Hol írhatok hiteles IQ tesztet? (Tehát nem olyan kamut, mint a mensa)

"addig a pszichológus tarthatna terápiát annak, akinek szüksége van rá"

A kérdezőre is ráférne. Ha az egójáról leesne az IQ-jára, szétcsattanna.

Akkor leírom a tapasztalatomat a "hiteles" IQ tesztekről. húszas éveimben sokszor kellett kitöltenem IQ tesztet. (Végül az akkor sztenderdizált összes tesztet végigcsináltatták az évek alatt) A sok teszt kétféle eredményt hozott: Még egy pont és zseninek számítók, vagy egy ponttal kevesebb és fogyatékosnak számítok. Ezek között voltak szöveges és ábrás tesztek is.

Mellékesen az eredmények engem jól leírnak, mert néhány témában valóban kimagasló vagyok, de például a közüzemi számlákat csak a nejem segítségével tudom kezelni.

#22 > Mit szólsz hozzá, hogy a válaszod 71 százalékon áll, miközben az egy-két soros beböfögések 100 százalékon állnak?

Mit ne mondjak, teljesen elszontyolodtam. :-) Válaszolóként az én feladatom az – ha vállalom a válaszírást –, hogy igyekezzek a legjobb tudásom szerint válaszolni. Az értékelés nem az én problémám, mint ahogy mások válaszai és azok értékelései sem. Én ha vállalkozok rá, írok egy választ, olyan mélységűt, amilyenhez kedvem támad. Sokakkal ellentétben – ami nem feltétlenül hiba – én szeretek kifejtősebb válaszokat írni, a mottóm az, hogy az írók darabokat írnak, én egészeket.

Mindenesetre egy válasz nem lesz sem helyesebb, sem helytelenebb az értékeléstől, pláne más válaszok értékelésétől. Az értékelés maximum jelzés a kérdezőnek – vagy a hasonló kérdés nyomán ide tévedőknek –, hogy egyéb tudás hiányában – ha tényleg nincs sejtelme arról, hogy a kérdésre mi a helyes válasz – melyik válasz helyességének nagyobb az esélye. Meg visszajelzés lehet nekem, mint válaszolónak az, hogy ha egy témakörben rendre 50% alatti értékelést kapok, akkor lehet érdemes alaposabban megvizsgálnom, hogy az álláspontom helyes-e. Bár bizonyos témák lehetnek annyira szubjektívek, hogy vállalható és helyénvaló lehet egy kisebbségi vélemény is.

~ ~ ~

> Csak ábrás tesztből kizárt, hogy 5 IQ-pont pontossággal megmondják az IQ-t.

Az intelligenciának nincs igazán jó definíciója. De intelligencia alatt valamiféle mintafelismerő képességet értünk, illetve valami problémamegoldó képességet. Olyan problémák megoldására kell itt gondolni, ahol a megoldás pontos menete nem ismert, sőt sokszor a probléma mibenléte, vagy egyáltalán a léte sem. Ha a kávéfőzőn megjelenik egy áthúzott vízcsepp, akkor fel kell nyitni a víztartály tetejét és önteni kell bele vizet. Ez egy olyan probléma, aminek van megoldási menete, így a megoldáshoz nem kell intelligencia, ezt a problémát egy jó betanított papagáj is meg tudja oldani. Egy találós kérdés megoldásához már kell intelligencia, hiszen nincs olyan „recept”, hogy „a találós kérdések esetén először azt kell megnézni, hogy…”. Viszont sokszor a találós kérdésekhez kell műveltség is. Az viszont nem része az intelligenciának.

Az ábrás tesztek kvázi mind olyan találós kérdések, amik nem igényelnek műveltséget, nincs általános megoldási recept, neked kell az ábrákban megtalálni és extrapolálni a felismert mintázatot. A nehezebb kérdéseknél akár több különböző szempont és logika, vagy akár mintázattal nem rendelkező kvázi zaj jelenlétében is.

Az intelligenciának aztán van sokféle fajtája (nyelvi, zenei, mozgási, vizuális-térbeli, logikai-matematikai, interperszonális, metakongnitív intelligencia). Más felosztásban van fluid intelligencia meg kristályos intelligencia.

Az intelligencia kutatása meg úgy találta, hogy a fentebb leírt fluid intelligencia általában igen jól korrelál a többi intelligenciával, jobban mint azok egymással, tehát valahol mégiscsak az intelligencia egyik fontos aspektusáról van szó, így alkalmas – a nyilvánvaló korlátain belül – jellemezni azt a tulajdonságot, amit intelligenciának szoktunk hívni.

~ ~ ~

> Köszönöm a válaszodat, sajnos akkor csak mensás papírom lesz róla, hogy más a hülye és nem èn.

Az intelligencia pl. nem azonos a tudással, a műveltséggel, az okossággal. Egy intelligens ember lehet műveletlen. Lehetnek hibás információi. Gondolhat szép nagy kerek hülyeségeket egy-egy dologról.

Hidd el, ezt a tapasztalat mondatja velem… Ha lesz mensás papírod, az csak annyit fog elmondani, hogy mennyire jó a problémamegoldó képességed. Hogy más hülye-e vagy sem, vagy azt, hogy te hülye vagy-e sem, arról nem fog szólni a papír.

~ ~ ~

> Sikerült csinálniuk egy tesztet, amit a teljes társadalommal megíratva normális eloszlás szerint fognak alakulni az értékek.

És itt a válasz az előző felvetésedre, hogy hogyan tud egy teszt 5 IQ-pont pontossággal mérni. Pont a normál eloszlásból lehet igen jól felmérni, hogy ennek a normál eloszlásnak melyik részére esel. Egy 40 pontos teszt még ±2 pont vagy egy mintán egy adott pontnál ±2 ember hiba esetén is még egy eléggé szűk intervallumot fog megadni.

És pont a normál eloszlásból fakad az is, hogy olyan tesztet, ami az átlagtól távolabbi intervallumban mér, azt azonos pontossággal sokkal nagyobb feladat megalkotni, mint ami az átlaghoz közelebbi tartományban mér. Ahhoz, hogy a normál eloszlás görbéjét megkapjam, ahhoz a teljes népességet sokféle szempontból – életkor, nem, foglalkozás, földrajzi hely – jól reprezentáló mintát kell felmérnem. Ha egy szórásnyi távolságra mérek – 85–115 –, akkor a 115-ös IQ-t a népesség kb. 1/6-a megugorja, így egy 100 fős reprezentatív mintából a mérési hibát is figyelembe véve elég pontosan meg lehet tudni, hogy hány pontnál ért el többet a népesség 1/6-a és kevesebbet az 5/6-a, azaz hány ponttól lesz az eredmény 115+n. Másfél szórásnyi távolságra már a népességnek csak a 0,6%-a van, itt a 100 fős minta kevés, ugyanolyan pontossághoz sokkal nagyobb mintával kell dolgozni. Na most válogass ki és ültess le ország- vagy világszerte több ezer vagy több tízezer, a népességet mindenféle szempontból jól reprezentáló embert, hogy kitöltsék a tesztet, meg ehhez bérelj termet, fizess meg tesztfelügyelőket… Nem két forint lesz ennek a költsége.

Nota bene a magyar Mensa eddig – bár vannak álmok – nem is vállalkozott erre, a teszteket a Mensa is licenceli, ennek meg a fentiek miatt eléggé borsos ára van, egy-egy tesztfüzet sejtésem szerint százezer forintos nagyságrendben mozoghat. Így aztán egy teszt vagy drága a fentiek miatt, vagy nem kellően hiteles, vagy valaki nagyon-nagyon elszánt és filantróp volt ahhoz, hogy finanszírozza az elkészítésének a költségeit.

~ ~ ~

Hogy ez a teszt aztán az intelligenciát méri-e? Mi mást? Nyilván nem a történelemtudásodat. Nem is azt, hogy mennyit nyomsz fekve. Mindegyik feladatnál neked kell megtalálnod a mintázatot, a szabályosságot az ábrák között. „Ja, hogy itt háromszög, kör és négyzet van, és minden sorban, sőt mindegyik oszlopban mindegyikből pontosan egy?! Akkor ezen mintázat alapján ez lesz a hiányzó ábra.” Na pont az intelligencia az, ami erre képessé tesz. Az intelligencia az, amivel képes vagy meglátni a káosznak tűnő helyzet mögött a rendet, a belső összefüggéseket, szabályosságokat.

~ ~ ~

> Hogy az IQ-t írja-e le, arról fogalmunk sincs.

Itt inkább az intelligencia mibenléte lehet esetlegesen vita tárgya. Mert hétköznapi értelemben azért hajlamosak vagyunk az intelligenciához azzal szorosan össze nem függő tulajdonságokat is társítani. Bár nem szükségszerűen igaz, mégis sokan azt gondolják, hogy az intelligens ember bizonyára művelt. Meg jó a memóriája. Meg jó matekból. Meg higgadt, kiegyensúlyozott. Meg vitte valamire az életben. Így aztán vannak olyan tesztek, amik hordoznak ilyen jellegű aspektust is, pl. van benne memóriateszt, nyelvi természetű teszt, műveltségi teszt, számolásos feladat, kreativitást igénylő feladat stb. A Mensa tesztje az intelligenciának egy sokkal szűkebb, sokkal „szakmaibb” jelentését veszi alapul.

Persze ennek elég nagy szakirodalma van, viszont a kérdést rövidre lehet zárni az intelligenciának egy frappáns (ön)definíciójával: Az intelligencia az a tulajdonság, amit az intelligenciatesztek mérnek.

Hogy ez most neked releváns tulajdonság-e vagy sem, hogy amúgy az intelligencia, mint tulajdonság mennyire fontos vagy sem, mennyire túlértékelt vagy alulértékelt, egyéb képességek ehhez képest mennyire túl- vagy alulértékeltek az más tészta, azt mindenki megítélheti a saját ízlése alapján.

Véleményem szerint az intelligencia amúgy eléggé túlértékelt tulajdonság, attól, hogy valaki intelligens, attól még lehet lusta, lehet műveletlen, buta, lehet arrogáns, lehet agresszív, lehet alkalmazkodásra, együttműködésre, kompromisszumokra képtelen, lehet gonosz, etikátlan, lehet pszicho- vagy szociopata.

Ettől függetlenül maga az IQ-teszt számomra egy jó játék, érdekes kihívás. Amit meg ezek mentén az intelligenciáról, meg a mérésének ügyes-bajos dolgairól megtudtam, azt nem érzem haszontalannak.

> Az intelligenciának egész biztosan nem az a definíciója, hogy amit az intelligenciatesztek mérnek.

Nyilván ez egy vicces megfogalmazása annak, hogy nincs az intelligenciának igazán konszenzusos definíciója.

> Mérő az ELTÉ-s óráján azt tanìtotta, hogy intelligens az, akit a környezete intelligensnek tart

Amúgy ez is, hiszen némileg átfogalmazva ezt azt jelenti, hogy intelligensnek azt az embert nevezzük, akit intelligensnek szoktunk nevezni. Ez is hasonló öndefiníció, amitől még az intelligencia mibenlétéről az égadta világon semmi nem derült ki.

~ ~ ~

De amúgy egy csomó tudományos fogalom hasonló. Pl. nincs kimondottan jó definíciónk arra, hogy mit jelent az, hogy élet, vagy mit jelent az, hogy élőlény. Anno futottunk ezzel egy vicces etapot, ahol jobbnál jobb definíciók születtek, de amire mindig találtunk olyat, ami megfelel a definíciónak, de az emberek többsége szerint nem él vagy nem élőlény, vagy éppen nem felel meg a definíciónak, mégis élőnek tartjuk. Vagy hasonlóan nincs igazán jó definíciónk arra, hogy mit jelent az, hogy egyenes.

Ez óhatatlan amúgy, definiálni bármit is csak egzakt jelentésű fogalmakkal lehet, tehát előbb utóbb vagy körkörös definícióink lesznek, vagy kénytelen leszünk olyan alapfogalmakat elfogadni, amiknek nincs pontos definíciója, de nagyjából minden épeszű ember ugyanazt érti alatta.

Nyilván itt az intelligenciával kicsit nehezebb a dolgunk, mert egy hétköznapi fogalomról van szó, ami jóval az ezt vizsgáló tudomány előtt is létezett. Csakhogy a jelentése némileg képlékeny, szubjektív. Mi a különbség aközött, hogy valaki zseni, művelt, kreatív, okos, intelligens, bölcs? Szerintem kicsit mindenki máshogy válaszol ezekre. Az kétségtelen, hogy nagyon komplex tulajdonságot vagy inkább tulajdonsághalmazt próbálunk belegyömöszölni ebbe a fogalomba, ezért is van annyiféle definíciója. Lásd:

[link]

[link]

~ ~ ~

Mindezek ellenére én tartom magam ahhoz a véleményhez, hogy az intelligencia lényegi alapja az egy mintafelismerő, szabályfelismerő képesség, illetve annak a képessége, hogy mennyire tudod ezt a mintát, szabályt alkalmazni. Ez ha mások szerint nem is maga az intelligencia egésze, de véleményem szerint nagyon meghatározó faktora, ami az intelligencia más aspektusait is jelentősen meghatározza.

Ennek a mérésére meg – jellegéből a fakadóan – az olyan tesztek, mint amit a Mensa is használ teljesen alkalmasak.

Hogy véleményed szerint ez mégsem kielégítő, neked ez kevés, nem fogja meg az intelligenciát az összes lényeges aspektusában, azzal nincs gond. Ez a vélemény számomra teljesen akceptálható. De ez azért nem teljesen azonos azzal, hogy egy teszt ne lenne képes elég pontosan mérni azt, amit mér. Neked nem a mérés módjával, tudományos megalapozottságával van gondod, hanem azzal, hogy amit mér, az mennyire áll korrelációban az intelligencia fogalmával.

Kicsit olyan ez, mint a GDP. Teljesen jól, nagyon nagy pontossággal lehet mérni. Az is elvitathatatlan, hogy valami jelentős, lényegi szempont alapján jellemzi a gazdaság állapotát. De az is teljesen akceptálható, aki szerint egyetlen szám nyilvánvalóan nem fogja egy komplex rendszer állapotát minden sajátosságával együtt leírni. A GDP-re egyszerre igaz, hogy lényegi és releváns és az is, hogy hiányos, túl keveset mondó mutató. Amúgy attól is függ ez, hogy milyen szempont szerint vizsgálódunk. Megint egy más példa, az átlagmagasság jó kiindulópont, ha a kilincs ideális magasságát akarjuk meghatározni, de túl kevés adatot ad ahhoz, hogy az ajtókeret magasságát lőjük be vele, mert ott a szórás van olyan fontos, mint az átlag.

~ ~ ~

> Mérő az ELTÉ-s óráján azt tanìtotta, hogy intelligens az, akit a környezete intelligensnek tart, és az a jó intelligenciateszt, ami jól visszaadja ezt.

A fene tudja. Van egy csomó fogalom, ami hétköznapi értelemben mást, sokszor többet jelent, mint amilyen tudományos szakszót alkottunk belőle. Pl. a kockának van egy matematikai jelentése. A matektanárok egy része ki is javítja a diákot, hogy nem kockás füzet az, hanem négyzetrácsos. Ez egy hiba. Az a füzet kockás. Meg az abrosz is kockás. Mert a kockás az nem ugyanazt jelenti a hétköznapi szóhasználattal, mint amit a matematikában.

Vagy pl. ott az energia fogalma. Ez is mást jelent a hétköznapokban, mint a fizikában. Ha kiülök a tópartra és hallgatom a békák kuruttyolását, a tücskök ciripelését, a madarak csicsergését, akkor teljesen feltöltődöm energiával… A szó hétköznapi értelmében. A szó fizikai értelmében meg semmivel nem lett nagyobb az energiám, sőt még csökkent is.

Ha tudományról van szó, akkor nem feltétlenül az a jó, ha a tudományos igényű definíció lefedi a hétköznapi jelentést, sokkal fontosabb a definíció egzaktsága, egyszerűsége még azon az áron is, hogy némileg eltér a hétköznapi jelentéstől.

Nekem semmi bajom nincs azzal, ha az intelligenciára a pszichológia olyan egzakt, egyszerű definíciót alkot, ami részben eltér a hétköznapi szóhasználat jelentésétől, ha azért elég nagy átfedés marad a kettő között. Ha valaki ilyen értelemben méri az intelligenciáját, az is jó. Ha a definíció meg nem foglalja magába mondjuk a műveltséget, de számára hétköznapi értelemben az is része, akkor az is jó, maximum az intelligencia teszt mellél kitölt egy műveltségi tesztet is.

~ ~ ~

Szóval a Mensa-teszttel önmagában nincs semmi gond. Csak annyiról van szó, hogy nem azt méri, amit te megméretni kívánnál. Vagy amire kíváncsi lennél, abból a szempontból nem érzed elég relevánsnak a teszt eredményét.