Ezen országok közül melyik a Római Birodalom jogos örököse? Vagy melyik áll a legközelebb ahhoz hogy az legyen?

Görögország

Bizánc lényegében még a Római Birodalom maradéka volt. Róma alapításától Konstantinápoly 1453-as elfoglalásáig fennállt a történelmi kontinuitás. A Kelet-Római Birodalom és Bizánc pedig egy görög nyelvű és kultúrájú államalakulat volt.

A mostani Olaszországnak viszont lényegében semmi köze az ókori Rómához.

Mit jelent az, hogy "jogos örököse"? Valamilyen módon (kultúra, nyelv, vallás, tárgyi emlékek, jogrendszer, földrajzi adottságok stb.) az itt felsoroltak (sőt, még többen is) a Római Birodalom örökösének mondhatják magukat. Szubjektív, hogy éppen ki mi miatt. Éppen ezért nem lehet sorrendet sem felállítani. Pl. a spanyolok vagy a portugálok a nyelv, földrajzi helyzet stb. miatt tarthatják magukat az ókori birodalom örökösének, az oroszok vallási-hatalmi kérdések miatt. De mivel nincs objektív mérce, ezért igazságot sem lehet tenni, hogy melyik a "jogosabb" vagy melyik öröklés előbbre való... A valóság az, hogy a mai portugál államnak ugyanannyira nincs köze az ókori Római Birodalomhoz, mint a mai orosz államnak (és ugyanakkor ugyanannyira is van). De felhozhatnánk Egyiptomot, Törökországot és még sok másik országot is ugyanúgy.

A Római Birodalom, mint állam kontinuitása már nagyon rég megszakadt, azaz egyetlen mai állam sincs, amelyik elmondhatná, hogy "leszármazottja". A mai görög vagy olasz államok az újkorban jöttek létre, ezeknek a modern államoknak az ókori előzményeikkel semmilyen folytonosságuk nincsen.

Kicsit ugyan hosszabb lett, de nem nehezen érthető. :)

- Olaszországról a földrajza alapján gondolhatnánk, hogy örököse Rómának és a Római Birodalomnak, mivel ma Olaszország lényegében ugyanott fekszik mint Itália és a fővárosa is szintén Róma. Így Olaszország területileg és történelmileg is Itália folytatólagossága. És még az olaszok is a rómaiak, az itáliai latinok leszármazottai.

Ez így a birodalom öröklésében viszont már nem mérvadó, mivel a Római Birodalom nem azonos Itáliával vagy a latinokkal. Ha a kérdés nem a Római Birodalomra vonatkozna, hanem az ókori Itáliára, akkor Olaszország lenne a megfelelő válasz rá. A Római Birodalom viszont egy nagy gyarmatosított területet jelentett és más mint Itália.

- Az hétköznapi "családi örökség" értelmével nem azonosítható a birodalom, mert itt nem jogos területi tulajdonról van szó a gyarmatok tekintetében, tehát nem örökölhető úgy mint egy családi örökség és ez a fajta értelmezés kiesik.

- Az örökség kérdése önmagában is érdemes kitérni, már ha az örökség hagyományos értelmében kérdezed, mint egy családi örökésnél is értjük. Egy birodalom az gyarmatosítás, ami más népek uralását jelenti. Nem jelent országot vagy jogos, törvényes tulajdont. Egy gyarmati birodalomnak ezért nincs jogos és törvényes örököse, mert jogtalan birorlást jelent. Egy későbbi gyarmatosító sem örököse a kialakított jogtalanul birtokló gyarmatoknak.

Lásd példának India brit gyarmati példáját. India kivívta a gyarmati sor alóli felszabadulását. Viszont a britek, ami ma az Egyesült Királyság az nem jogos utódja egy jogtalan régi megszállásnak. A britek nem jogos, nem törvényes örökösei Indiának, nem jogos örökösei az indiai gyarmatoknak. India független állam.

Vagy például ha valaki elllopott valamit és sokáig nála volt, majd másvalaki ellopta tőle a lopott tárgyat, annak az előző tolvaj sem jogos örököse. Ő is jogtalan bitorló volt. Ilyen a Római Birodalom jogos örökösének kérdése is, hogy egy gyarmatnak nincs jogos örököse, mivel az jogtalan tulajdonlás. Felszabadítás jöhet csak szóba és nem öröklés.

Fel szoktak hozi különféle országokat, Finnországtól kezdve Németországon át egészen Törökországig és Romániáig, hogy vajon melyik a Római Birodalom örököse, de olyan egy sincs és a törvénytelen gyarmati bitorlásból következően nem is lehet. Még Olaszország is csak a saját volt itáliai és abból a jelenlegi területi azonosságára jogosult, semmi többre.

- Viszont ha nem a hagyományos öröklés értelmében érted, hanem egyfajta hatalmi továbbfolytatódásnak az megint más és ez a része világosan tárgyalható. Azt kell megnézni először, hogy egyáltalán konkrétan hogyan is volt.

Az utolsó római császárt, Romulus Augustust egy germán vezér puccsal kényszerítette ki a hatalmából és valójában ez történt az úgynevezett Római Birodalom bukásaként emlegetett 476-ban. Katonai puccsal döntötték meg a Római Birodalmat.

476-ban Odoaker (Flavius Odoacer) a római császári hadsereg germán zsoldosvezére katonai puccsot hajtott végre a tizenéves Romulus Augustus Nyugat-Római császár ellen. Augustus kormányzóját kivégezték, de a császárt fiatal kora miatt megkímélték és arra kényszerítették, hogy a szenátus előtt hivatalosan mondjon le hivataláról. Ezután száműzték. A Kelet-Római császár persze nem nézte jó szemmel Odoacer hatalomátvételét és uralkodását a birodalomban és igyekezett visszaszerezni a területet. Itt az is alapvető, hogy a Római Birodalom már előtte kéttvált két nagy közigazgatási területre (kelti és nyugati), és Odoacer a puccsával még mindig a Római Birodalom egyik közigazgatási területetét vette át.

Hamarosan jött egy másik germán, Tehodorik, aki többször is győzött Odoacer ellen és végül megölte és átvette a tőle a hatalmat. Ettől kezdve a germán Osztrogót Birodalomként folytatódott a nyugati terület. Latin uralom helyett germán uralommal.

- A Római Birodalom bukásának nevezett időben valójában egy hatalom átvétel történt a nyugati területén, egy belső germán puccs. Így az itáliai hatalmat német hatalomátvétel követte és konkrétan nem szűnt meg a Római Birodalom egy hétköznapi értelemben. A nagy ókori itáliai gyarmatosítást a germán gyarmatosítás követte és átvették gyakorlatilag azt amit az itáliaiak kialakítottak, átvették a Római Birodalom nyugati felét.

Egy nagy és a középkorra kiterjedő germán hatalmi helyezkedés egész sorozata kezdődött, amiben még a germánok egymás ellen is küzdöttek a hatalomért. De az tény, hogy az európai ókori olasz hatalmi berendezkedést a német követte a középkorban. Inkább azt lehet tárgyilagosan elmondani, hogy nem a Római Birodalom bukott meg, hanem a Nyugat-Római Birodalom olasz fennhatósága. Az fontos benne, hogy nem rendszerváltási igény volt mögötte, hanem amolyan "tulajdonos váltás".

- Miközben a Római Birodalom megszűnését szokták 476-ban eltúlozva kihangsúlyozni, azért közben a Kelet-Római Birodalom az megmaradt belőle és az teljesen a Római Birodalom (folytatólagossága) volt, nem valami mellékes terület. Vagyis pontosabb úgy mondani, hogy 476-ban nem a Római Birodalom szűnt meg, hanem a nyugati régióban germán hatalomátvétel történt. Germán katonai puccs konkrétan és a Kelet-Római Birodalom küzdött is a nyugati fennhatóság visszaszerzéséért, mivel az egy a birodalmat ért belső támadás volt! Vagyis 476-ban nem lett vége a Római Birodalomnak, hanem a birodalom egyik felét egy germán belső támadás érte.

És ez a germán gyarmathatalmi törekvés folytatódott a középkorban is tovább. A germánok harcoltak a rómaiakkal is és a germánok között is voltak hatalmi harcok, de ezek már részlet kérdések. Sorra láthattuk a történelemben a germán uralmi helyezkedéseket (a teljesség igénye nélkül): germán Odoacer, majd osztrogót germánok Osztrogót Birodalma, majd a frank germánok Frank Birodalma, a germán Merovingok és Karolingok, a germán longobardok Lombard Királysága. A germán Merovingok legyőzték a germán vizigótokat és a burgundi germánokat. A vizigót germánok meg uralmuk alá volnták Spanyolország és Portugália területét Vizigót Vizigót Birodalom néven, szintén a Római Birodalomtól elfoglalva. A Burgundi Királyság is a burgundi germánok királysága volt. Majd legvégül a Habsburgok zárták a sort.

— NYUGATRÓMAI BIRODALOM 395-476.

↓

— Flavius Odoacer -germán (Odovacer, Odovacar) (433-493.) hatalomátvételi puccsa. Odoacer 476-ban átveszi a hatalmat a Nyugatrómai Birodalomban. Ezt nevezik Olasz Királyságnak is (476-493.).

↓

— OSZTROGÓT KIRÁLYSÁG (469-óta és 493-553.) (osztrogótok = germánok) (Olasz Királyság, lat: Regnum Italiae, helyesen Osztrogót Birodalom.) (A germán osztrogótok fennhatósága alatt állt az Olasz Királyság Olaszországban és a szomszédos területek is.)

- Nagy Theodorik -germán (Theodoric) (A Gótok és Rómaiak Királya, Gothorum Romanorumque Rex) (454-526.)

Theodorik átveszi a hatalmat Odoacertől és az Osztrogót Királyság első birodalmi királya.

- Athalaris - germán (516-534.)

- Amalasuintha -germán (495-535.)

- Theodahad -germán (480-536.)

- Vitiges (Vitigis, Witiges, Wittigis) (500-542.)

- Ildibad -germán (Ildebad, Ildebadus, Hildebad, Heldebadus) (?-541.)

- Eraric (?-541.) (Rövid ideig uralkodott.)

- Totila -germán (Baduila) (?-552.)

- Teia -germán (Totila,Teja, Theia, Thila, Thela,Teias) (?-553.)

↓

— Lombard Királyság (568-814.) Olaszország területén. Germán longobardok.

↓

— FRANK BIRODALOM (Regnum Francorum) 481- 843. (frankok = germánok) (lat: Regnum Francorum, lat: Francia, tévesen: Frank Királyság)

481-től a Meroving-dinasztia (-germán) birodalma már uralta kb egész Franciaország területét és más területeket. A Nyugatrómai Birodalom után a Frank Birodalom lett a legerősebb hatalom, és előként feudális rendszer. A Meroving dinasztia mint a Frank Birodalom alapítója szembefordult a megmaradt római hatalommal.

- Meroving dinasztia Birodalma (481-751.) (-germán)

- Karoling dinasztia Birodalma (751-843) (-germán) (Romanorum sive Francorum Imperium - Római és Frank birodalom, Romanum imperium - Római Birodalom)

- I. Károly frank császár a Karoling dinasztia tagja (742-814.) (I. Nagy Károly, Karl der Große, Karolus Magnus, Charlemagne) (Az elődöktől eltérően hivatalosan is császárrá koronázzák 800-ban.)

↓

A Frank Birodalom három területre vált szét (Keleti-, Közép- és Nyugati Frank Királyságra.

↓

— KELETI FRANK KIRÁLYSÁG 843.-962. (lat: Francia Orientalis)

(A Nyugati- és Középső- Királyságra szétválás mellett a Keleti Frank Királyság területe már lényegében azonos a mai Németországéval. Ez az alapja a későbbi Német-Római Birodalomnak és utána a mai Németországnak is.) Kiterjedt ~ Svájc, Németország, Ausztria, Olaszország, Cseh Köztársaság, Szlovénia.

↓

- NÉMET-RÓMAI BIRODALOM 800/962-1806.

(Szent Római Birodalom ~1300-tól használva, Német-római Császárság, lat: Sacrum Imperium Romanum, Heiliges Römisches Reich, Heiliges Römisches Reich Deutscher Nation, lat: Sacrum Imperium Romanum Nationis Germanicæ)

A Szent Római Birodalom Nagy Károlyt, a frankok királyát tekintette alapítójának aki a germán Karoling dinasztia tagja. Megemlíthető, hogy a Német Római Birodalom is pont valamiféle jogfolytonosságot hangsúlyozandóan nevezte magát Német-római Birodalomnak. A folytonosságot akarták vele hangoztatni. Nem véletlen a megnevezésben sem a "német", sem a "római". A "német" a valódi uralmi ág, míg a "római" az álca és származtatási elnevezés része csupán. A Német-Római Birodalom magába foglalja Svájcot is ahonnan a Habsburgok Ausztria területére költöztek. Kiterjedt ~ Hollandia, Belgium, Luxemburg, részben Franciaország, Németország, Svájc, Liechtenstein, Észak-Olaszország, Ausztria, Csehország, Szlovénia, részben Lengyelország.

A Habsburgok a Német Római Birodalom császári trónjával rendelkeztek 1440-1740-ig és 1765-1806-ig. Így a Habsburgok 1440-től lényegében kisajátították a Német Római Birodalmat. És már előtte is sorra kerültek Habsburg uralom alá különféle területek. Így uralták Németországot és Ausztriát is és egy sor más országot is, mint például Magyarországot is. A Habsburgok már 1300 környékétől is dinasztikus házasságokkal terjesztették ki a hatalmukat és az örökletes kinevezésekre törekedtek.

↓

— OSZTRÁK BIRODALOM 1804-1867.

Franz Joseph Karl megalapította I. Ferenc néven az Osztrák Birodalmat (Osztrák Császárság, Kaiserthum Oesterreich, Kaisertum Österreich).

Valamint II. Ferenc néven (Franz Joseph Karl) a Német Római Birodalom utolsó császára volt és hivatalosan megszűntette a Német Római Birodalmat, ami megszűnt hivatali nevében 1806-ban. Így a Német-Római Birodalmat Osztrák Birodalom néven folytatta.

— HABSBURG BIRODALOM 1282-1918.

(Habsburg Monarchia, Habsburgermonarchie, Habsburgerreich)

Már a Német Római Birodalom alatt létrejött a külön Habsburg uradalmi terület a Német-Római Birodalomtól függetlenül. A Habsburg "örökös földek" a családi hatalom lehatárolásaként szolgált a Német Római Birodalomban. Akkorra a Habsburg-örökös területek már a német nyelvterület nagy területét jelentették (Svájc, Németország, Franciaország, Ausztria, Magyarország, Olaszország, Szlovénia, Horvátország területein). A Habsburgok uralták Ausztriát 1282-től 1918-ig (Habsburg-dinasztia, Ausztria-ház).

— OSZTRÁK-MAGYAR MONARCHIA 1867-1918.

(Osztrák-Magyar Birodalom, Ausztria-Magyarország, Österreichisch-Ungarische Monarchie, Österreich-Ungarn, Kaiserliche und königliche Monarchie Österreich-Ungarn)

Létrejötte: Magyarország felszabadító harcát 1848-ban a Habsburgok leverték, feloszlatták a magyar parlamentet és gyakorlatilag bevezették a totalitárius uralmat. A magyar forradalmi törekvések nem csitultak és végül Ferenc József kénytelen volt hatalmának megtartásáért az 1867-es Osztrák-Magyar kiegyezést kitalálni, mint politikai cselet. Ennek folyományaként a Habsburg Birdoalom átalakult Osztrák-Magyar Birodalommá.

Ez alapvetően tartozik hozzá Európa középkorának történelméhez, e nélkül csak egy halom kiragadott részlet marad belőle. A kérdés kapcsán meg a szálak Ausztriába vezetnek. Bár sok német állam is valamennyire utódállama a Római Birodalomnak a lényeg mégis Ausztria.