Honnan származtak a hükszoszok? Melyik néphez tartoztak? Hova mentek azután, hogy kiűzték őket?
Neveikben szerepeltek bizonyos kánaánita istennevek, például Baál (Jak-baál) volt az egyik uralkodójuknak a neve. Vallásukban szerepet kapott a kánaánita istenség, Baál, akit Széth-Baál néven imádtak szinkretizálva az egyiptomi Széth istennel. Egyes feltételezések ez alapján kánaánitáknak nevezik őket.
Ugyanakkor kultúrájuk mindenképpen nomád alapokra is épült, míg a kánaániták többségében földművelésből éltek (ezért is voltak ennyire fontosak számukra a termékenységistenek, akiktől jó termést és esőt kértek), letelepült életmódot folytattak, szervezett városállamokban éltek (az amarnai levéltárból egy csomót ismerünk név szerint is). Emellett katonailag sem voltak annyira rettenetesen erősek. Leginkább egymás között háborúztak, városfalaik voltak és később lazán lerohanták az egyiptomiak őket.
Mások kapcsolatba hozzák őket a hettitákkal, bár nyelvükből amennyit ismerünk, szemita nyelven beszélhetett a többségük.
Szintén mások mezopotámiai eredetet javasolnak nekik.
Egyesek megemlítik az amoritákkal való hasonlóságukat. Az amoriták eredetileg nomádok voltak, betelepültek Kánaánba és Egyiptomba is, erős harcmodoruk volt. Mezopotámia egy részét is meghódították, központjuk Babilon lett és például Hammurapi babiloni király is amorita származású volt. Őshazájuk a Mezopotámiától nyugatabbra eső pusztás vidék.
Megint mások felvetik a hasonlóságot különböző eredetileg a sivatagból, pusztából érkező nomád, később letelepült népekkel, például az ammonitákkal.
Egy bizonyos: bementek az addig igazán nagy veszteséget át nem élt Egyiptomi Birodalom területére, feldúlták, kifosztották, meghódították és uralmuk alá vonták. Magukat ültették az uralkodói trónra. Az egyiptomiak nem nagyon szívlelték őket nyilván emiatt, ezért miután kiűzték őket megpróbálták az egész szégyent kitörölni a történelemből és az ott maradt szemita népeket rettenetesen elnyomták "bosszúból" (több történész a héberek egyiptomi szolgaságát is erre az időszakra teszik és feltételezik, hogy az igencsak kever hükszoszokkal került az akkor még kicsiny nép is Egyiptomba, mivel a Közel-Keletről rengeteg nép ment Egyiptomba menedéket kérni amikor szárazság pusztított). A brutális elnyomások ellenére a hükszoszok erőteljes nyomot hagytak az egyiptomi kultúrán, ami kb. még a perzsák és a hellenisztikusok alatt is érzékelhető volt bizonyos mértékig.
Mit tartanak a történészek, régészek, egyiptológusok ma róluk? A történettudományban ma mit állítanak általában? Mi az elfogadott? Az egyetemeken mit tanítanak a kérdésben?
válasza:A hükszoszok eredete régészeti és történeti szempontból is vita tárgya. A hükszoszok egy nomád vagy fél-nomád népesség voltak, akik Egyiptomban jelentős politikai és katonai hatalmat szereztek az Újbirodalom idején, a 16. és 17. dinasztia között (kb. i. e. 1650-1550).
A hükszoszok eredetéről sok elmélet létezik, de nincs egyetértés a kutatók között. A legelfogadottabb elmélet szerint a hükszoszok szemita eredetűek voltak, és valószínűleg a keleti földközi-tengeri térségből érkeztek. Lehetséges, hogy a mai Szíria vagy Palestina területéről indultak útnak, és vándorlásaik során jutottak el Egyiptomba.
Egy másik elmélet szerint a hükszoszok valójában kánaániak voltak, akik már régóta Egyiptom területén éltek, és idővel katonai és politikai hatalmat szereztek.
válasza:Valószínűleg nem egy konkrét népcsoport, hanem különféle Ázsiából érkező sémi népcsoportok gyűjtőneve. És nem mint hódítók érkeztek hanem mint telepesek, bevándorlók és idővel leuralták Egyiptom északi részét. A déli résszel pedig háborúztak, de végül vesztették. Elképzelhető, hogy a zsidók ősei is köztük voltak.
Az eredetüket fejtegető írások több mint ezer évvel az események után keletkeztek, így inkább spekulációk. Egyesek szerint a zsidók ősei, mások szerint egy Arab-félszigetről érkezett arab törzs.
#1.
Nem csak kánaániak éltek Egyiptomban. Voltak ott amoriták, nomád arab törzse, arámiak, szírek, meg sok más sémita nép is. Bár tény, hogy kánaániak/kánaániták közül voltak ott a legtöbben. A Héber Bibliában lévő fogság sztorija is számos kutató szerint ekkorra tehető. Amihai Mazar, régész, történész szerint még jóval később is konkrétan szemita kolóniák, települések voltak az Alsó-Egyiptomban a Nílus-delta könyékén. Nem is véletlen... Kánaán területe erősen függött az esőtől. Ha nem volt eső vagy éppen vihar volt, akkor elverte a termést. Alapvetően földművelésből éltek, és nem volt Nílus, Eufrátesz, Tigris, Indus, Gangesz, meg Sárga-folyó, hogy maguk oldják meg az öntözést. Ha víz nem volt, eső nem volt, szárazság volt, akkor termény, így étel sem volt. Ezzel szemben Egyiptomban ott volt a Nílus, öntözéses földművelés, volt étel, volt víz.
#2.
Először a héberek istenéhez hasonló nevet a Szóleb-templomban említenek. Egy bizonyos "Yhw saszui" népcsoportot említenek, más nomád népekkel együtt (Edom saszui), a legtöbb kutató szerint ez a nép a későbbi protoizraelitákat alkotó egyik csoport volt. Ugyanakkor ez az írás a hükszoszok után keletkezett, III. Amonhotep fáraó alatt. Egyiptomba vízért és legelőkért mentek keletről. Edom a későbbiekben egy Júdával délről határos állam volt, az edomiták éltek ott. Ugyanakkor ezek a népek korábban is arrafelé éltek, Kánaánban bevett dolog volt Egyiptomba menni, de még Kánaántól keletre is.
Feltehetőleg a hükszoszok biztosan nem a héberek voltak, hanem azon tudósok szerint, akik erre az időszakra datálják, velük együtt érkeztek. Bár valóbban mindketten Egyiptomban voltak, a hükszoszokat kiűzték, nem pedig elmenekültek. Emellett nem alacsony rétegbe, hanem épp uralkodói rétegbe kerültek. A Héber Biblia is egy kis népről beszél, amikor odakerültek. Sokkal valószínűbb, hogy a hükszoszokkal együtt odakerülő nomád népcsoport volt.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!