A valóságban van valószínűség, vagy minden konkrét esemény vagy 0 vagy 1 valószínűségű?

A valószínűség csupán annyit mutat meg, hogy a lehetséges kimenetelek hányadában történik meg egy konkrét dolog.

Például a dobókockával 1/6 annak a valószínűség, hogy 4-est dobsz.

Létezik olyan elmélet, ami determinizálja a világot, vagyis mintha egy előre megírt történet lenne az élet. Ha így van, és ismernénk a "nagykönyvet", akkor valóban mindennek 0 és 1 lenne a valószínűsége. Amennyire tudom, az atomfizikai kutatások ennek ellentmondani látszanak.

A valószínűség fogalma a matematikai és filozófiai szempontból is izgalmas téma, és az, ahogyan értelmezzük, befolyásolhatja, hogyan látjuk a jövőbeli események bizonytalanságát és a múlt eseményeinek biztosítottságát. Nézzük meg részletesebben:

### 1. **Valószínűség a Múlt és a Jövő Konkrét Eseményeiben**

- **Múltbeli Események**: A múltbeli események valóban 100%-os valószínűséggel történtek meg, mivel már megtörténtek. A múltban megtörtént események valószínűsége 1, és a nem megtörtént eseményeké 0. Az információ, amit a múlt eseményeiről kapunk, lehetőséget ad arra, hogy pontosan tudjuk, mi történt.

- **Jövőbeli Események**: A jövő eseményeinek valószínűsége nem olyan egyértelmű, mint a múlt eseményeié. A jövő eseményeinek valószínűsége gyakran egy folyamatos skálán helyezkedik el 0 és 1 között, amely tükrözi a jövő eseményeivel kapcsolatos bizonytalanságot. A valószínűség nem mindig egy konkrét esemény abszolút biztos vagy biztosan nem létezését jelenti, hanem az esemény bekövetkezésének esélyét. A jövő eseményeinek valószínűsége a rendelkezésre álló információk és a rendszer állapota alapján becsülhető.

### 2. **Valószínűség Matematikai Jelentése**

A valószínűség matematikai értelemben egy esemény bekövetkezésének esélyét jelöli. Ha egy esemény valószínűsége 0, akkor az esemény biztosan nem fog bekövetkezni, míg ha az esemény valószínűsége 1, akkor biztosan bekövetkezik. Azonban a valóságban a legtöbb esemény valószínűsége 0 és 1 között helyezkedik el. Például egy dobókocka 6-os dobásának valószínűsége 1/6, ami nem 0 és nem 1, hanem egy esély.

### 3. **Valószínűség Filoszófiai Jelentése**

Filozófiai szempontból a valószínűség lehet szubjektív (szerintünk mennyire valószínű) vagy objektív (a világ objektív tulajdonságai alapján). A szubjektív valószínűség a személyes véleményünk és információnk alapján alakul, míg az objektív valószínűség az események inherent jellemzőiből ered.

### 4. **Folyamatok és Statisztikai Képességek**

A valószínűségi modellek gyakran használják a múltbeli adatokból szerzett információt a jövő eseményeinek valószínűsítésére. A modellek segítenek megérteni a bizonytalanságot és a kockázatokat, de nem garantálják az egyes események kimenetelét.

### Összefoglalás

A valószínűség fogalma a matematikában és a mindennapi életben a jövőbeli események esélyeinek becslésére szolgál, míg a múlt eseményei esetén a valószínűség 1 vagy 0, mivel azok már megtörténtek vagy nem történtek meg. A jövő eseményeinek valószínűsége nem mindig konkrét 0 vagy 1, hanem az események esélyét tükrözi a rendelkezésre álló információk és modellek alapján.

A mai napon a valószínűség jelentése az, hogy valószínűleg megint nem vetted be a gyógyszeredet. Az egész amit leírtál nem igaz a valószínűségre, feltehetően ezt a részét SEM érted a mateknak, csak ide jársz okoskodni.

A valódi jelentését (próbálom IQ=0,0000001 szinten elmagyarázni, tehát nem lesz 1000%-ban pontos akadémai székfoglaló szintű jelentés, de talán megérthető).

Van egy esemény ami vagy bekövetkezik, vagy nem (0 - 1). Pl. 6-ost dobok-e a dobókockán. Vagy U.Xorter első értelmetlen kérdése reggel 10 óra előtt, vagy 10 óra után érkezik stb. stb. Nem tudjuk előre megmondani, hogy bekövetkezik-e vagy sem. Hiszen van rengeteg tényező amit nem ismerünk. Ha mindne tényezőt ismerünk ami a bekövetkezést meghatározza akkor nem valószínűségi (véletln) esemény, hanem ok-okozati összefüggés (pl. determinisztikus rendszer) áll elő. Ilyen pl. ha egy autóval felgyorsítunk 60 km/h sebességgel és fékezés nélkül belerohanunk egy betonfalba akkor abban biztosak lehetünk, hogy az autó össze fog törni.

Ahhoz, hogy valamit tudjunk mondani arról, hogy egy "véletlen" esemény bekövetkezik vagy sem vezetjük be a valószínűség fogalmát. Elkezdjük vizsgálni az eseményeket és feljegyezzük, hogy hány próbálkozásból hány esetben következett be vagy sem az esemény. Pl. Dobunk 1000x a dobókockával és feljegyezzük, hogy ebből hány esetben lesz számunkra kedvező eset, azaz dobtunk 6-ost. Azt fogjuk tapasztalni, hogy kb. 160 - 170 esetben dobunk 6-ost (1000 próbálkozásból). Ebből azt látjuk, hogy átlagosan minden hatodik dobás 6-ost ad. Nem azt mondjuk, hogy minden hatodik dobás 6-os, hanem azt, hogy 1000 dobásból átlagosan minden hatodik az 6-os. Ebből már tudunk előrejelzést adni (és fontos, hogy a valószínűségnél mi arra vagyunk kiváncis, hogy egy jövőbeli esemény, hogyan következik be) hogy továbbra is igaz marad (mert nem változtatunk a dobókockánkon, meg semmin) hogy a "tapasztalataink szerint, 1000 dobásból 166 darab 6-os lesz" azaz annak valószínűsége, hogy a következő dobásunk 6-os lesz-e annak 1/6. Nem azt, hogy mindne hatodik dobás 6-os lesz, hanem azt, hogy továbbra is ha dobálunk kellő nagy számú dobással akkor abból átlagosan minden hatodik dobás 6-os lesz. Igaz ennek a megértéséhez nem elegenedő az 1/fekvő nyolcas IQ.

"Ami a múltban megtörtént, 100%-os valószínűséggel kimondható, hogy megtörtént. Ami nem történt meg, azok pedig biztosan nem történtek meg, azaz 0 valószínűségűek"

Na, ez nem így van, attól függetlenül, hogy a csalafinta állítás lényegében igaz. :D

Már megtörtént eseményre nem vizsgálhatunk valószínűséget, hiszen a történés eldőlt, az események lehetőségeinek állítási ideje lezárult, nincs mód a változásra, így nem létezik többé valószínűség ebben az esetben, mert az eredmény már végleges és megváltoztathatatlan.

A másik állításnál ellenben nem nulla a valószínűség, hiszen még nem történt meg az esemény, így a paraméterek függvényében lehet valószínűséget vizsgálni, persze előfordulhat, hogy a paraméterek olyanok, hogy igazából itt sincs valószínűség komolyan véve, vagy csupán a megfogalmazás sugallja azt, hogy esetleg van, vagy lehet rengeteg esély a paraméterek által, mint mondjuk a lottónál.

Kevés esélyt ad, ha fél méterről lövünk a céltáblára, bár még ott is hanyatt eshet valaki, így van valószínűség a paraméterekben, de az pedig, hogy találkozhatunk e Napóleonnal a körúton, természetesen nem vagy-vagy kérdés, mivel ez csak egy szójáték, egy vicc, mert Napóleon már nem él, így lezárult ennek az eseménynek az állítási ideje, mert a paraméterekben a halála kizáró tényező az esemény valószínűségének vizsgálatához.

Úgy is felfoghatjuk, mint a lóversenynél, hogy csak addig lehet fogadni az esemény kimenetelére, amíg a pénztárak be nem zárnak, mert utána közvetlenül eredményhirdetés van, ami már nem kínál változási lehetőséget, mert lezárul általa a folyamat.

Lehetne még beszélni a valószínűségről rengeteget, ennek könyvtárnyi az irodalma és valóban a valószínűség becslésének többnyire statisztikus módszerei vannak nagy számú sorozatból számolunk vissza egyetlen eseményre.

A kérdésben állított 0, vagy 1 érték természetesen csak az esemény megtörténésére vonatkozik, hogy megtörtént e vagy nem, de magára az esemény kimenetelére semmit nem állít és ennek semmi köze a valószínűséghez, mivel az eredmények holt biztosak, ami megtörtént, az tuti, hogy megtörtént, ami meg nem, az tuti, hogy nem.

"Ami a múltban megtörtént, 100%-os valószínűséggel kimondható, hogy megtörtént."

Nem is tudtam, hogy a valószínűségszámítás múltbéli eseményekkel is foglalkozik.