A férfitöbblet okozhatta az évezredek óta tartó, szűnni nem akaró háborúskodást?

"Elméletek" szerint? Milyen tudományterületen? Mert kultúrantropológiai, mélypszichológiai, vagy legalább humánetológiai alapok nélkül elég értelmetlen dolog ilyen kultúrákon átívelő problémán "elmélkedni". Ez nem elmélet, csak filozofálgatás, abból is a fotelfajta.

Ha értesz valamit a csoporton belüli és kívüli agresszió megoszlásáról, az emberi psziché projektív, paranpid, bűnbakképző fukncióiról, akkor már rögtön nem annyi a kérdés, hogy "honnan ez a nyughatatlanság". A "nyugatatlanság" onnna van, hogy nem növények vagyunk. A "nyughatatlanság" minden állatban ott van, legfeljebb a dinamijáka érthető nehezen.

A biológia érdekes módon valahogy úgy alakult, hogy a született csecsemők között nagyságrendileg mindig fele-fele a fiú és lány. Nagyon kicsi az eltérés, csak 1-2 %. Ez amúgy nálunk is és világszerte így van és ez biológiai. Itt egy adat hozzá.

KSH - Magyarország népességének száma nemek és életkor szerint

[link]

Human sex ratio - wiki

Becslések szerint körülbelül (ez egy általános adat)

1,03-1,06 nő

1,05-1,06 férfi

"Egy 2002 körüli tanulmányban a születéskori természetes nemi arány becslések szerint szűk tartományban van, 1,07–1,03 férfi/nő."

Nyilván sokminden befolyásolja a születési arányt. Kicsit a szennyezések, a szelektív abortuszok (sajnos van ilyen is) és a háborúk. "A csecsemőhalálozás a világ legtöbb részén szignifikánsan magasabb a fiúknál, mint a lányoknál. "

Lehetne persze részletezni régiónként, országonként, korszakonként és évenként, de a nagyságrend az kb fele-fele a kislány és kisfiú születéseknél. Vagyis férfi többség az alapvetően nincs. Ez biológiai tényező és amúgy érdekes jelenség. :) A természet jól "megoldotta". :)

[link]

Szokták az egyszerűség miatt egy számmal is kifejezni úgy, hogy 108 000 hím és 100 000 nőstény van, akkor a hímek aránya a nőstényekhez 1,08. Vagyis 1,08-hoz hozzá kell tenni még három 000-át egy százezres mintához. De szerintem egyszerűbb százhoz viszonyíva nézni és százalékosan, és akkor egyszerűbb csak elvenni a három számjegyből a vesszőt. Vagyis 1,08 az = 108 férfi 100 nő. Nem ez a hivatalos (a hivatalos a százezer főre átszámolás, de ez százalékosan könnyebben értehető). Vagyis az 1,08-ból a vége a százalék a férfi születésekre (itt 8% többlet).

[link]

Az életkor haladtával persze a nők élnek tovább, így ez itt egy másodlagos tényező. Illetve bizonyos szakmák és munkák többlet férfi halálozással járnak, mint munkából keletkező elhalálozás (katona, rendőr, tűzoltó, építőipari munkás, bánya munkálatok, stb). Férfiak esetében több a fizikailag veszélyes munkavégzés. Nyilvánvaló, hogy a háborúkban a férfiak vesznek és vettek inkább részt és ők is halnak és haltak meg a csatákban.

Mindent összvetve nagyságrendileg azért nincs férfi többlet születés és az élet közbeni események a férfiak kisebb létszámára mutatnak inkább, mintsem fordítva.

És azért a többlet még nem okoz háborút. A jellemzően férifi tulajdonságok miatt háborúznak a férfiak. Vélhetően az ősi idők férfi vadászainak kialakult férfi tulajdonsága ez, amikor is a nő otthon kellett maradjon a csecsemővel a szoptatás (csak nő tud ilyet), gonozás miatt amíg csecsemő és még utána is amíg kisgyerek. Nem volt más a férfi vadászott, mert ő tudott elmenni és kialakult egy harcias és bátor hozzáállás. Ez úgy tűnik a mai viszonyok között is megmaradt. De a születési arány nem okoz háborút, a jellem és belső tulajdonságok a forrása még ma is.

A KSH 2023-a adatain

férfi: 51,4%

nő:48,6%

Az agresszió természetes minden élőlénynél, nem is csak az embereknél vagy emlősöknél.

Az agresszió mindig a rendelkezésre álló erőforrások kibővítésére irányul. Ennek az agressziónak az egyik eszköze a háború.

Ha egy populáció/vezető úgy érzékeli, hogy a háború kockázata megéri a megszerezető erőforrásokat, akkor el fogja indítani a háborút.

8/ Annyit lehet rajta pontosítani, hogy a háborúkat nem a nép találja ki, nem kezdeményezi. A vezetés találja ki és a katonák "csak" parancsot teljesítenek.

A népfelkelés, szbadságharc és forradalom azért más eset, azokat a nép csinálja és a bármiféle hatalom a másik fél (nem erőforrások és gazdasági haszon a cél).

Például a gyarmatosításokat sem a nép csinálta és találta ki, de részben résztvevőivé váltak. A spanyol nép például nem igazán volt gyarmatosító, ők dolgoztak a földeken, szőtték a textieket, készítették a kézműves termékeket.

A katonaság egyébként is a népesség nagyon kis százaléka (még ma is), amihez elég megnézni egy-egy ország népességét vs a katonaság létszámát. Alig 2-3 százalék, vagy még kevesebb. Szóval a nép nem csinál háborúkat és részt sem vesz benne. Ez régen is így volt és ma is. Például az ukrán emberek úgy általában nem katonák és nem résztvevői a háborúnak, csak elszenvedői.