Az Árpád-házból származó magyar királyok tényleg olyan kiemelkedőek voltak, vagy az idő volt az, ami megszépítette a megítélésüket?

10.

Hát pont ez az, ami miatt a segítséget a kértem. :)

Ha Árpád vezér, eredeti latin forrásos bizonyítékokkal alátámasztva nem alapított nemzetségházat akkor biztos megálja a helyét az -Árpád-ház kifejezés??

Tudtommal Árpád a Turul nemzetségből származok. Nem jól tudom? Tévedek?

Mert sokak véleménye nem egyezett ezzel a ténnyel.

# 11

A Turul nemzetség, latinul "de genere Turul" egyedül Kézai Simonnál fordul elő.

A dinasztia elnevezése a középkori latin forrásokban a "szent királyok nemzetsége".

Tehát a Turul nemzetség csak egyetlen középkori latin nyelvű forrásban szerepel, az Árpád-ház elnevezést pedig csak utólag, 1770-ben alkották meg.

#13

Én ugyan nem pontoztalak le, de a lényeg az, hogy nem úgy hívjuk őket, ma más a nevük, attól függetlenül, hogy esetleg hívhatnánk máshogy is, de az Árpád ház megnevezés lett meghonosodva mostanra, bár lényegében ők soha nem nevezték így magukat.

A királyok közül nem volt mind kiváló, ilyennek gondolom Pétert, akit elűztek, majd a Német-római császársághoz menekült és vazallusává tette az országot, Salamont, vagy II. Istvánt, aki sikertelen háborúkba bonyolódott, de voltak még páran, például a bizánci támogatással ellenkirályként fellépő II. László, IV. István, és ennek a bizánci befolyásnak III. Béla vetett véget.

Itt azért olvashatsz pár sort, ha érdekel:

[link]

A magyar királyság fénykorában sem volt világ de európai szinten sem kiemelkedő.Így a királyai sem igazán voltak kiemelkedőek maximális kiterjedésében sem volt nagyobb mint az akkori francia királyság vagy Német -római birodalom.

8.Ekkoriban a legerősebb birodalmak 1000-1301:Német Római birodalom,Francia királyság,Bizánci birodalom,Angol királyság,Kijevi nagyfejedelemség.

# 15

Ez azért nem igaz.

A Magyar Királyság a keresztény Európa egyik nagyobb államának számított.

A Magyar Királyság 1000 és az 1200-as évek eleje között egy centralizált, patrimoniális királyság volt, rendkívül erős királyi hatalommal.

Ekkoriban a Francia Királyság feudális széttagoltságban élt, több feudális részállamból állt, és a francia királynak csak jelképes hatalma volt az országában. Csak az 1200-as évektől erősödött meg a királyi hatalom.

A Német-római Császárságban pedig a császári hatalom folyamatosan gyengült, az 1300-as évek elejére teljesen jelképessé vált, ez az állam is a feudális széttagoltság állapotába került, részállamokra bomlott, amelyek száma végül elérte a 300-at.

A Magyar Királyságban az Anjou-ház újra megerősítette a királyi hatalmat, amely európai szinten megin nagyon erőssé vált.

16. 960-1648 800000-1000000km2 területű volt a Német római császárság.

A Franci királyság 400000km2 volt

A Kijevi nagyfejedelemség a mongol invázió előtt 1000000km2 volt

# 17

Nem gond, hogy a Francia Királyság 1000 és az 1200-as évek között mai értelemben nem volt egy egységes állam, hanem részállamok halmaza, jelképes királyi hatalommal?

A Kijevi Nagyfejedelemség sem volt egységes állam, hanem több részfejedelemségből állt.

Magyarországon ugyanekkor a királynak szinte teljhatalma volt.

A magyar király ekkor sokkal nagyobb hatalommal, katonai erővel rendelkezett, mint a jelképes hatalommal bíró francia király, vagy a részfejedelemségek laza halmaza fölött uralkodó kijevi nagyfejedelem.

18.Orseolo Péter idején Magyarország függésben volt a Német császártól tehát már Szent István után sem volt telj hatalma a magyar királynak. A tatárjárás során elfoglalták az ország egy jelentős részét ,mégha kis időre is.

A bizánci birodalom 1020-1070 1,2 millió km2 kiterjedésű volt,728-1019 ig pedig 800000km2 Csak hogy mégegy birodalmat említsek.

A Spanyol királyság 1280 ban 500000km2 volt

Bulgária 807-900 ig 600000km2 volt. 924-963 ig 400000km2 volt.