Melyik kutatóintézet milyen kötődésű és melyik a legmegbízhatóbb?

Nem biztos, hogy a kérdésedre adható válasz bármilyen szempontból is releváns lenne.

Még egy kis támogatottságú pártnál van tétje annak, ha egy közvéleménykutatás kihozza, hogy esélye sincs bekerülni. Ott lehet a közvéleménykutatás eredménye pusztító hatású. De nagyobb támogatottságú pártok esetén az adatok elferdítése kétélű fegyver. A publikált adatokban a Tiszát lehúzod, a Fideszt meg fel a mértekhez képest? Lehet, hogy ezzel megerősíted a Fidesz szavazót, hogy a jó (győztes) oldalon áll. Lehet, hogy kedvét szeged a Tisza szavazónak, hogy nem lesz ebből kormányváltás. Ezek a Fideszt erősítik. De az is lehet – főleg választások előtt –, hogy elaltatod a Fidesz szavazót, hogy az ő szavazata nélkül is nyerni fog a Fidesz, ergo nem kell annyira sietni elmenni választani. Másik oldalról meg aktiválod a Tisza szavazót, hogy itt minden szavazat számít, meg meg kell győznie az apját/anyját is, stb… Ezek meg a Tiszát erősítik.

Én azt gondolom, hogy minden közvéleménykutatónak megvan a maga csiszolgatta módszertana, amit az a cél vezérel, hogy a valóságot legyen képes felmérni. De mindegyik egy kicsit más módszertant alkalmaz, így más eredményre jut, miközben a valóság is változik jelentősen (pl. pusztán a demográfiai mozgás miatt ma egy online felmérést kicsit más paraméterek alapján kellene súlyozni, mint mondjuk 2 éve). Meg persze kialakult már ez a „melyik párthoz kötődik” előítélet, ami miatt ugyanaz az ember az egyiknek válaszol és X párt szimpatizánsa lesz, a másiknak meg lehet, hogy leteszi a telefont és nem válaszol. Mindenesetre különböző módszertanok és a közvéleménykutatók közötti „pártválasztás” azt okozza, hogy az egyik inkább az egyik pártnak kedvező, a másik meg a másik pártnak kedvező adatokat mér. Nem csak mond, hanem ténylegesen azt is mér.

És itt jönnek a választók, akik azt mondják, hogy nyilván azért méri jobbra az X pártot, mert azt támogatja. Pedig egyáltalán nem biztos. Sajnos jön az Y párt politikusa is, aki szintén ezzel érvel, hiszen akkor tulajdonképpen nincs semmi látnivaló, nincs mire reagálni, nem kell foglalkozni a dologgal, nem kell válaszokat adni mondjuk egy népszerűség csökkenésre, meg nem kell agyalni, hogy mit rontottak el. És mivel a politikus sem feltétlenül érti a közvéleménykutatást, sok politikus is elhiszi, hogy az egyik közvéleménykutató X párti, a másik meg Y párti, az X pártinak véltre haragszik, mert az ellenfelet erősebbre mérte, ezért az Y pártinak véltet fogja felkérni egy kutatásra. Így aztán bár a közvéleménykutatók lehet, hogy nem részrehajlók, óhatatlanul az X párt felé tolódnak, ha a módszertanuk olyan, hogy X-et erősebbre méri.

~ ~ ~

Meg az a gond, hogy a kutatási adatokat is rosszul értelmezzük. Egy 1000 főn végzett kutatásnak óhatatlanul van egy 3%-os hibahatára. Meg néha pillanatnyi események is változtatnak a köz véleményén, amiket aztán lehet, hogy az érintett kimagyaráz, aztán 2 hét után mindenki elfelejti a dolgot és visszarendeződnek. Mikor ilyenek vannak, mint a Bese botrány, Orbán Balázs, akkor azt sem utolsó mérlegelni, hogy a kutatás eredményét általában nem akkor publikálják, mikor a felmérés készül, így azt is érdemes nézni, hogy ténylegesen mikor készült a felmérés, mert az is árnyalni tudja a képet.

Mindenesetre nem érdemes a konkrét százalékokat direktben értékelni. Sokkal fontosabbak, hogy egy-egy cég különböző időben készített kutatásaiból milyen trend rajzolódik ki. Most az egyik azt méri, hogy 5%-kal vezet az Alma Párt, a másik meg azt, hogy 5%-kal a Körte Párt? Sokkal fontosabb, ha mindkettő kutatásból az olvasható ki, hogy az Alma Párt erősödött, Körte Párt meg gyengült. Azért jobb ez, mert sokkal inkább alkalmas elfedni, kikompenzálni a következetes módszertani hibákat. Nézd meg, akár az egyik, akár a másik pártot hozza ki egy-egy közvéleménykutató erősebbnek, a tendencia mégis az, hogy pl. a Tisza mindegyiknél nagyobb támogatást mér, mint az EP választások eredménye.

Vagy pl. vannak bizonytalan szavazók, akik lehet, hogy reggel bizonytalanok, egy hír miatt inkább a Fidesz felé húznak, egy újabb hír után meg inkább már a Tisza felé, aztán megint nem tudják. Sokkal lényegesebb lehet az, hogy egy-egy párt támogatottságánál hogy viszonyulnak egymáshoz azok, akik szimpatizálnak egy párttal, azokhoz, akik biztos szavazói és biztosan el is mennének szavazni. Mert ha ez elég közel van egymáshoz, akkor azok a szimpatizánsok igencsak elkötelezettek. Ha meg távol vannak, akkor az a szimpátia nem biztos, hogy egy választásnál tényleges voksot fog hozni, illetve egy-egy pillanatnyi esemény könnyen más párthoz tudja őket terelni.

Ehelyett mi azt csináljuk, hogy egy adott konkrét eredményben vetünk össze pártokat. Pedig az a legbizonytalanabb és nem feltétlenül a legfontosabb.