Róma városának 410-es kifosztása (az I. Alarik vezette vizigótok által) mutatta meg sokkszerűen még a legegyszerűbb lelkülettel és gondolkodással megáldott birodalmi polgár és rabszolga számára is, hogy a Római Birodalom napjai meg vannak számlálva?

Az a baj egy ekkora birodalom helyzetében, hogy ha a császárnak nem tetszett a hír, esetleg kínosnak érezte ezt az esetet, nagyon könnyen tudta korlátozni a hírek, a tudás terjedését. most képzeljünk el egy akkora birodalmat, ahol 5 nap hajókázás mire valamilyen szinten a birodalom egyikvégébe érünk egy közel másikvég szerű településről (spanyol tengerpart-Alexandria) nincs telefon, internet, és talán még sajtószabadság sem lehetett, bár az épp akkor uralkodó császárt nem ismerem mennyire lehetett keménykezű/vezetésmániás...nade ha még értesülnek róla, lehet akkor sem zavarta őket, volt nekik elég munkájuk, megtöltött életük, azért azt is látni kell hogy az egyszerű embernek teljesen a felvilágosodásig nem volt sokkal több dolga mint hogy fogja be a pofáját és túrja a földet, a gondolkodás jogához az iskolázottság tehetett, vagy ha nemesnek/patríciusnak/gazdagnak/főúrnak születtél. Az még vicces egy ilyen helyzetben, hogy az egyszerűeket, a kicsiket ha nem engeded be a politikába, a tudásba, mennyire egyszerű volt meggyőzni hogy neki továbbra is jó: pár katonai felvonulás, pár látványos előadás a colosseumban, meg dumák, hogy igazábó az istenek meg hogy a sors és kész, a polgár boldogan ment vissza az ágyába, hogy másnap folytassa a város rendbehozatalát.

Nekem az az érzésem, hogy itt inkább azon régiók egyszerű emberei érezhették meg leginkább a Nyugat Római Birodalom hanyatlását, ahol éves, hónapos, neagyisten heti rendszerességű volt hogy hirtelen megjelenik egy horda akármi (nem akarok népeket említeni, addigra volt is annyi ellenséges nép, hogy egy ilyen felsorolásba értelmetlen lenne belekezdeni), és az egész terményednek+különlegesebb vagyontárgyaidnak szárnya kelt (ha jó kedvükben voltak, és nem haragítottad magadra őket valami kard lóbálásával), de ha rossz napjuk volt akkor az egész életmunkád lett oda, a házad, állataid, szerszámaid, családtagjaid. de ilyen esetben már sztem te sem voltál távol a haláltól...

Leginkább ez a segítség nélkül hagyott peremvidékekre gondolnék, SZERINTEM Róma többszöri felégetése, és letarolása sem lehetett akkora sokk mondjuk egy Casablanca-i lakosnak.

Remélem nem csak elijesztett a regényem, csak én is szeretem ezeket a régmúlt idők eseményeinek hatásaival foglalkozó gondolatokat