A vallások megjelenése elkerülhetetlen volt?

A vallás nem azért alakult ki, hogy az ember jó és önzetlen módon cselekedjen.

Rég nagy baj, ha csak azért vagy képes a jó és önzetlen cselekedetre, mert fosol, hogy ha nem úgy csinálsz, akkor a felhők közt ülő szakállas bácsi megbüntet.

Köszönöm szépen, én fantazmagóriák nélkül is képes vagyok a jó és önzetlen cselekedetekre.

A vallás azért alakult ki, mert az ember egyik alapvető szükséglete, hogy magyarázatot találjon a világban körülötte történő eseményekre, jelenségekre (nem véletlen, hogy a 2-3-4 éves kisgyerekek megállás nélkül kérdezgetik, hogy "miért miért miért?").

Mivel anno nem volt jobb alternatíva, mítoszokkal, legendákkal, mesékkel, fantáziákkal töltöttük fel ezt a tudásbeli hiányt. Mivel fogalmunk nem volt, mi okozza a villámlást, kitaláltuk, hogy biztos a villámlás istene.

Ezek idővel intézményesedtek, és így alakultak meg a vallások.

Az csak hab volt a tortán (és tény, hogy ez a vallások egyik célja is), hogy keretrendszert adott arra, mi jó és mi rossz.

A probléma ott van, hogy az ami a csoportot alkotó tagoknak jó, egyáltalán nem biztos, hogy a csoporton kívüli tagoknak is jó lesz - lásd, mikor Amerika felfedezését követően a pápának bullát kellett kiadnia arra, hogy ja, amúgy az indiánok is emberek, tehát nem kéne eszetlenül mészárolni őket (hisz, gondolták a Nagy Felfedezők, ha őket, mint új, ismeretlen világ lakót nem Isten teremtette, mert hisz hogy teremthette volna, ha nem ismerik Istent, akkor csak az ördög szüleményei lehetnek, ergo nyugodtan lehet kaszabolni őket).

Hasonló megfontolásból milliók haltak meg, elég csak a keresztes hadjáratokra, vagy bármely más vallási háborúra gondolni, ahol emberek saját és mások életét ontják azért, mert veszekednek, kinek erősebb a képzeletbeli barátja.

Szóval igen, lehet látni, milyen irányba fejlődik az ember a vallás hanyagolásával. Azóta sokkal bizonságosabb, jobb, szebb az élet.

Nem. Nem akarsz a középkorban élni...

Egyetértek az előttem szólóval. Amikor az embert olyan hatások érik, amelyekre nem ismeri a választ, akkor egyfelől kíváncsiskodni kezd, másfelől teremt magának védelmezőt, hogy addig se kelljen rettegnie, míg jut valamire.

Azonban fontos megjegyezni, hogy az emberek nagyon nem egyformák. Ezért voltak, akik még a vallást is tudták jóra használni, és voltak, akik ezt tekintették a másik kiirtása legjobb eszközének.

És természetesen mindent lehet érteni és félreérteni. Utóbbi esetben a rossze mberek létrehozzák a szektákat, amit persze vallásnak neveznek.

A fentieken kívül kérdés az, hogy miért maradtak fenn a vallások, és miért van sok vallásos hajlamú ember?

Azért, mert a sok, KÜLÖNFÉLE vallás nagyon sokfelé szétdobta az emberek viselkedését. Középen voltak az ateisták, akiket ugye nem befolyásolt.

Egy természeti katasztrófánál előbb meghaltak azok, akiket a vallásuk éppen rossz irányba vitt.

Utána meghaltak az ateisták.

TEHÁT ilyenkor azok maradtak életben, akiket a vallásuk éppen pont jó irányba vitt az adott témában.

EZÉRT szaporodtak el a vallásos hajlamú emberek, akiknek már szükségük is van a vallásra, és ha nincs, akkor kitalálják.

DE!

Egyrészt ennek az a lényege, hogy mindig sokféle vallás legyen, mert a következő probléma másféle lesz majd!

Másrészt az is fontos, hogy ez addig működik, amíg kevés a tudásunk. Tudással sokkal hatékonyabban lehet tervezni és védekezni, mint hittel, és vallásoknak sok negatív hatása is van, amelyek rossz felé viszik az emberiséget.

Ahogy a bioszférában a kórokozók okozta járványok megjelenése - azonosképpen az emberi kultúrában a kártékony ideológiákból összeállt vallások megjelenése elkerülhetetlen.

Mindez persze nem jelenti azt, hogy a kultúrember válasz nélkül hagyja magát negatívan befolyásolni a kórokozókkal - tehát az élet törvénye, hogy a felsőbbrendű entitásoknak aktívan muszáj védekezni!

Nem céllal alakultak ki (ellentétben azzal a "felvilágosult", áltudományos elképzeléssel, hogy a vallást mint olyat egyes emberek eleve tudatosan munkálták ki a többiek hülyítésére vagy éppen a rend fenntartására – még ha egyébként fel is használták vagy el is torzították őket ilyen céllal) hanem a Homo sapiens pszichéje, annak mítoszképző funkciója és [eredendően] szimbolikus gondolkodása eleve "gyártja" a vallásokat, ezt többféle tudomány (kultúrantropológia, mélyszpcihológia, vallástudomány) tükrében is meg lehet állapítani, még ha nincs is ebben feltétlenül konzenszus.

Az ateista kultúrák is tele vannak természetes, primitív protovallásokkal, vagy legalábbis protovallásos jellegű mítoszokkal, ilyen pl. az összeesküvés-elméletek egy jelentős része is, csak ezek éppen a materialista világkép szabályainak megfelelően alakulnak ki, de az emberi pszichére jellemző természetes mitológiai szabályszerűségek mentén.

Ha pedig egy nyilvánvaló, bármilyen világkép szerint elfogadható ok is kell arra, hogy a hajlam mellett miért van igény is a vallásra, az pedig elsősorban az, hogy a Homo sapiens egy „neurotizált” lény, akinek a pszichéje elég élesen szétválik tudatosra és tudattalanra, és ha semmiféle lelki/spirituális élete nincsen (amit vallás nélkül is meg lehet élni úgy-ahogy, és persze vallással sem mindig sikerül), akkor a kettő közt beszűkül az „átjárás”, meghasonlott ember lesz, aki mindig széllel szemben hugyozik. Ezért eredményezett a pszichológia nélküli materializmus olyan világfájdalomban vergődő értelmiséget a 18-19. században (sok esetben utána is).

Az egyszerű embernek igazából sok magyarázat nem kellett a világhoz: ha elszigeteltebb kőkorszaki törzseket kérdezel, mindenre IS megvan a „magától értetődő” válaszuk, kb. gondolkodás nélkül. „Kezdetlegesebb” kultúrákban, ahol a személyiségnek nincs olyan sziklaszilárd, elfalazott egófelépítménye, mint a modern/posztmodern embernél, a mi fogalmaink szerint mindenkinek fantasztikusan élénk a fantáziája és mindig kéznél van az, amit mi ihletnek nevezünk. Nekik nem kellett megmagyarázni, hogyan működik a világ, maximum arról kellett meggyőzni őket, hogy egyik magyarázat jobb a másiknál.

Szóval ez, hogy az embereknek "szüksége volt" a magyarázatra, mert "nem értették" a világot, az éppenséggel pont azokat jellemzi, akikben ez az elmélet felmerült.

"a vallásos ember jobban bírja a nehézségeket"

Hát... ez vegyes.

Van, aki jobban bírja, és van, akit önmagában a vallás tönkretesz.

Az viszont igaz, hogy az emberek EGY RÉSZÉNEK ad egy plusz tartást, ami jól tud jönni.