Az ókorban és a középkorban hogyan tanultak idegen nyelvet az emberek?
Az idegen nyelv ismeret mindig is elengedhetetlen volt a történelem során, hiszen ha a népek kapcsolatba léptek egymással, akkor valamilyen közös nyelvre szükség volt.
Például úgy tudom, hogy az 1. században, a Római Birodalomban a görög nyelv koiné dialektusa volt a "világnyelv" ezen írták az Újszövetséget is.
De hogy tanultak az emberek idegen nyelvet, ha nem volt internet, illetve olyan kiépített oktatási rendszer, mint most?
Voltak nyelvtanfolyamok, tankönyvek?
Röviden a válasz: nem tanultak idegen nyelvet. A népesség elsöprő többsége azt se tudta mi van a szomszédos országban, nem hogy még a nyelvüket is beszéljék. Akik több nyelven beszéltek azok a papok, kereskedők és nemesek voltak. A kereskedőkre munkájukból adódóan ráragadt hogy megtanultak ezt-azt más nyelveken, de nem tartom valószínűnek hogy perfektül beszéltek több nyelvet, éppen csak annyit tudtak amennyi kellett mondjuk egy alkudozáshoz. A keresztény papság számára a latin meg ugyebár kötelező volt, mindegy hogy honnan származtak. A nemesek pedig kaptak oktatást, illetve sok esetben a két szülő nem is beszélt közös nyelvet, így meg kellett tanulniuk mind a két nyelvet (+ a latint, mert ugyebár aki nem tudott latinul az biztos azért nem, mert Sátán imádó). De - hasamra ütök - az emberek 85%-a nem tudott idegen nyelvet, se írni, se olvasni.
A hogyanra meg a válasz: a nemesek/gazdagok tanítókat fogadtak fel, akik legtöbbször szerzetesek vagy egyéb egyház közeli személyek voltak. A papnövendékek meg a kolostorokban, illetve később egyetemeken és egyházi iskolában tanultak, de ez a fajta oktatás nem volt mindenki számára elérhető, csak azoknak akik utána papnak is álltak.
Talán voltak könyvek, de "Guttemberg előtt" a könyvek vagyontárgynak számítottak.
Az emberek vándoroltak. Ha valaki megtanult egy nyelvet, akkor megtaníthatta másnak is. A "házitanító rendszer" jól működött. Az egyik ismert embernek volt erről egy sztorija:
Kiment Amerikába, de nagyon megszorult anyagilag. Valaki keresett jó fizetéssel japán nyelvtanárt a lánya mellé. Az illető úgy gondolta, hogy ekkora távolságból tök mindegy, hogy japán vagy magyar. Szépen tanította a lányt magyarul. Addig nem is volt gond, amíg nem jött egy japán vendég. Mivel a lány láthatóan jól elbeszélgetett a vendéggel, komoly fizetésemelés lett az eredmény. A vendég nem jelezte, hogy nem japánul beszélgetnek... (Budapesten végezte az egyetemet)
Számos módja volt a nyelvek tanulásának. Amúgy sokan tudtak több nyelvet már az ókorban is és főként a felsőbb réteg oktatásban tanult nyelveket. Állami alkalmazásban a hivatalokban is voltak hivatalos fordítók akik a diplomáciában vettek részt.
A kereskedők és utazók is több nyelvet beszéltek. Már az ókorban is nagyon jellemzőek voltak a többnyelvű városok és igény esetén tudtak nyelveket tanulni privát módon persze, mert az oktatás különlegesebb volt. Másik lehetőség az volt, hogy más nyelvű házasságokat kötöttek és a gyerekek már két nyelvűen nőttek fel. És a feljegyzések szerint népszerű volt a kétnyelvű szövegek olvasása nyelvtanulásnak, meg ma is gyorsabbnak tartják a nyelvtani megközelítés helyett a mondatok tanulását és a beszédet. Erre ókori oktatási anyagok is vannak és vannak több nyelvű köztéri feliratok is.
Három nyelvű felirat a "Behisztuni felirat" ie. 520-ból Iránban.
I. Dareiosz perzsa király győzelmét írják le ékírással három nyelven: óperzsa, elami és babilóniai nyelven.
Rosette-i kő V. Ptolemaiosz ie. 196-ban készült rendelete görög és egyiptomi nyelven (3 féle írással). Eredetileg templomban volt kihelyezve és találtak három másik töredékes másolatot is így ezt sokszorozták és nyilvánosan helyezték el.
A rómaiak is eleinte görögül írtak és később is olvasták a görög szövegeket és sokat tanultak belőle. Szóval a tanultabb rómaiak általában tudtak görögül és maga a római világ általában is nem két- hanem többnyelvű volt. Az arisztokrata rómaiak gyerekei görögül is tudtak mivel görög rabszolgák nevelték és oktatták őket.
A "Görög Kelet és Latin Nyugat" ("Greek East and Latin West") kifejezés is onnan ered, hogy az ókori Európában nyugaton a latin, míg keleten a görög volt a lingua franca a népnyelvek mellett, mint hivatali nyelv.
VII. Kleopátra egyiptomi fáraónő (ie.69 - ie.30)
Plutarkhosz szerint Kleopátra kilenc nyelven beszélt: egyiptomi, görög, héber, arab, arámi, pártus, etióp, trogodita és méd nyelven és csak ritkán a távoli népek követeinek érkezésekor volt szüksége tolmácsra.
Iosephus Flavius (37-100) római katonai vezető, diplomata, történész is több nyelven beszélt. Az arámi volt az anyanyelve és beszélt még latinul, görögül és héberül.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!