Nem, a Velencei Köztársaság (ahogy a neve is mutatja) köztársaság volt. A dózse hatalma korlátozott volt, és több testület ellenőrizte a munkáját, míg a pápa hatalma abszolút. Velencében több kormányzati testület működött, amik különböző szerepeket láttak el. A legnagyobb hatalommal rendelkező talán a Council of Ten (angolul ismerem csak a nevét, de gyanítom hivatalosan magyarra fordítva "Tizek Tanácsa" lenne). A nagytanács jelölte ki a tagjait, és ez a testület felelt a diplomáciáért, pénzügyekért és ők neveztek ki tisztviselőket is. A dózse volt az államfő, ő képviselte a köztársaságot a hivatalos eseményeken, ő vezette (legtöbbször) a diplomáciai küldöttségeket és ő ratifikálta a törvényeket, de a hatalma erősen korlátozott volt, és a Tizek Tanácsának jogában állt eljárást indítani ellene, ha úgy ítélték meg hogy a dózse összeesküvést szervezett, korrupcióba keveredett vagy elárulta a köztársaságot. Nagyon leegyszerűsítve: a dózse volt a köztársasági elnök, de az igazi hatalom a Szenátusnál, Nagytanácsnál, különböző tanácsadói testületeknél (kvázi minisztériumoknál) és a Tizek Tanácsánál volt.
júl. 4. 19:13
Hasznos számodra ez a válasz?
2/5 anonim válasza:
#1 vagyok, kicsit pontosítanék, mert elég nagy vonalakban írtam csak.
A Tízek Tanácsa nem teljesen felelt a diplomáciáért, csupán hatalmukban állt független testületként tárgyalásokat kezdeményezni idegen országokkal a dózse és a Szenátus beleegyezése nélkül. Illetve az államkasszától független költségvetésük volt, ennek a pénznek az elköltéséről nem kellett számot adniuk senkinek, így bármilyen diplomáciai ajánlatot, zsoldos sereg felbérlését, földeladásokat/vásárlásokat és kereskedelmi ügyeket intézhettek függetlenül bárki mástól. A köztársaság pénzügyeit csak egy viszonylag rövid időre (nagyjából 100 évre) tudták "elbitorolni" a Szenátustól, tehát az sem teljesen igaz, hogy a Tízek Tanácsa felelt teljes mértékben a pénzügyekért.
Nem akartam regényt írni az első hozzászólásomban, ezért nem pontosítottam, így viszont annyi infót kihagytam belőle, hogy szimplán csak nem voltak igazak az állítások, bocsi :)
júl. 4. 19:37
Hasznos számodra ez a válasz?
3/5 kürasszír válasza:
Kedves kérdező!
A pápaság besorolasa teokratikus monarchia.
A választómonarchia teljesen más kategória, abba például a Német-római Császárság és Lengyelország-Litvánia, azaz világi allamok tartoztak.
júl. 6. 21:52
Hasznos számodra ez a válasz?
4/5 turatura válasza:
A Tizek Tanácsa az, ahogy használod. (Council of Ten)
A tíz legjelentősebb családfő alkotta - innen a nevük és részleges szuverenitásuk. Lényegileg tehát arisztokratikus "köztársaság" volt.
júl. 7. 08:04
Hasznos számodra ez a válasz?
5/5 anonim válasza:
#4 Ez maximum a kezdetekben lehetett igaz, alapjáraton 2 havonta választottak 2 új tagot a tanácsba rotációval, majd később évente választották újra az összes tagját. Aki a tagja volt, azt utána 1 évig (később kitolták 3 évre) nem lehetett újra választani. Nem volt feltétele az előkelő/gazdag családból származás, csupán annyi volt előírva hogy 40 életévet be kellett tölteni, és előtte legalább egy éven keresztül valami magas hatalmi pozícióban kellett lenned (szenátus tag, nagytanács tag például). Azért sem 10 családfő alkotta, mert a Tízek Tanácsa fennállása alatt csak nagyon rövid ideig voltak ténylegesen tízen. 17-re, majd a 17. században 32 főre bővítették a számukat. Persze a nepotizmus itt is működött, és sokszor kerültek a tanácsba ugyan abból a családból származó emberek, de lényegében bárkiből tanácstag válhatott, aki megfelelt a kritériumoknak. Az anyagi helyzet és a származás nem volt előfeltétel.
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
válasza: