katonai szempontok alapján merültek fel alternatívák, pl. Debrecen az ilyen diskurzusban fel-felmerül, pedig nincs az ország közepén, közel van az is a határhoz, de nem ez mellette a fő szempont, hanem az, hogy természetes módon vált naggyá, lokális központtá, stb…

Az USA annyiból más, hogy ott ráadásul egy csomó döntés állami hatáskörben van, az államok sokkal nagyobb önállósággal rendelkeznek. Háború esetén az elnök egymaga hozhat döntéseket, ő meg egyik nap itt lehet, a másik nap ott. A hadsereg bázisai meg nyilván nem Washingtonban vannak. Washington elfoglalásával nem igazán bénulna meg az USA politikai vagy katonai vezetése.

~ ~ ~

> ha háború törne ki, akkor az ellenfélnek ne csak annyi dolga legyen, hogy átlépi a határt és rögtön a fővárosban találja magát.

Mármint „csak” annyi dolga lenne, hogy átlépje az Atlanti-óceánt? Volt valaha olyan épeszű ember, aki akár csak fontolóra vette volna azt az eshetőséget, hogy az óceán felől támadja meg az USA-t és foglalja el Washingtont? (Nem rakétával, hanem emberekkel, katonákkal, akik tényleg el tudnak foglalni területet.)

#9

Párizs? London?

Valójában a fővárosokat nem "kijelölik", hanem spontán alakulnak ki ott, ahol a legnagyobb népesség összeáll. Ebben nem az a szempont, hogy hol katonailag előnyös.

Éppen fordítva, ha egy város középen van, abba rendszerint belenyúltak, Madrid azért van középen, mert mesterségesen választották - ahogyan Isztambul helyébe is mesterségesen lépett Ankara. Ezek nem történelmi fővárosok, hanem csak azok helyébe léptek.

A fővárosok kiválasztása egy sor szempont alapján alakult ki és a preferenciák, a fontossági sorrendek államonként és időszakonként is változtak. Háborúk esetén nyilván a katonai stratégia szerepe a kiemelkedő, így volt amikor a háborús szempont volt fontosabb és a frontoktól távolabb helyezték a fővárost. És máskor meg a gazdasági szempontok alapján választották, és a gazdaságilag előnyösebb helyre tették, mint egy tengerpart vagy a szomszédos partner államokhoz közelebb.

A fővárosok kialakulásához részben persze a népesség is vezethetett, de a népesség növekedéshez meg más egyebek voltak az előzmények. A középkorban szerep jutott a vallási központoknak, ahol több és nagyobb templom volt a kolostorokkal és oktatással egybekötve. Máshol egy gazdaságilag jobban teljesítő régióban gazdasági centrumok és kiemelt városok is létrejöttek, jellemzően folyópartokon, tengerpartokon, nagy kikötőkkel és jobb úthálózattal együtt. A gazdaságilag előnyös területeknél nagyobb városok alakultak ki, ahol jobb termést adott a régió időjárása és a kereskedelemnek is központja volt. Ez jelentett több bankárt, több kereskedőt és piacokat ahol az áru gazdát cserélhetett. Az ilyen központokba áramlottak az emberek és a művészek is. Ez tovább lendítette egy város növekedését és fejlődését. Például egy apró faluba nem költözött egy középkori építész, mert ott úgysem fog épülni egy nagyobb templom vagy várkastély, ezért a művészek mozgásban voltak a felhasználási helyek felé ahol a megbízásokat kapták (többnyire az egyháztól és uralkodóktól). Gyakran ezekkel együtt a hivatalok és politika is megvetette a lábát az ilyen kedvező helyeken.

Katonailag is mérlegeltek, de nem volt mindig kiemelt cél, inkább csak a háborúk időszakaiban. És a középkor után már lecsengett a hegyekre épült, vastag falú, erős és magas kővárak építése és helyettük laposabb és díszes, nagy kertekkel övezett palotákat kezdtek építeni. Összességében a fővárosok többségében gazdasági, kulturális, politikai és stratégiai okokból alakultak ki ott ahol vannak.

Már nagyon régen arra is rájöttek és csinálták is, hogy minden főváros bevehető és át is helyezhető szükség esetén. Hát volt is főváros áthelyezés a történelemben elég rendesen. És jónéhány szokatlan főváros is létezik.

Ausztrália fővárosa Canberra. Viszont nem a legnagyobb városuk, mert Sydney nagyobb város, sőt a fővárosnál több nagyobb városuk is van.

Sydney - népesség ~ 4 500 000 fő, terület ~ 12 000 km²

Canberra - népesség ~ 360 000 fő, terület ~ 470 km²

És Ausztrália fővárosa sem lehetne a kontinens közepén, mert ott lényegében sivatag van és alig lakik ott bárki is. Az ausztrálok többsége a tengerparti városokban lakik. Canberra hosszadalmas vita után lett főváros a tervezett Sydney vagy Melbourne helyett, a kettő között.

Helsinki Finnország fővárosa is érdekes példa, mert nem is a finnek tették meg fővárosnak, hanem I. Sándor orosz cár (1777-1825) 1812-ben nevezte ki Helsinkit fővárossá, hogy távolabb legye a svédektől, és közelebb Szentpétervárhoz. Később a finnek megtartották fővárosnak.

Washington DC is hosszas, hét éves tanakodás következménye volt és végül George Washington elnök jelölte ki a helyét. Valójában elég sokáig, hét évig tárgyalták, hogy hol legyen a főváros és egy belpolitikai határvonalra tették az országon belüli stabilizálás miatt.