Jobb lett volna ha nem a Szentföldön, hanem egy Németországtól elszakított területen hoznak létre egy független zsidó államot (pl:.Kelet-Pororszországban), kárpótlásúl a holokausztért?

Figyelt kérdés

Szerintem jobb lett volna mert:

-Nem lenne zsidó-palesztin konfliktus

-a németeket úgyis kítelpítették volna onnan, mint máshonnan így velük nem lenne konfliktus

-a zsidók pl:.Kelet-Poroszországgal jobban jártak volna l, mert az nagyobb mint a mostani Izrael


Innen az ötlet:

[link]



febr. 1. 22:49
1 2
 11/13 anonim ***** válasza:
57%

"Az pedig egy teljesen eurocentrikus gondolkodás, hogy azt hiszed ha egy adott területen élő nép nem ért el egyes alapértelmezettnek tekintett civilizációs vívmányokat akkor már köze sem lehet a területhez."


Tehát akkor a zsidóknak közük van ahhoz a földhöz, ahol egykoron, a szétszóratás előtt éltek (illetve a szétszóratás óta is, hiszen valamennyien ott maradtak), és ahova a történelmi kiindulópontjuk köti őket?


Direkt leírtam, hogy százezer-milliós számban éltek zsidók a közép-kelet Európában, pont azért, hogy ne csak elért vívmányokkal tudjak érvelni, de így is direkt csak ezt vetted figyelembe.Kár.Embertömegeket, családokat kötött magához így közép-kelet Európa.


"Amire utalt az analógia, hogy semmiféle történelmi jogcímet nem keletkeztet egy területre, hogy az egy adott nép “kiindulóhelye”, vagy ott a siratófal."


Tehát birodalmak, királyságok, kalifátusok, országok mindenféle jogcím nélkül uralták a zsidók hazájának földjét évszázadokon át.Néha itt-ott előfordult valamennyi autonómia persze, de ugyanúgy megszállás alatt.


Az, hogy te szerinted mi jogos és mi nem, az szerinted van. :)


"A magyarok ősei pedig a bronzkortól a kora középkorig Nyugat-Szibériában éltek. És?"


Igen, és?Mit csináljak ezzel? :D

febr. 4. 15:10
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/13 anonim ***** válasza:

“ Tehát akkor a zsidóknak közük van ahhoz a földhöz, ahol egykoron, a szétszóratás előtt éltek”


Mit értünk azalatt, hogy “közük van”. Nyilván, történelmileg, kulturálisan és vallási okokból is közük van hozzá abból a szempontból, hogy a történelmük szerves része volt egykor amit őriz a vallásuk, népi emlékezetük de mint írtam ez jogcímet nem keletkeztet az adott területre 1500 évvel később. Mert legjobb tudásunk szerint kb. ennyi ideje egy csekély kisebbséget alkotnak a területen akiknek a kontinuitása is vitatható. A 19. század végén a legtöbb ott élő zsidó tudtommal szefárd volt akik az inkvizíció elől menekültek az Oszmán Birodalom területére, meg volt ott pár mizrahi közösség.


“Direkt leírtam, hogy százezer-milliós számban éltek zsidók a közép-kelet Európában“


Nem összehasonlítható demográfiai viszonyok uralkodtak a korabeli Európában és a vaskori Szibériában ezért hagytam figyelmen kívül.


“ Tehát birodalmak, királyságok, kalifátusok, országok mindenféle jogcím nélkül uralták a zsidók hazájának földjét évszázadokon át”


A hódítás joga a modern nemzetközi jog születése előtt egy elismert jogcím volt. Mellesleg mire a muszlim hódítások időszakára a zsidók eleve egy elenyésző kisebbséget alkottak a területen. A szétszóratás után helyben maradtak java része kereszténnyé vált és elvesztette a zsidó identitását. Másrészt a tiszavirág életű hasmóneusokat nem számolva kb. i.e. 500-tól semmilyen zsidó állam nem létezett a területen. Nem lényeges ebből a szempontból, csak a kontextus kedvéért. Most ez mitől lesz az ő hazájuk amikor 1500 éve kb. csak pár százalékos kisebbségként igazolható a jelenlétük és miért nem nevezhető bárki más hazájának akik a többségi társadalmat alkották és ott éltek hosszas generációk óta.


“ Az, hogy te szerinted mi jogos és mi nem, az szerinted van :)”


Most azt hiszed nagyon okos dolgot mondtál, de ezt a Nemzetközi Bíróság több ízben kimondta. Tetszik, nem tetszik a 20. században már bőven léteztek azok a nemzetközi jogi szabályok ami szerint pl. történelmi alapon nem ismerhetőek el területi igények, az etnikai összetétel mesterséges megváltoztatása nem elfogadott, az állam szuverén és határai sérthetetlenek, a hódítás jogán ez nem csorbítható, a gyarmati uralom alatt élőket megilleti az önrendelkezés joga az uti possidestis elvének figyelembe vételével. Ami a palesztinai brit mandátum alatt és végén történt azt lehet mentegetni de igazából minden szinten gáz.


“ Igen, és?Mit csináljak ezzel? :D”


Értelmezd az analógiát, persze ha nem megy mert túl nagy szellemi kihívás akkor ne erőltesd.

febr. 4. 15:49
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/13 anonim ***** válasza:
36%

"Most ez mitől lesz az ő hazájuk amikor 1500 éve kb. csak pár százalékos kisebbségként igazolható a jelenlétük és miért nem nevezhető bárki más hazájának akik a többségi társadalmat alkották és ott éltek hosszas generációk óta."


Leírtad, idézve téged: "Nyilván, történelmileg, kulturálisan és vallási okokból is közük van hozzá abból a szempontból, hogy a történelmük szerves része volt egykor amit őriz a vallásuk, népi emlékezetük"


"Nem összehasonlítható demográfiai viszonyok uralkodtak a korabeli Európában és a vaskori Szibériában ezért hagytam figyelmen kívül."


Semmi köze a demográfiához, a régióhoz való kötődésről írtam, és most leírom mégegyszer, hogy nem csak elért vívmányokban nyílvánult meg a kötődés, hanem abból is, hogy eleve százezres-milliós számban éltek az említett KK-európai régióban zsidók.Ha túl nagy szellemi kihívás értelmezni kérlek fordulj orvoshoz.

Visszatérve erre:


"Most ez mitől lesz az ő hazájuk amikor 1500 éve kb. csak pár százalékos kisebbségként igazolható a jelenlétük és miért nem nevezhető bárki más hazájának akik a többségi társadalmat alkották és ott éltek hosszas generációk óta."


Ami nem jelentette azt, hogy a többségi társadalom birtokolta a terület és a föld többségét.Milyen más nép hazája köthető még arra a területre?Kinek a hazájának volna nevezhető, hogyha te magad írtad, hogy a zsidók kultúrálisan, történelmileg, vallásilag kötődnek a területhez?Milyen más nép(csoport) formálhatna még igényt a területre, mintha nem a zsidók, akik (mint írtad) kultúrálisan, történelmileg, vallásilag kötődnek a mai Izrael földjéhez?


"pl. történelmi alapon nem ismerhetőek el területi igények, az etnikai összetétel mesterséges megváltoztatása nem elfogadott, az állam szuverén és határai sérthetetlenek, a hódítás jogán ez nem csorbítható, a gyarmati uralom alatt élőket megilleti az önrendelkezés joga az uti possidestis elvének figyelembe vételével. "


Egy szuverén, önálló állam nélküli népcsoportnak, amely éppen nem élt az önrendelkezés jogával 1948 előtt?

Ezek tök jók, tepersz, hogy okosnak tűnj, csak nagyon nem így történt, közük nem volt a valóságnak ahhoz amiket itt most leírtál.Kivéve persze az önrendelkezési jog figyelembe vétele, hiszen pont ezt figyelembe véve javasolták először az angolok, aztán az ENSZ, többször az izraeliek a terület felosztását, csak a másik fél mindig elutasította.


A csipkelődést pedig szerintem ne erőltesd.Nem véletlenül a Miss Dzsihád becenevű muszlim kisasszony vagy aki itt mindig előfordul az izraelről, zsidókról szóló kérdések alatt? :D

febr. 4. 16:46
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!