Az ókori egyiptomiak a piramisok építése helyett képesek lettek volna a Szuezi-csatornát kiásni?

Induljunk ki a térfogatból. A Gízai nagy piramis térfogata kb 5,2 millió m³.

A Szuezi-csatorna 163 km hosszú. Ha csak 10 méter széles és 3 méter mély csatornát ástak volna, akkor 4,9 millió m³ talaj megmozgatását jelentette volna. Összemérhető erőfeszítésnek tűnik.

A Wikipédia ezt írja: [link]

Ez alapján nem hogy képesek lettek volna kiásni a csatornát, hanem gyakorlatilag ki is ástak egy hasonló kaliberű csatornát. (Igaz, kelet-nyugati irányban, ami a Vörös-tenget a Nílussal kötötte össze).

Nem csak, hogy képesek lettek volna, de képesek is voltak... Ugyanis a jelenlegi ismeretek alapján háromszor is létezett az ókorban Földközi és Vörös tengert összekötő csatorna...

Simán a Wikipédiát idézem:

Valószínűleg már III. Szenuszert fáraó (XII. dinasztia) is ásatott kelet-nyugat irányú csatornát a Tumilát-völgyben, mely összekapcsolta a Nílust a Vörös-tengerrel a Punttal való közvetlen kereskedelem érdekében. Ásatások bizonyítják létezését legalább az i. e. 13. századig, II. Ramszesz fáraó idejéig. Később ez a csatorna jelentőségét vesztette, betemetődött.

II. Nékó (i. e. 610–595), a Nílus-delta pelusiumi ága és a Keserű-tavak északi vége közt ismét csatornát kezdett építtetni, amelyet Hérodotosz szerint I. Dareiosz perzsa király (i. e. 522–486), Egyiptom meghódítója és fáraója fejezett be 100 évvel később. Ezt a csatornát II. Ptolemaiosz (i. e. 285–247) a Vörös-tengerig kibővítette, majd félbehagyta.

A csatorna idővel bedüledezett, de az actiumi csata idejében (i. e. 31) Kleopátra néhány hajója még ezen át jutott ki a Vörös-tengerre.

Az első, a római császárok idején elhanyagolt csatornát, Traianus (98–117) építtette újjá. A csatorna néhány évszázadon keresztül ismét feledésbe merült, majd I. Omár kalifa idejében a 7. században ismét helyreállították. 767-ig használták, amikor végleg betemették al-Manszúr bagdadi kalifa utasítására a Nílus-deltavidéki lázadók elszigetelése érdekében.