Miért van az, hogy az emberek egy része képes lenne a békére és békepárti, kevésbé agresszív, míg a másik fele az emberiségnek csakis kizárólag háborúkkal és agresszióval képes elképzelni az életet?

Egyrészt, aki azt hiszi, hogy semmi nem haladtunk meg abból, ahogyan 30 működött a természetünk a gyakorlatban, annak fogalma sincsen, mi folyt itt akár csak 500 éve. Az emberi természet tényleg adott, megváltozni nem fog (belátható időn belül), de igen kevesen értik, hogy az emberi viselkedést-gondolkodást, személyiségfejlődést mennyire alapvetően határozza meg az "emberi szoftver", a kultúra, mennyire rugalmasan működik alatta az emberi természet. (Honnan is tudnák, mikor lassan már kb. olyan homogén kulturálisan a civilizált világ, mint régen egy-egy ország...) Azt mondani, hogy az emberiség nem is volna képes békében élni, kb. akkora baromság, mint amikor 30 ezer éve azt mondták (mert biztos, hogy mondták!) hogy az emberek soha nem tudnának tömegesen együttélni, soha nem lesz civilizáció a törzsi életből, soha nem lesznek városok, mert akkor az emberek agyonverik egymást. Arra is "teljesen alkalmatlan" volt az emberi természet, aztán csak eljöttek azok a kulturális minták, amik megoldották. Lehet, hogy egyeseknek továbbra is igényük van mondjuk focimeccsen balhézni a hétvégi törzsi háború helyett, de akkor sem mennek megölni egymást a szomszéd faluval.

Azt sem érdemes viszont túlmisztifikálni, hogy sokan milyen "békések", mert aki tisztában van vele, hogy az erőszakkal csakis veszíthet, az persze, hogy "békés"... ha nincs kapacitásod olyan erőszakra, amivel nyerhetsz, akkor nem "békés" vagy, hanem ártalmatlan! Nem ugyanaz... pl. az első világháború előtt, amikor a nagytöbbség azt hitte, hogy győztes és nyereséges háborúbva megy az országuk, valahogy hatalmas tömegeknek ment el a "békéssége". Persze, léteznek tényleg békés emberek is, akiknek valahogy sikerült megérteni az elmúlt 2000 évben, hogy mindenki egyformán embernek számít, de az szigorúan véve, pszichológiai értelemben nem az érzelmi fejlettségről szól.

"A 20-ik század válószínűleg az emberiség legjobb, legbékésebb évszázadaként fog bevonulni az emberiség történelmébe"

Végülis "csak" két világháború volt, de a Koreai, Vietnámi háborúk is felül múltak mindent, ami eddig ebben a században történt. Afganisztáni háború, Irak-Iráni háború, Öböl-háború, dél-szláv háborúk.... és csak a jéghegy csúcsánál járunk, a gyarmatok se mind békésen lettek önállóak, Portugálok pl nehezen engedtek.

Maradjunk annyiban, igen hiányos történelem tudás kell ahhoz, hogy ennyire téves állítást megfogalmazz.

Vannak, akik a háborúkat nyerészkedésre, gazdagodásra használják, nekik érdekük a háború, nem ők halnak meg, sérülnek meg vagy veszítenek el a családjukból egy vagy több embert.

Kérdező, a legtöbb ember békés, és kényszerítik őket a háborúba. A lelki megalapozástól a fizikai kényszerig terjed a nyomásgyakorlás. Lázadhatsz, de ha több körülötted a fogdmeg, akkor te fogsz börtönbe vagy a frontra kerülni.