Miért ejtették Magyarországon máshogy a latin nyelvet, ha az egyház még akkor kezdte el használni, amikor az élő nyelv volt?

Ezelött 50 évvel, amikor latint tanultam, még egész mások voltak a kiejtési szabályok, mint most. De nem csak Magyarországon, hanem Európában máshsol is, akkoriban sehol nem mondták Caesart "Kaisarnak" - a szó eleji C-t illetve ha magas hangrendü magánhangzó követte, C-nek kellett ejteni, az ae-t pedig e-nek.

Jóval késöbb jött valahonnan az az ötlet, hogy "eredetileg" másként ejtették és újabban ez a mérvadó.

Az azonban nem derült ki, honnan "tudták meg" hirtelen, 2000 évvel korábban a leírt szöveget hogy mondták az akkori rómaiak.

Az arab nem holt nyelt, nagy területen beszélik, és az írott arab szövegek megértése térségektől függetlenül általában nem okoz nekik gondot.

Viszont, ha pl egy Marokkóban nevelkedett arab és egy Arab-félszigeten élő arab elegyedik szóba egymással,. kommunikációs gondok vannak, nem értek egymás beszédjét.

A nyelv ugyanis folyamatosan formálódik, alakul, hatással van arra a többi, közelben élő népek nyelve, változik a kiejtés.

Ez még egy Kárpát-medence méretű, kis területen is igaz, különböző tájszólások alakultak ki.

Idegen nyelvek esetében ott van az akcentus kérdése is két angolul beszélő sem feltétlenül ugyanúgy ejti ki a szavakat.

Azt már írták, hogy a latin nyelvnek megvannak a szabályai, a kiejtést írásban is jelölték, a "Kajszar" leírva "Chaisar" lett volna.

A példa inkább arra mutat, hogyan is ment át a latin szó a germánba, és lett ott Kajser a Caesarból