A gazdaságpolitika tanárom szerint Marx nem volt igazi közgazdász, csak egy “filozófus, aki gazdasági kérdésekről filozofált”. Mennyire van igaza ebben?

Engem Marxnak az államról vallott felfogása érdekelt elsősorban, annak betöltendő szerepéről a tulajdon és társadalmi viszonyokban.

Ezt persze sokan vizsgálták különféle nézőpontokban, mint az ókorban Platón és utána még sokan mások, így érdekes, hogy a mostani Libertarianizmust, amely elsősorban dél-Amerikában közkedvelt, bizonyos értelemben anti-Marxizmusként is felfoghatjuk.

Van ennek több irányzata, a konzervatív változata jórészt a szabad versenyes kapitalizmuson alapul, de olyan szélsőséges módon is megnyilvánul, ahol az államot teljesen lebontanák és megtalálható az egész paletta, a jobbtól a baloldali változatig, mert a baloldali szélsőség (amely ugyanúgy minimalizálja az állam szerepét), csak a vészhelyzetekben engedne meg, de akkor drasztikus fellépést az állam részéről a hatékony korrekció érdekében.

A politika és a gazdaság szorosan összefügg és Marx bírálói nem veszik figyelembe, hogy számos javaslatát azóta beépítették, illetve kezelték a mai fejlett nyugati társadalmakban, nem teljesen pont úgy, ahogyan ő elképzelte, vagy javasolta, de viszonylag eléggé hasonló módon. Ilyen jellegű például a tőzsdefelügyelet néhány irányvonala, amely nem állt meg Marxnál, a pénzügyi világ bonyolultsága folytán olyan problémák is felmerültek, amire Marx nem is számított a saját korában ugyanis az nem volt ismert.

Mellesleg az un. Marxisták is nagyjából hasonlóra hivatkoznak, amikor olyan cselekedeteket tesznek, amire Marx soha nem biztatott.

Ezzel szemben válságkezeléseknél, mint Roosevelt New Deal programjában, vagy a hitleri náci válságmenedzselésben erősen fellelhetők egyes Marx által először javasolt gazdasági elemek.

Az viszont, hogy az állam olyan erős szerepet kapjon általában, mint a Marxizmus szerint, az tényleg nem vált be a mindennapokban, bár ugye eddig csak a szovjet mintájú változata valósult meg, annak meg számos sajátos oldala volt, így nem feltétlenül lehet érvényes minden esetre általában, de az tény, hogy óvatosan kell kezelni az erős államhatalommal járó gazdaságpolitikákat.

"kapitalizmus természetességének képzete minden eddiginél erősebbnek és kikezdhetetlenebbnek látszik." - hát persze hogy ezt kell mondania mindenkinek, aki ebből él, és azt tapasztalja mégis, hogy éppen megkezdte összeomlását. Mert a képzet lehet aktuálisan kikezdhetetlen, a valóság éppen az ellenkezője.

A versenyen alapuló gazdaság, ahol a tőke elsődleges, a fejlődés következtében két dolgot ért el. 1. olyan polarizálódást eredményezett, ahol monopólium bármit tehet és tesz is, ami számára hasznos. Az állam háttérbe szorult. 2. Jóval meghaladta a termelés üteme a természetes (biológiai) szükségletek mértékét, ezért mesterségesen növelni kell a szükségleteket (manipuláció, reklám, kényszer, stb.), ám azoknak mindenképpen létezik határa, ami lényegesen alacsonyabb a szükségleteknél.

Nagyon sok közgazdász ismerte fel, hogy új elvekre van szükség.

Tulajdonképpen mit tud és mit csinál egy valódi közgazdász ?

Ezt azért kérdezem,mert én nem tudok semmi haszonról amit az úgynevezett közgazdaságtan nevű izé hozott volna létre.

Nem tudom, hogy újabb szerzők szóba kerültek-e, de vannak. Akikkel mondjuk nehezebb elbábozni a diákoknak, amit Marx-szal olyan könnyű, hogy ő a mumus, és vicces és meghaladott.

Ez pl. elég rövid írás, és eléggé fontos közgazdasági hibát ír le:

Herman Daly: A gazdaságtalan növekedés elmélete, gyakorlata, története és kapcsolata a globalizációval

MEK-ben olvasható

Rendszerelméleti megközelítés:

Gyulai Iván: Pénz és fenntartható fejlődés

A fenntarthatóságot nagyon sokféleképp csavargatják, és a nagy részüknek semmi köze ahhoz, hogy megoldjon bármit is, mert a kapitalizmus így-úgy maga képére formálta. Eléggé észnél kéne lennünk, hogy ne dőljünk be, ne tévesszük meg magunkat is....

Aztán a boldogságról alkotott fogalmaink, amelyek meghatározzák, hogy milyen társadalmat építünk... pl.:

Lelkes Orsolya: Fenntartható hedonizmus