Lehet összefüggés aközött, hogy valaki ateista vagy keresztény és, hogy hányszor volt már nemi betegsége?

A statisztikában az a szép, hogy ügyes emberek bármit kihoznak belőle kevébé ügyes emberek számára.

És ne zavarjon az az apróság, hogy mind az ateisták, mind a keresztények (sőt bármely vallás követői) túlnyomó többsége, mondjuk 99%-a nem volt soha nemi beteg.

Nyilván lehetséges ilyen összefüggés, de az egyetlen mód ezt kideríteni az az, ha megmérjük. Az hogy sztereotípiák alapján agyalunk otthon a fotelben (pl "a keresztények csak házasságon belül szexelnek"), nem elég, nagy pofára esés lehet belőle.

Az egyik probléma az, hogy lehet hogy a sztereotípiák egy része nem is igaz, tehát összerakunk fejben egy sztorit aminek a fele nem úgy van. A másik probléma pedig az, hogy lehet hogy nem gondolunk valamilyen faktorra (pl: a keresztények nagyobb arányban utasítják el az óvszert). Ha vannak ilyen faktorok amik meg az ellenkező irányba hatnak, az nagy meglepetést okozhat a végeredményben.

Úgyhogy nagyon is lehjet hogy van összefüggés, de egyáltalán nem biztos, hogy olyan és úgy ahogy gondolod. És az se biztos, hogy nagyon erős, tehát mondjuk lehet hogy kijön hogy az egyik csoportban 10 ezerből 49-nek volt valamilyen baja, a másikban pedig 50-nek. Az nem lenne valami combos különbség.

"Úgyhogy nagyon is lehjet hogy van összefüggés, de egyáltalán nem biztos, hogy olyan és úgy ahogy gondolod. És az se biztos, hogy nagyon erős, tehát mondjuk lehet hogy kijön hogy az egyik csoportban 10 ezerből 49-nek volt valamilyen baja, a másikban pedig 50-nek."

Ez a "különbség" pedig nem jelentene összefüggést. A statisztika készítésének egy másik fontos része az előző oldalon taglalt zavaró változókra való szűrésen túl, hogy megállapítsuk, hogy teszem azt, pl két csoport valamilyen adatai között mért eltérések a véletlen művei, vagy tényleg eltér a két csoport egymástól a vizsgált tulajdonságra. Erre valók az ún. statisztikai próbák. A megfelelő kiválasztása, és a paramétereinek beállítása a szakmai munka abszolút alapja.

"Ez a "különbség" pedig nem jelentene összefüggést"

Dehogynem! (Mármint nem feltétlenül, de nem is lehetetlen.)

Természetesen kicsi eltérés esetén nagy minta kell ahhoz hogy statisztikailag szignifikáns legyen, de attól még előfordulhat.

Nagyon sokan összekeverik a statisztikailag szignifikánst azzal, hogy valami amúgy fontos-e. Az előbbi csak annyit jelent, hogy tényleg sikeresen kiszűrtük-e az említett random zavaró tényezőket. Nagyon is előfordulhat, hogy valami statisztikailag masszívan szignifikáns, csak jelentéktelenül kicsi a különbség.

Például ha egy cukorka gyártó sor minden egyes legyártott cukra 151 grammos (mondjuk tízmillió darabot megmérve), a másik gép pedig mindig 152 grammosat gyárt, az masszívan szignifikáns (és valós), de gyakorlatban jelentéktelen különbség.

Szóval ne keverjük a kettőt.