Minél elnyomóbb egy ország államformája/politikai rendszere, annál több pénz szükségeltetik a fenntartásához?

Ha az elnyomóval szemben a demokratikust állítod akkor semmiképp - épp, hogy a demokratikus rendszerek fenntartása a drága, hiszen biztosítani kell, hogy a köztisztviselők olyan bért kapjanak, hogy ne lehessen őket megvesztegetni, ne érje meg nekik elfogadni a kenőpénzt. Drága anti-korrupciós és felügyeleti rendszereket kell kidolgozni és üzemeltetni, fékeket és ellensúlyokat kell a hatalomgyakorlásba iktatni, hogy stabil maradjon.

Az elnyomó rendszer ezzel szemben ideológiai alapon tartja magához közel a hű szolgákat, kvázi ingyen vagy minimális költségen. Persze a korai szakaszban egy forradalom lehet drága, de a hosszú távú stabil fenntartása már nem az.

Az állítólag elnyomó Kína tizedannyit költ katonaságra meg nemzetbiztonságra, mint az állítólag demokratikus USA. De az iráni rezsim is azért tud jól működni, mert van elég fanatikus akik kevéssel is beérik - nem rokkan bele a költségvetés plusz pár százezer gárdistába.

Az elnyomást azért vezetik be, mert anyagilag nagyon jövedelmező a vezető "elit" számára. Később persze szétesik az egész, de a számlát már csak ritkán tudják benyújtani az agresszornak.

Az elnyomás közvetlenül nem költséges, de hatalmas károkat okoz a normális működéshez viszonyítva.

Persze, de elnyomás nélkül nincs hatalom.

Lásd USA vagy Kína mennyit költ allamaparátusra es rendfenntartásra.

Egy diktatúrában kevés embernek kell jólétet biztosítani, és a vezetésnek a saját jólétén és biztonságán kívül kb. alig kell költeni az országra, az embereket bármennyire kizsákmányolhatják, az infrastruktúra mindegy stb.

Emellett nem kell költeni a korrupció megelőzésére, a fékek és ellensúlyok rendszerére.

A demokráciákban szükség van a demokrácia védelmére (ami drága), de emellett ha a politikusok hatalmon akarnak maradni, akkor költeni kell az országra is, ez a kettő megspórolható a diktatúrákban. A diktatúrák viszont a rendőrállam fenntartására kell, hogy sokat költsenek.

Viszont a demokráciák rendelkezésére sokkal több pénz is áll. Mivel a demokráciák gazdasága általában sokkal jobban teljesít, így könnyebben ki is gazdálkodják a költségeket.

"Az elnyomó rendszer ezzel szemben ideológiai alapon tartja magához közel a hű szolgákat, kvázi ingyen vagy minimális költségen."

Ez nem így van. A magas beosztású szolgák egy diktatúrában általában nagyon jól élnek. Az alacsonyabb beosztású szolgák pedig ugyanúgy elnyomottak mint mindenki más. A diktatúrák rengeteget költenek erőszakszervezetekre, pont azért, hogy a rendőrállamot fenntartsák. Így akarják megelőzni a lázadást. Ez nagyobb költség nekik arányaiban, mint a demokráciák fenntartása.

Vegyük példának a világ legelnyomóbb országát, Észak-Koreát. Észak-Korea a bevételei több mint felét katonai vagy "belbiztonsagi" célokra költi. Egy demokratikus állam esetében ez pár százalék általában. Mindezt úgy, hogy Észak-Korea a világ egyik legelmaradottabb gazdasága. A hasonló méretű, demokratikus országok többször erősebb gazdasággal, és sokszor annyi bevétellel gazdálkodnak.

Tehát sokat költ Észak-Korea a rendszer fenntartására? Abszolút értékben nem, de arányaiban az egyik legtöbbet. És pont ezért nem tud fejlődni.