Az izraeliták Istene Jahve igazából sárkány volt, és a teremtő főisten EL (Elohim) egyik legrangosabb fia? (video)

Ha a sumer vallást vesszük alapul, akkor a zsidó/keresztény/muszlim isten egyazon személyből, Enlilből lett "kialakítva". Enlil egy anunnaki volt (sumer isten). Anu és Ki gyermeke.

A sárkány pont az ellenfelük volt. Tiamat, az őssárkány, minden megteremtője a sumereknél. A sumer vallás szerint Anu, későbbi változatok szerint Enlil, még későbbi változatok szerint Marduk győzte le Tiamatot és a sárkányokat.

Nem. Az izraeliták Istene nem szerepelt a kánaánita panteonban. Il legfontosabb fiai Baál (főisten, termékenység- és háborúisten), Mót (halálisten) és Jám (tengeristen) voltak. Baálnak volt két felesége, bár egyes változatokban azonosítják a kettőt: Astarte és Anat. Baál letaszította szüleit: Ilt és Aserát trónjaikról, és ő ült a helyükre feleségeivel. Il nyilván nem kedvelte ezért Baált, ezért Jámot és Mótot szerette, akik megküzdöttek Baállal. Jám egy hatalmas tengeri szörnyet küldött Baál ellen, de Baál könnyedén legyőzte, azonban Móttal meggyűlt a baja, aki megölte és magával vitte az alvilágba, ahonnan Anat szabadította ki. Ez nagyjából a Baál-ciklus gyorsan összefoglalva. Teljesen máshonnan származik az izraelita Tetragrammaton. A tengeri szörny, úgy tetszik sárkány valójában Il egyik fiának a legfőbb "fegyvere" volt. Amúgy ez több közel-keleti hitvilágban feltűnik: Babilonban Marduk, Asszíriában Ashur, Szíria arámi területein Hadad győzi le ugyanezt a szörnyet, Egyiptomban is élt a mítosza, míg az izraelitáknál a saját Istenük ölte meg.

Nem volt senkinek sem a fia a héber Isten. Jegyeiben egyértelműen egy törzsi istenség, akihez annyira közel került a népe, hogy kizárólagos kultusza volt, bár nem utasították el kezdetben azt sem, hogy a többi népnek is létezhetnek saját isteneik. Sehol máshol nem említik az izraelita Isten nevét, csak a hébereknél. Az egyik legkorábbi Biblián kívüli említés egy egyiptomi leleten található, ahol egy "Jahu saszui" népről tesznek említést. A saszu az egyiptomiaknál poros, koszos, nomád népek összessége. Használták ezt a szót az edomiták, a moabiták nomádjaira, a midianitákra, és ezen lelet alapján nagyon erősen feltételezhető, hogy az izraelitákra/héberekre is. A szókapcsolat már ekkor azt sejteti, hogy a nép és az istenség között egyfajta tulajdonos-tulajdon viszony állt fenn (választott nép). A korai héberek vallása egy szinten valóbban mezopotámiai gyökerekre vezethető vissza, és ez szintén azt erősíti, hogy a héber Isten legyőzte a tengeri sárkányt.