Kicsit tehetősebb magyarok (középkortól XIX. századig) között volt olyan aki vagy jobbágyi/paraszti sorból küzdötte feljebb kicsit, vagy "közepesen" magát, vagy olyan aki nem parasztságból származott, kissé tehetősebb volt? HOGYAN nézett ki ezek?...

Természetesen egy csomó köztes réteg élt a feudalizmusban is, főleg a szabad városok voltak a középkori középréteg gyűjtőhelyei. Ahogy a neve is mutatja, ott szabad voltál, egy jobbágy birtokon meg nem igazán.

Persze szabad polgárként a feudalizmusban kérhettél engedélyt arra, hogy betelepülj akárhova. Céhek még jócskán a 19. században is jelen voltak - egy mesterember ha akart kitelepülhetett mezővárosokba, falvakba is. A jobban kereső szakmák (fegyverkovács, úri szabó, ötvös) képviselői nyilván nem érték be egyszerű parasztházakkal, hanem építettek maguknak a kor színvonalának megfelelő kő- vagy téglaházakat. A szász és bajor mesterek (15. századtól már nem igazán használt a hospes kifejezés) fachwerk házakat is építettek maguknak Magyarországon és Erdélyben.

A kereskedők szintén kitüntetett társadalmi réteg voltak akik sokat utaztak, világlátott embereknek számítottak. Ha megnyerte a tetszésüket egy patakparti kiszögellés ahova szívesen felhúztak volna egy házikót, hát kérelemmel fordultak a főúrhoz/ispánhoz/egyházhoz (attól függően, hogy kihez tartozott az adott terület). Ezt úgy kell elképzelni, hogy "figyi, ott van az a szíjtelek a malom mellett, az nekem pont jó lenne kocsmát nyitni, ugyan had építhessek már rá". De talán nem kell ismételnem, hogy a hűbér birtok volt a legkevésbé kapós - inkább egyházi vagy királyi birtok iránt volt érdemes érdeklődni.

Katonai szolgálatot teljesítők ugye kaphattak földet, ők is jellemzően módosabban építkeztek, mint a jobbágyság, de nem érték el egy igazán puccos kúria szintjét.

Kinizsi vagy Toldi karrierje is emlitheto. Akit kevesbe ismernek de erdemes tudni az ozorai pipo, aki ugyan olasz volt de nalunk kerult a csucsra, szo szerint a legfontosabb kiralyi ember lett, bar nem volt nagyon szegeny eredetileg sem.

Volt lehetoseg papi hivatali es katonai elorehaladasra is. De ahhoz nagyon kellett tudni.

Kinizsi kisnemes, Toldi középnemes volt. Kinizsi nagyobb karriert futott be. A kisnemes kategória sokszor nem nagyon különbözött a szabad parasztokétól. Ahhoz képest hadvezérré válni jelentősnek számított.

Toldi kicsit más sztori. A család Nógrád megyei eredetű, de Arany János Nagyszalonta környékére helyezi. Toldiék hivatalt viseltek, sőt talán ispánok voltak.

A parádi kocsimúzeum sok 19. század végi épülethez hasonlóan (Bory-vár, Vajdahunyad vára, stb.) inkább historizáló épület. Ilyennek szerették volna látni a múltat, de amúgy nem feltétlen ábrázolja a valóságot, tele van építészeti túlzásokkal.

Ha lehet másfajta képi forrást javasolni, akkor a katonai felmérések térképein ( [link] ) megjelenítik a nagyobb épületeket és kivehető, hogy merrefelé voltak a szerényebb paraszti porták és hol voltak nagy városok. Az Eszterházy kúria teljes kertjével pl. már az elsőn is jól látszik, az a teljes Habsburg birodalmon belül egy jelentős palotának számított. Ellenben a szomszéd nagycenki Széchenyi birtok még csak csírájában van meg, mint nagyobbacska házikó.

Ahol meg a török dúlt oda azért nem nagyon mertek visszaköltözni a vagyonos családok, szóval az alföldi települések egy jó 50-100 év késéssel polgárosodtak. Debrecen meg Szeged már létezik, de a pusztán sok polgári házat ne keress. Ott mondjuk egy hortobágyi csárda volt, ami kitűnt a tájból.

Stílusra a barokkot próbálták másolni Nyugat-Magyarországon, hiszen a császárhoz húzott a polgárság, szóval képzelj el mondjuk egy nagy paraszti épületet, s mennél vagyonosabb volt valaki annál több díszítést engedhetett meg magának amivel a barokk felé húzott. A nulladik "upgrade" nyilván a téglafal volt, s a nádtető cserépre cserélésre. Van, aki terméskő helyett már kváderkőből rakhatta az alapot, aki egy kicsit fentebb lépett annak már lehet, hogy a ház sarkain is az volt ( [link] ). S voltak helyi jellegzetéssek is - Észak-Magyarországon és a Felvidéken pl. inkább a szlovák népí építészet volt az alap amikre ráhúzták a díszítéseket, hiszen tót kőművesek és ácsok voltak elérhetőek. A monoki Kossuth szülőház az pl. nagyjából képbe helyezi, hogy milyen volt a kor építészete ( [link] ). Ők persze nemesi család voltak, de egy vagyonos polgár is lakhatott hasonlóban.