Nagy Sándor járhatott Jeruzsálemben?

Nagy Sándor (ismertebb nevén Nagy Sándor a makedón) király nem járt személyesen Jeruzsálemben. Azonban Jeruzsálem valóban a birodalmához tartozott, miután hadserege elfoglalta a várost.

Nagy Sándor hódításai során több várost és területet is meghódított, köztük az Achaemenida Birodalom részeként fennálló területeket is. Jeruzsálem akkoriban az Achaemenida Birodalom része volt, és amikor Nagy Sándor hadserege meghódította ezt a birodalmat, Jeruzsálem is az ő fennhatósága alá került. Azonban nincs konkrét történelmi adat arra vonatkozóan, hogy Nagy Sándor személyesen látogatta volna meg a várost.

A források szerint Nagy Sándor hadjárata során főként az egyiptomi és mezopotámiai területeken tartózkodott, míg Jeruzsálemet és a környező területeket tábornokai és hadserege foglalták el. Így Jeruzsálem formálisan Nagy Sándor birodalmához tartozott, de ő maga nem látogatta meg a várost.

Szerintem ez korrekt info, mondjuk a chaty mondja.

Josephus Flavius (eredeti nevén József ben Matitjáhu) zsidó történész egyik legfontosabb műve a "Zsidók története" (vagy "Zsidó régiségek", latinul "Antiquitates Judaicae"). Ez a mű rendkívül fontos forrás a zsidó történelem és a korabeli római világ megértéséhez, de mint minden történelmi forrás, kritikával kell kezelni.

Hitelesség Szempontjai:

Szemtanú Beszámolók:

Josephus szemtanúja volt sok eseménynek, amelyeket leír, különösen a zsidó háborúknak. Ez közvetlen és értékes információt nyújt, de személyes részvétele és elfogultsága is torzíthatja a beszámolóit.

Római Támogatás:

Miután a zsidó háborúban megadta magát a rómaiaknak, Josephus a Flavius-dinasztia pártfogoltja lett. Ez politikai nyomás alatt állóvá tehette, és befolyásolhatta a rómaiak iránti elfogultságát.

Irodalmi és Retorikai Elemei:

Josephus írásai tele vannak irodalmi és retorikai elemekkel, amelyek célja az olvasók meggyőzése és az események dramatizálása. Ezek az elemek néha eltávolodhatnak a szigorúan vett történelmi tényektől.

Összehasonlítás Más Forrásokkal:

Josephus műveit gyakran összevetik más kortárs és későbbi forrásokkal. Ezek az összehasonlítások néha megerősítik, néha megkérdőjelezik az ő beszámolóit. Például a római és görög történetírók, illetve a régészeti leletek fontos kiegészítéseket és ellenőrzéseket nyújtanak.

Josephus Motívumai:

Művei írásakor Josephusnak kettős célja volt: bemutatni a zsidók történelmét a római közönségnek és igazolni a zsidók létjogosultságát és hagyományait a zsidó közösség számára. Ez a kettős cél néha különböző hangsúlyokat és nézőpontokat eredményezhet.

Összegzés

Josephus Flavius "Zsidók története" munkája rendkívül értékes forrás a zsidó történelem, a római birodalom és az első századi zsidó-római viszonyok tanulmányozásához. Hitelessége azonban nem teljesen mentes a kritikától, és mindig érdemes más forrásokkal összevetni, valamint figyelembe venni Josephus személyes és politikai körülményeit. Mindezek ellenére, művei nélkülözhetetlenek a korszak alapos megértéséhez.