Mi a különbség a köztársaság és az alkotmányos monarchia között?

A köztársaság olyan államforma, ahol az államfő választott, általában meghatározott időre, és az államhatalom a nép vagy annak képviselői által gyakorolt hatalmon alapul. Ilyen Magyarország is. A köztársaság tipikus példája egyébként Franciaország, amely 1848 óta megszakítatlanul működik.

Az alkotmányos monarchia pedig olyan államforma, ahol az államfő egy uralkodó (király, császár), de hatalmát korlátozza az alkotmány, és a tényleges kormányzati hatalom többnyire a választott parlamenté és kormányé. Legismertebb az Egyesült Királyság, de Európa-szerte rengeteg monarchia található, pl. Svédország, Norvégia, Dánia, Spanyolország.

"A köztársaság tipikus példája egyébként Franciaország, amely 1848 óta megszakítatlanul működik."

1852 és 1870 között Franciaország császárság volt. (Meg a Vichy Franciaországot is kissé túlzásnak tűnik köztársaságnak nevezni.)

(Amúgy a válasz lényegével egyetértek.)

Ókori-középkori értelemben a királyság egy uralkodóház fejének vallásilag legitimált egyszemélyes uralma, amely a dinasztián belül öröklődik, vagy ritkábban választhatnak is uralkodót. Az idő folyamán ezt azért ellensúlyozták először a rendi parlamentek, később pedig a választott parlamentek, a végén pedig a hatalom a választott népképviseleti testület kezébe került, az uralkodói cím formálissá vált.

Ókori-középkori értelemben a köztársaságban az államirányítás több, ideális esetben egymást ellenőrző, határozott időre választott tisztviselő kezében van, kötelező, hogy a rendszerben valamilyen demokratikus vagy elitista testület visszacsatolást képezzen (ld. Római köztársaság, régi Svájc, Velencei Köztársaság). Inkább a nép a jogforrás, mint a vallás. A

modern demokratikus köztársasághoz még ezenkívül számos más elem is tartozik.

nemvótmég, á dehogy...

https://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__tarsadalomtudoman..

https://www.gyakorikerdesek.hu/politika__partok-kormanyzas__..

https://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__tarsadalomtudoman..

https://www.gyakorikerdesek.hu/politika__partok-kormanyzas__..

https://www.gyakorikerdesek.hu/politika__magyar-politika__11..

https://www.gyakorikerdesek.hu/politika__torvenyek-jog__1141..

#1

Egészen pontosan megkülönböztetünk alkotmányos monarchiát és parlamentáris monarchiát.

Az alkotmányos monarchiákban (mint amilyen az egykori Osztrák-Magyar Monarchia, vagy a Cári Oroszország volt) létezik ugyan népképviseleti úton választott parlament, többpártrendszer, és alkotmányos jogrend, de az uralkodóé a legfelsőbb hatalom. Akarata szerint feloszlathatja az országgyűlést, leválthat, illetve nevezhet ki minisztereket a kormányban, és ő szentesít minden egyes elfogadott törvényt. Tulajdonképpen tehát az országgyűlés hozza a törvényeket, de az uralkodó akaratával szembe nem haladhat egy kormány.

Ezzel szemben a parlamentáris monarchiákban az uralkodó szerepe jelképes, valódi jogköre nincs, vagy alig van az államügyekben.

(Mindkettőre igaz viszont, hogy az abszolút monarchiákkkal ellentétben ezek parlamentáris rendszerben műkődnek, míg az abszolutizmusban az uralkodó gyakorol egyszemélyben minden hatalmat.)

Hasonlóképen, mint ahogy léteznek elnöki köztársaságok, ahol a gyakorlati értelemben vett hatalom az elnöké, míg például a mi köztársasági rendszerünkben az elnök szerepe csupán jelképes, és a tényleges hatalom a miniszterelnöké.