A szocializálódás általában a hierarchiáról és státuszépítésről, ki vagyok én-ről szól?
3
Nem így értettem. Nem csak karrierben hierarchikus a dolog hanem egy sima utcai összejövetelen is.
Fatális fogalomértési zavar van. A szocializáció a születés pillanatában kezdődik, és a kisgyermek korra lényegében kialakul. Természetesen a környezet hatására ez életünk végéig változhat, de alapvető "belső" tulajdonságaink csak nagyon ritkán és hatalmas hatások okán.
A hierarchia embercsoportok szerkezete lehet, ami vagy segíti (egy darabig) vagy rombolja a csoport kapcsolati rendszerét.
A státuszépítés egy teljesen más dolog, egy tudatos eljárás az emberi viszonylatokban való jobb szereplés érdekében.
A "ki vagyok én" ismét egy független másik fogalom, nevezhetjük az önismeret fokának, mértékének, azaz a bennünket ért hatásokra adott válaszaink ránk jellemző tulajdonságának.
És hagyjuk ebből ki az ember különféle viselkedésformáit.
"Fatális fogalomértési zavar van. A szocializáció a születés pillanatában kezdődik, és a kisgyermek korra lényegében kialakul. Természetesen a környezet hatására ez életünk végéig változhat, de alapvető "belső" tulajdonságaink csak nagyon ritkán és hatalmas hatások okán."
Nem a belső tulajdonságokról szól és nem alakúl ki kisgyermekkorra. Akkárhányszót bekerólsz csoportba újra hozzá kell magad igazitanod a csoporthóz.
"A hierarchia embercsoportok szerkezete lehet, ami vagy segíti (egy darabig) vagy rombolja a csoport kapcsolati rendszerét."
A csoport kapcsolati rendszere nagy részben hierarchia.
"A státuszépítés egy teljesen más dolog, egy tudatos eljárás az emberi viszonylatokban való jobb szereplés érdekében."
Az embereknek van egy csomo tudat alatti tette ami a státusz éipitésről szól. Miért kelle rudarósnak lennie. pl az összes dolog erről szól amitől az emberek menőnek érzik magukat.
"A "ki vagyok én" ismét egy független másik fogalom, nevezhetjük az önismeret fokának, mértékének, azaz a bennünket ért hatásokra adott válaszaink ránk jellemző tulajdonságának."
A kérdésben nem eről van szó hanem arról hogy szinte mindenki szereti magát a központba tenni.
"És hagyjuk ebből ki az ember különféle viselkedésformáit."
A társadalmi kapcsolatok vizsgálatából hogy lehetne kihagyni az emberi viselkedést???
A szocializálódás nagyrészt az empátiáról szól, ezzel fogadjuk el a szabályokat, törvényeket, akkor is, ha esetleg ránk nézve nem a legoptimálisabbak.
Megértjük a mélyebb kapcsolatokat, amiben benne van a 'valamit - valamiért' és azt is, hogy úgy kell viselkednünk, ahogy azt mi is elvárnánk másoktól magunk irányába.
A hierarchia és a státusz építése más dolog, de persze tudnunk kell a helyünket a társadalomban, ez sok esetben megszabja a lehetőségeinket is, de ez is összetett, mert például anyagilag lehet valaki alul, de műveltségben, sportosságban, illetve egy csomó mindenben, például csinosságban meg lehet a megfelelő kategóriában toppon és ezeknek eredőjéből áll össze egy kép, egy általános helyzet, amit etikai szempontok szerint vagy ki akarunk használni, vagy nem, illetve vagy ki tudjuk, vagy ez nem sikerül különféle okok miatt.
8
Igen, a státuszt valóban sok minden adhat, lehet az a külső megjelenésed, anyagi helyzeted, szakmai elismertséged vagy egyszerűen mert humorista vagy és szórakoztatod a többieket.
Amit én állítok az csupán annyi, hogy ez nem csupán karrierben jön ki hanem ha kialakul egy 4 tagú random csoport egy nyaraláson már ott beindul ez a mechanizmus, képtelenek az emberek egyenlőségi viszonyba élni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!