A vikingek nagydarab, izmos, zsíros, mackós testalkatúak voltak?

A módosabbak igen, de a sima paraszt nyeszlettebb volt ott is. Messze nem minden skandináv volt harcos vagy rangos fosztogató, a nagyrészük sima gazdálkodó, pásztor vagy halász volt.

Egyébként a zord éghajlathoz képest az étrendjük meglehetősen változatos volt, mert a növénytermesztés, állattartás és vadászat-gyűjtögetés-halászat egyaránt fontos szereppel bírt. Hiába nem voltak túl kedvezőek az ottani adottságok, az emberek kihasználták amit lehetett. Viszont továbbra is egy pre-indusztriális társadalomról van szó, tehát az emberek nagyrésze nem élt olyan élelmiszerbőségben, hogy megtudjon hízni és/vagy izomkolosszussá tudjon válni.

Alacsonyabbak is voltak olyan 10 centivel mai utódaiknál, ami azt jelenti, hogy 175 centi körüliek lehettek átlag. Ámde ezzel magasabbak voltak a tipikus angoloknál, frankoknál, szlávoknál. A mediterrán térségbelieknél meg főleg.

#5: Nem volt modern, gépesített mezőgazdaság és élelmiszeripar. Ma egy traktor több munkát elvégez mint régen egy komplett falu, ráadásul gyorsabban, precízebben is. Akkoriban az emberek többségének az élelmiszertermelésben kellett dolgoznia kétkezi munkásként. Hogy földtúróként, kecskepásztorként vagy halászként az már lényegtelen, de az biztos pont volt, hogy a napi betevő megszerzése fizikai aktivitással járt. Ez meg azt jelenti, hogy ha netán sok kalóriát fogyasztanak akkor is elégetik. Viszont a sok kalória sem volt meg mindig korántsem, mert nem volt növénynemesítés, műtrágyázás, permetezés stb. Egy adott nagyságú földterületen kevesebb termés volt mint ma. Arról nem is beszélve, hogy akkor is előfordultak időjárási anomáliák amik elvitték a termést, na meg háborús pusztítások amik során felégették a földeket vagy elvették a termést.az emberektől. Na ezért nem volt a népesség többsége 120 kilós drabális állat sehol sem...

Skandinávia esetében nehezítő tényező volt a jó minőségű termőföldek hiánya, és az is, hogy a hideg vagy esőzések veszélyeztették a termést. Dánia és Dél-Svédország enyhébb éghajlatú síkságain még simábban ment a mezőgazdaság, de Norvégia hegyes-fjordos területein alig volt használható termőföld, ott is csak némi zab meg rozs termett meg. Norvégia népsűrűsége alacsony is volt emiatt, kb. 1 fő/km2 lehetett. Nem véletlen, hogy a területen gyakran fellépett a túlnépesedés problémája, az emberek pedig elhajóztak, hogy mondjuk az angolszászoktól vagy az írektől elvegyék erőszakkal amijük van. Vagy éppen felfedezzenek és benépesítsenek addig ismeretlen területeket mint Izland, Grönland vagy a Feröer-szigetek.

Inkább a sarkkör környékiek azok akiknek az étrendje hús és zsíralapú. A vikingek nem ettek folyton húst hússal, leggyakoribb élelmük a gabona, különböző tejtermékek és a halak voltak. Halból rengeteg volt, és talán ez is volt a legbiztosabb megélhetés. Illetve még a tej és a sör is jó kalóriaforrások voltak ebben a pre-modern környezetben. De hiába ettek sok kalóriát, ha egyszer elégették a mindennapi aktivitásuk során, és nem tudtak súlyfelesleget felhalmozni.

A neandervölgyi meg más kategória, genetikailag különbözik tőlünk. Egyébként az is versenyelőnyt biztosított a homo sapiens sapiens számára a neandervölgyivel szemben, hogy kevesebb kalóriával beérte.