Miben tért el a római konzulnak a jogköre a római királyétól?

Melyik korban, az ókorban, vagy mondjuk a múlt században?

Ha a konzul egy ókori római méltóság, akkor abban, ami mondjuk egy miniszterelnök és egy képviselő között van. Ha egy újabb kori konzul, akkor abban, hogy egyik egy állam feje a saját hazájában, másik egy állam képviselője egy másik országban.

A királyt az interrex és a szenátus jelölte, a törzsi népgyűlés (comitia curiata) nevezte ki élethosszig Róma élére. A király kezében összpontosult a papi, törvényhozó, bírói és végrehajtó hatalom. Szenátorokat nevezhetett ki és küldhetett el. Irányította a hadsereget. Rendeletekkel kormányozhatott. A szenátus adott neki tanácsot és a népgyűlés ratifikálta az ő általa hozott törvényeket. Halála után a hatalom a szenátusra szállt a következő király megválasztásáig.

A köztársaság idején több népgyűlés is volt, ezek hozták a törvényeket, és választották meg a tisztviselőket (magistratusokat), akik között szét voltak osztva a király egykori feladatai. A szenátus tanácsadó testülete volt a magistratusoknak. A legfőbb magistratusok közé tartozott az állam élén a két consul, akiknek hivatala egy évre szólt. Feladatuk a kormányzás és a hadsereg irányítása volt, de a hatalmukat korlátozhatta a szenátus és a népgyűlések.