Miért fontos az embereknek, hogy melyik nemzet honnan származik?

"Hisz az evolúciót nem lehet kimutatni ennyi év alatt.(Most egy afrikai feketére és egy kelet ázsiaira gondolok."

De, ki lehet. Épp az evolúció miatt alakultak ki például a különböző bőrszínek.

Szia.

Jól gondolkodsz!

Azért a bibliai időkben volt jelentősége a nemzeteknek.

Vízözön után Sém, Hám, Jáfet szétszéledt, és a kontinensek nem voltak szétcsúszva ha jól tudom. A másik terjeszkedés Bábeli zűrzavar után volt, emlékezetem szerint. Tehát meggyőződésem szerint semmiféle evolúció nincs, minden faj a maga neme szerint szaporodik kezdettől fogva.

A történelem során te is tudod mennyit háborúztak a nemzetek, egyfajta előítélet rögződött belénk. Gondolj csak az asszírokra! Még Isten népe is áldozatul esett többször olyan nemzeteknek melyek idegen Isteneknek szolgáltak.

És hiába tekinti Isten az egész emberiséget egy nemzetnek, gondolj a második világháborúra. Mi jut eszedbe ha meghallod a német vagy a náci szót.

Nem kellene, hogy így legyen de ma is vannak népcsoportok melyektől sokan félünk.

Abban viszont bízhatunk, hogy nemsokára megszűnik az összes háború.

Erről a Biblia beszél!

37.Zsoltár 29."Az igazságosak öröklik a földet és örökké rajta laknak."

Kérdező, miért fontos az embereknek, hogy ki a családjuk, rokonuk, barátjuk, munkatársuk, stb.?

Miért fontos az embereknek, hogy gyökereik legyenek, vagy történelmi ismereteik, vagy más ismeretük?

Mert az ember ilyen. Kíváncsi, közösségi, öntudatos stb,

Több oka is van ennek. Sokakat maga a történelem érdekel, hogy mikor hol mi volt és hogyan. Másokat a saját népük történelme érdekli, hogy honnan származnak az ősei. Vannak akik önazonosságként nézik az őseiket és ez is egy eset erre.

Az már kissé más téma, bár kapcsolatos, hogy például a románoknak mit számít, hogy Ázsiából jöttek az őseink. Erre egyrészt nyilván mondhatjuk, hogy neki az mindegy. Másrészt a jelenbe beleszólnak történelmi kapcsolatok és ezek árnyalják a helyzetet egy sajátos részrehajlással, ami több állam esetén világszerte megfigyelhető amúgy. És ahogy a magyarok "támadják" a románokat ugyanúgy viszont is megfigyelhető ez a magyarok esetén is.

És! És valójában mind a románok, mind a magyarok is szépítgetnek a saját történelmükön, holott egyiküknek sincs rá szüksége.

A románok dák és trák őseit is megbecsülhetjük, mert nem csak a szkítákat lehet értékelni. Valamennyi római kapcsolódásuk is kellett legyen, ami a nyelvből elég nyilvánvaló, bár kérdés a mennyisége. És talán túloznak pár dologban, mi meg a horvát királyságot akarjuk letagadni, holott a horvát területen már többnyire horvátok éltek, amikor kicsit Árpád-házi uralkodóink túlnyújtották a karjukat. Szerintem ezek történelmi sérelmek babusgatásaira és visszavágásukra vezethetőek vissza, amin túl kell lépni.

És amikor a szlovákoktól sajnáljuk Trianont, akkor fontoljuk meg azt is, hogy a szlovákok sokat panaszkodnak a saját történelmükre, hogy a történelmük nagy része mások uralma alatt telt. Korán érkeztek a magyarok és történelmük nagy részében nem lehettek szabadok, hanem a Magyar Királyság Árpád-házi királya bizony erősebbek voltak és magukhoz csatolták a szlovák területeket, majd a Habsburgok folytatták és még a szovjetek is jöttek hozzájuk "látogatóba". Na meg panaszkodnak a mongolokra, mint mi is. És bár a váraikat nagyon jól látogatható minőségben tartják és ügyesen reklámozzák is (ami nagyon jó), de a mai szlovákiai várak többségét két magyar nemes tulajdonolta, Aba Amádé és III. Csák Máté és sajnálatukra a történelmükben a váraikat is mások építették, hiszen ők mások fennhatósága alatt voltak. És nagyon nincs történelmi önbecsülésük e miatt. És amikor részrehajlásról van szó, akkor ezeket mi se szépítsük el.

Szóval vannak érdeklődések és vannak szépítések és mások történelmének lerontása is adott dolgokban. Szükségtelen takargatni a történelmen bármit is magunk és mások számára is ugyanúgy.

És a kérdéshez általánosan lényeges, hogy amikor a népeknek elege lett a monarchiák uralmából és buktattuk a monarchiákat és a feudalizmust, akkor az abszolút családi hatalommal rendelkező uralkodók helyébe kerültek a népek érdekei. Ebből lettek az államalapítások, amik már nem családi uradalmi területek, hanem népek nemzetállamai.

Ez a váltás hozta meg a népek hagyományainak őrzését, a népnyelvek ápolását és a népek saját történelme iránti érdeklődést és megbecsülést is. Innen ered ez. Szóval az elnyomott népek váltak szabaddá és kezdtek érdeklődni saját történelmük iránt.