Spanyolország és Portugália nagy gyarmattartó országként miért vesztette el a jelentőségét az angolokkal, franciákkal, hollandokkal szemben a XIX. századra?

Most részletesebb elemzésbe nem szeretnék belevágni, de azzal van összefüggésben, hogy a konkvisztádorok idején induló, az Ibériai-félszigetre érkező hatalmas mennyiségű aranyszállítmányok lecsökkentek, és ezáltal gazdasági válságba kerültek az "anyaországok", a gyarmatok fenntartása pedig már katonai szempontból is nehezen finanszírozható lett.

Emelett a gyarmatok sem akarták nyögni a hatalmas adóterheket, elindult a Bolívar-féle szeparatizmus Dél-Amerika szerte, és kb. az összes gyarmat függetlenné vált még a XIX. század első felében.

Spanyolországba korábban hihetetlen mennyiségű nemesfém áramlott a gyarmatokról, azonban a spanyol uralkodók ennek birtokában nagyhatalmi politikát folytattak.

Jó példa erre V. Károly aki egyrészt az Oszmán birodalom engesztelhetetlen ellenségeként meg kívánta szerezni egész Európa fölötti befolyást és hegemonikus törekvése folytán szembe került más országokkal, például a franciákkal és a katolikus kereszténység harcában az Iszlám ellen a reformációval is harcban állt, Európát ugyanis egyesíteni akarta az Iszlám elleni harc nevében.

Ehhez állandóan háborúkat folytatott és hiába volt rengeteg aranya, ezüstje, mindig pénzzavarban volt. A sok kifizetett pénz pedig inflációt, gazdasági válságot okozott, mivel áruhiány volt, mert a gazdaság fejlesztésére, meg a kereskedelem hathatós növelésére már kevés anyagi forrás jutott.

Az angolok, hollandok, franciák ellenben kereskedelmi társaságokat alapítottak, mondhatni a gyarmatosítást is ezek érdekei szerint folytatták, legalább is komoly beleszólásuk volt és ez gazdasági haszonnal járt, amiért ők jobban gyarapodtak, erősödtek.

Ahogy a nemesfémbehozatal különféle okok miatt csökkenni kezdett, vele párhuzamosan Spanyolország ereje és befolyása is hanyatlott.

Röviden, az a lényeg (amit előttem is írtak), hogy Spanyolország a gyarmatokról befolyt jövedelmeket olyan beruházásokra fordította, amelyek hosszú távon nem térültek meg. Hadseregre, diplomáciára, kastélyok építésére, fényűzésre. A spanyol és portugál gyarmatosítási modell eleve arra épült, hogy az állam vitte az adott gyarmatra a hadseregét és az állam zsigerelte ki az adott helyet, majd költötte el a pénzt.

Ezzel szemben az angol, holland stb. modell a kereskedelmi társaságokon alapult, vagyis nem maga az állam gyarmatosított, hanem kereskedelmi társaságok, és a befolyt jövedelmet vissza is forgatták a gazdaságba. Bár az is igaz, hogy ez a modell is lehanyatlott a 19. század második felére, mert a legtöbb kereskedelmi társaság tönkrement erre az időre (köztük a legjelentősebb az angol Kelet-Indiai Társaság), amelyeknek a helyét az anyaországok vették át (pl.India angol koronagyarmat lett a társaság megszűnése után). Bár ennek ellenére pl. az angolok továbbra is visszaforgatták a saját gazdaságukba a hasznot, illetve nem csak kirablandó területet láttak a gyarmatokban, hanem felvásárlói piacot is, illetve megjelent a tőkekivitel is, azaz idővel az ipart is kihelyezték a gyarmatra az olcsó munkaerő miatt (bár lehet mondani, hogy a kirablásnak ez is egy formája). Ezzel szemben azonban Spanyolország mindvégig elsősorban csak kiaknázandó területeket látott a gyarmataiban, semmi mást. A gazdaságát nem hajtotta előre hosszú távon a spanyol modell úgy, mint az angolét, amely az olcsó nyersanyagra, olcsó munkaerőre és tőkekivitelre apellált.

# 1 # 2 # 3 # 4

Több megállapítással egyetértek, de vannak észrevételeim.

Az nem igaz, hogy a latin-amerikai nemesfémtermelés jelentősen csökkent volna. Hiszen még a spanyol gyarmati uralom vége után is a mexikói ezüst 8 reálos peso (Real de a ocho) maradt a világ legfontosabb kereskedelmi pénze, valutája egészen a 19. század utolsó harmadáig.

Lényegesebb tényező, hogy a nemesfém értéke inflálódott a nagyarányú kitermelés miatt, tehát nem kevesebb ezüstöt és aranyat bányásztak a spanyolok Amerikában, hanem az az infláció miatt kevesebbet ért.

Másrészt nem elsősorban arany, hanem ezüst áramlott Európába, az Amerikából Európába áramló ezüst értéke sokszorosa volt az aranyénak.

Nem véletlenül hívták a szállítóflottákat a spanyolok "ezüstflottáknak".

Spanyolország relatíve gyors hanyatlása az 1640-es években kezdődött, az amerikai gyarmatbirodalma még az 1820-as évekig fennmaradt. Portugália már az 1500-as évek második felétől hanyatló pályára került.

Sok különbség volt a gyarmatosítók között és a hasonlóság csak az őslakosokkal való (finoman fogalmazva) rossz bánásmód és a nyereségvágy volt. A gyarmatosításba is eltérő időpontokban kezdtek.

Alapvetően a gyarmatosítók egymással is harcoltak és volt ami az egyiknek "jött be" más meg egy másiknak. Az USA nagy konfliktus volt a franciák, britek és spanyolok között, és végül a britek győztek. A briteknek és franciáknak meg nem sikerült Közép- és Dél-Amerika, az a spanyoloké és portugáloké lett akik előbb is érkeztek. Viszont sikerült a franciáknak és a briteknek Afrika (ami viszont nem sikerült a spanyoloknak és portugáloknak annyira).

~ 1500 Spanyol Közép- és Dél-Amerika

~ 1500 Portugál Dél-Amerika

~ 1800 Brit India

Mivel a briteknek az USA területe lényegében elveszett, ugyanis oda európai telepesek áramlottak be, a briteknek így az amerikai kontinens nem jött be.

~ 1900 Brit és Francia Afrika egy-egy harmada (a többin mások osztoznak).

1800-as évek elejére spanyol Amerikában nagyjából végbementek a szabadságharcok, miközben Afrikát az 1800-as évek második felében kezdték gyarmatosítani a britek és a franciák. Így ez nagy különbség a spanyol-portugál és a brit-francia gyarmatosítások időrendje között. Latin-Amerika nagy része kivívta függetlenségét az 1820-as évekre, Afrika nagy része pedig csak az 1960-as évekre, ami nem is volt olyan régen. Ez kb 150 év különbség időben.

Tehát volt egy időbeli eltérés a gyarmatosítás megindulásában és az az alóli felszabadulásokban is. És a Világháború előtt is még bőven gyarmattartók voltak a britek és franciák, mire a spanyolok és portugálok már lényegében lefutottak és Dél-Amerika felszabadult. Sőt Afrika csak az 1900-as évek második felében vált "szabaddá", és előre kiépítettek egy gazdasági, pénzügyi, jogi és politikai gyarmatosítási kontroll rendszert, ami máig is tart és befolynak az összegek. Ezt viszont a spanyolok és portugálok kihagyták.

A spanyolok és a portugálok közvetlenül igazgatták gyarmataikat Spanyolországból és Portugáliából, ami nyilvánvalóan nehézkesebb volt, miközben a brit gyarmatok valamiféle helyi autonómiák voltak, helyi döntési jogkörökkel. Valamint a spanyol gyarmatokat a király finanszírozta, a briteknél meg részvénytársaságok fektettek be. A franciák Afrikát állami fennhatóságnak tartották és elsőbbséget biztosítottak a francia befektetéseknek, de Franciaországból irányították a gyarmatokat. Viszont Afrika közelebb is volt Franciaországhoz, mint a spanyoloknak és portugáloknak az amerikai kontinens.

A Brit Birodalom kereskedelmi befektetés jellegű volt, míg a spanyol birodalom állami-területi és csak megsarcoló. Az USA területére telepesek érkeztek és a területért ment a harc más európai gyarmatosítókkal. És bár az USA területe brit gyarmat lett, de a gyarmati szabadságharcot a többitől eltérően európaiak vívták európai gyarmatosítók ellen. A briteknek végül kiesett az USA.

A spanyol gazdaság középpontjában a nemesfém állt, és a konkvisztádorok aranyat és ezüstöt kerestek és hoztak Európába. A spanyolok 700 évet töltöttek muszlim megszállás alatt és vallásháborúban mire visszaszerezték Spanyolországot. Mire Columbus odatalált Amerikába, pont addigra 1492-ben elesett Granada a muszlimok utolsó bástyája Spanyolországban. Bennük volt a kereszténység erős terjesztése és megtartása akár nem békés módszerekkel is.

Ez a franciáknál inkább kiesett, mivel Afrikában tudták, hogy a kereszténységet csak korlátozottan tudják terjeszteni, de azon voltak, hogy uralják a hivatalokat, pénzügyet, gazdaságot és politikát a francia nyelv hivatalosításával együtt. Kiépítettek egy francia joghatóságot és a gyarmati sajtót is kontrollálták. Büntették a helyi újságok létrehozását és a francia újságokat engedélyezték és cenzúrázták. A britek és franciák másképpen is csinálták már Afrika gyarmatosítását, hiszen látták előtte a spanyol és portugál gyarmatok felszabadulásait az amerikai kontinensen.

Mindent összevetve az időrend nagyon sokat számított benne, hogy ki hol tudta megvetni a lábát és a felbomlások sorrendjei pedig nem a kizárólagos ok a gyarmatok végpontjaihoz.

Meg az is szerepet játszott benne, hogy a gyarmatosítók keveredése és megtelepedése beoltotta a gyarmatosítók elleni taktikát a gyarmatokon - lásd az USA függetlenedése és Dél-Amerika szintén keverék népessége előbb vívták ki a szabadságukat, mint más régiók népei.

A holland gyarmatbirodalom meg egyáltalán nem volt nagy. A hollandok nagyon kis gyarmatosítóknak számítottak. Itt egy térkép.

[link]

Míg ha összeveted a Brit Birodalom területével...

[link]

Vagy a franciával.

[link]

franciasrac vagyok!

Nessuno á fe fautt, m'oui?