Mitől lehet az, hogy Afrikában jópár ország még mindig nagyjából a XX.század eleji fejlettségi szinten van sok tekintetben?

#21

Nemigen ismered a földrajzot, az azték városok Mexico területén voltak, amelynek legészakibb része a földrajzi szélesség 30. foka körül van, alig öt fokkal délebbre Spanyolország déli részétől. Az éghajlata így sok tekintetben hasonló és ami eltér bennük, az sem trópusi jellegű. Közép-Amerika szűk földsávja ugyanis erőteljesen engedi érvényesülni a környező óceánok hatásait, de ez a meleg vonatkozásában inkább mérsékelő tendenciózus hatással bír.

A maják szintén közép-Amerikában éltek, délebbre az aztékoktól, de még mindig jóval az Egyenlítőtől északra, nagyjából 20 fok körül.

Itt már előfordul melegebb időszak, de csak ritkán és rövid időre, így ez sem éri el a trópusi éghajlatot, csak esetleg esőerdős részen rövid időre, bár úgy emlékszem a maják nem terjeszkedtek odáig.

Ami a khmereket illeti, ők vannak ugyan legdélebbre , úgy a 11. szélességi fok körül van Phnom Penh, ami Kambodzsa fővárosa, de az éghajlata kifejezetten speciális, mert ritkán, sőt szinte sosem megy 22°C fok alá és 30-32 °C fok fölé, az átlaghőmérséklet éves viszonylatban így a kellemes 27°C fok. Kifejezetten ritkaság az újabban néha már mért 35°C fok, aminél Hazánkban is egyre többször fordul elő magasabb érték.

Mindez rohadt messze van az afrikai gyilkos hőségtől.

A tendencia viszont érezhető az írásodból, bagatellizálni meghatározó elemeket, nagy kár, hogy a példáid tudatlanságodból kifolyólag egyáltalán nem passzolnak.

Elnézést, egyet közben töröltek, de nem volt releváns válasz, azt tette szóvá, hogy az aztékok, a maják és a khmerek is trópusi klímán vannak, mégis többre jutott a kultúrájuk, de ez téves, mert nem trópusi a hozott példák klímája.

A válaszoló eleve tévedésben volt és úgy látszik a megfogalmazása is hagyott maga után kívánnivalót.

Nem is nagyon tennék hozzá, talán csak annyit, hogy ezek úgy kb mind benne is vannak és ahogy néztem a lepontozottak is bizony benne vannak az okokban (sajnos). A gyarmatosítást kifogásolásra (20/) meg egy kis pontosítást érdemes lehet hozzáfűzni. Az igaz, hogy kulturálisan és akár IQ-ban is vannak eltérések, ez tény. De a mai amerikai fekete bőrű és dolgos, szakmákkal rendelkező, sőt akár diplomás emberek, ténylegesen rámutatnak az afrikaiak fejlődési lehetőségeire is és még IQ-ban is. Ugyanakkor valójában a történelem során egykor gyarmatosított és elnyomott népekre ráhatással van ebbéli történelmük és még a mai GDP-n is feltárható ez. Van nyoma ezeknek és megfigyelhető Afrikán is sajnálatos módon.

Sajnos igaz az is, hogy a közismert korai, főként brit és francia gyarmatosítók, de német, holland, belga, portugál és olasz is, és a mai gazdasági gyarmatosítás nélkül előrébb lehetnének. Vélhetően persze nem a fejlett és gazdag országokkal azonosan, de előrébb tarthatnának. Jelenleg nincs szinte semmi ami ott megfelelő lenne és azok már fel lettek sorolva kb. Ha a gyarmatosítók tényleg barátságosan és korrekten üzleteltek volna Afrikával, akkor azért ma nem olyan lenne Afrika mint amilyen.

20-as válaszhoz tegyük hozzá, hogy a gyarmatosítás előtti Afrika régészeti és történelmi kutatása is alulfinanszírozott és kihagyják a történelem tárgyalásából is ("unhistoric") és média szereplést sem kap annyira. És igaz a fejlettség összevetése akár a középkori vagy ókori civilizációkkal is. Nyilván kitűnik az ókori Egyiptom és a történelem oktatás kb itt véget is ér Afrikát illetően. Afrika történelmét nagyjából a gyarmatosítástól kezdik (zárójelben Európáét is nagyjából ugyanígy).

Afrikai régészetre inkább csak akkor van pénz, ha az ásatás őskori, de ókorra már nem jut valahogy. És az afrikai országok ezt nem tudják behozni és pénzelni saját gazdaságukból, mivel kicsi a GDP-jük, ott szegény országok vannak. Afrika régészetre fordított költsége töredéke annak, amit a nyugati országok képesek belefektetni (nyilván több a látszata és eredménye is). Lényegében az ókori Afrika inkább üres folthoz hasonlít, de ugyanígy vannak még más "üres" területek is.

Például közismertek Nyugat-Európa kőkörei, megalitjai, amik valójában világszerte ott vannak, történelemórán is bemutatják, de ilyenek nem csak Franciaországban vagy az Egyesült királyságban vannak, hanem például Afrikában is. Az örökségvédelem ma világszerte 600 000 megalitikus műemléket tart számon (nem elírás) (ez már persze nincs benne a történelem oktatásban), és inkább csak néhány Nyugat-Európait ismernek az emberek, mint Stonehenge például közismert (amit amúgy szinte szétkutattak már és ez nem is baj, ez okés).

Szemléltetésként a "Szenegambia Kőkörök". A neve alapján azt lehetne hinni, hogy "Jó oké van ott is "valami" kőkör, vagy "valami megalit" például". Csakhogy egyáltalán nem egyről vagy néhányról van szó, hanem 1053 kőkörről és 28 931 monolitról, ami belátható, hogy nagyon nem kevés egyetlen példaként sem.

Ezek 350 km-nyi távolságon helyezkednek el, 100 km-es szélességben. Ez 35 000 km² (wiki link lent, de ezt elszámolta).

Méretben persze tényleg nem akkorák, mint például Stonehenge kövei, de egy igencsak kiterjedt kultúrára mutatnak a nagy számukkal. Stonehenge legmagasabb kövei kb 4 m magasak, a Szenegambia kövek meg csak maximum 2,59 m magasak (átlagosan is ~2 m). Stonehenge tényleg nagyobb, de pl. a Szenegambia Megalitok is bőven említhetőek nagy számuk és méreteik miatt is.

Ráadásul Afrika megalitjai olyan helyeken vannak, hol a látogatottság kevesebb, mint egy Akropolisz esetében, vagy más jól megközelíthető és kiépített helyen lévő európai helyszín esetében. A látogatóközpontok is szegényesebbek, nem igazán csalogatják a turistákat.

A Stonehenge Visitor Centre így néz ki.

[link]

A Szenegambia Kőkörök helyszíneinek látogatóközpontja meg így (nyilvánvaló lesz a látogatottság és ismertség sorrendje is).

[link]

Valahogy így néz ki / Discover Gambia

https://www.youtube.com/watch?v=dNlXobC9-bI

Afrikában a vaskohászatot is az újabb tanulmányok ie. 3000 - ie. 2500 közöttre teszik, de nyilván bővebb téma. Mindenesetre azért lehetett volna ott is jobb úgy általában minden, csak hát ugye.

#24

Minden kontinensnek volt hasonló időszaka