Most rejtély vagy sem hogy hogyan építették az egyiptomi piramisokat?

Rosszul tetted fel a kérdést.

Mert nem az a kérdés, hogy fel lehet-e korabeli eszközökkel építeni egy piramist, hanem az, hogy mennyi idő alatt?

Az egyiptológia szerint a piramisok síremlékek és a fáraó születésekor kezdik építeni. Nos ezzel az a bökkenő, hogy egy piramist korabeli eszközökkel nem lehet sem 20, sem 30 de még 50 év alatt sem felépíteni. Ha folyamatos műszakban dolgoznak a munkások az év 365 napjában akkor talán 100 év alatt fel lehet építeni.

Ez hasraütés volt.

Nyilván emberek kérdése is. Elsőrendű, kiemelt projekt, ezen dolgozott a fél ország.

19

Temetkezési helyként újrahasznosították, de a tudomány jelen állása szerint nem annak épültek.

De, annak.

Semmiféle más indok nem lett volna elég nyomós érv ekkora erőfeszítésre tőlük.

#4

"30 tonnás köveket kötelekkel húzták a homokban."

Nem is, hanem lehajózták. Egy sima dunai uszály elvisz 1500 tonnát. A Nílus többször is medret váltott, amikor a piramisok épültek, akkor elég közel volt, tehát leúsztatták, kipakolták. Valamennyit persze kellett továbbítani, de nem egészen bányából.

„Hajlok arra az ötletre, hogy volt már itt vmi intelligens civilizáció, akik felépítették a piramisokat, majd vmi oknál fogva kipusztultak.”

Az egyiptomiak pont ugyanolyan intelligensek voltak mint mi. Az egy nagyon rossz szemlélet, hogy a régiek valami sarokban nyáladzó blublu ősemberek lettek volna. Nem. A mai ember (mármint a biológiailag mai ember, a Homo sapiens) pontosan ugyanolyan volt mindig is. Mindig. Ugyanolyan okos volt, ugyanúgy megfigyelt és feltalált dolgokat, mág fennmaradt iratok vannak, amikben még az átvert vásárlók is ugyanúgy őanaszkodnak a kereskedőkre, mint mi. És ugyanúgy néhány milliónyi születésre kitermelt maga közül egy Einsteint vagy egy Leonardo Da Vincit. Persze mivel kevesen voltak, ezért sok idő kellett, hogy szülessen annyi ember amiből kitermelődik egy ekkora zseni, de idejük az volt bőven. Az első és az utolsó piramisok között úgy ezer év telt el nagyjából, tehát annyi, mint István király óta. Azalatt azért felgyűlt némi tudás, nem rögtön a nehezekkel kezdték.

#6

„mert egy kőről nem tudod megmondani, hogy mikori, vagy hogy milyen sorrendben építették őket”

Dehogynem, mégpedig az erózió alapján. Hacsak nem feltételezzük, hogy a később épített béna priamisokat jól megfújták homokfúvóval, hogy erodáltabbnak tűnjenek. Az is érdekes egyébként, hogy ha a nagy piramisok a legrégebbiek és a kis bénák csak valami ügyetlen későbbi másolatok, akkor miért fordított sorrendben költöztek be, először a másolatokba, és csak végül az addig üresen tátongó nagyokba. Meglátta a fáraó a kicsi béna másolatot, és azt mondta hogy csak azért is ebbe temessetek, ne pedig abba a szép fenséges nagy piramisba?

#13

„Azt nem tudom, hogy erről maradtak-e fönt leírások, vagy csak utolag kitalálták, mint egy kivitelezhető valoszinű megoldást.”

Az egyik félbemaradt luxori templomnál szépen megmaradt a sár rámpa is, és a templom kiásásakor meghagyták. Maga a rámpa is egy szerkezet volt, részben téglákból rakva, ahogy egy mai építési állvány sem csak egy odagányolt vashalom, hanem egy tervezett és megépített struktúra. A rámpa sem egy odahordott homokhalom, hanem minden bizonnyal egy épített szerkezet volt, aminek teherbírónak kellett lennie, és amit később el kellett bontani.

#16

„És a világ baromi távoli pontjain is tök ugyanolyan dolgokat. Ez azért kicsit gyanús.”

Vagy, az emberiség egyszer rajzott ki és terjedt el, és addigra már egy ősi kulturális minta rögzülve volt. Például a nagy kövek iránti mánia. És ezt vittük magunkkal mindenhova.

„Van egy elfogadott hivatalos verzió”

Azt tények alapján fogadják el, nem azért mert így szép a történet.

„nem olyan rég az is hivatalosan elfogadott tudományos tény volt, hogy a Föld lapos.”

A művelt ember legalább a görögök óta tudta, hogy a Föld gömbölyű, a modern tudomány pedig a 19. században jött létre, azelőtt nem létezett olyasmi, hogy „tudományosan elfogadott tény”. Így aztán soha SOHA nem volt olyan időpont a történelemben, amikor a lapos föld tudományos tényként felmerülhetett volna. Az átlagember lehet hogy úgy gondolta (ha valaki rákérdezett volna), de valószínűleg inkább nem foglalkozott vele, volt más baja.

„Akik meg ennek ellenkezőjét állították azokat kivégezték.”

Ohh dráma dráma, természetesen ez hazugság, senkit nem végeztek ki, (főleg a tudósok nem), aki a gömbölyű földben hitt. Kivégezni amúgy is csak az katolikus inkvizícióban volt szokás, nehogy már az ő bűnüket ráverjék a tudományra.

Mindenesetre a hozzászólásból jól látszik, hogy előbb megvolt hogy milyen következtetést akartál levonni, és csak utána próbáltad valahogy hozzágörbíteni a tényeket. Ami pont fordítottja annak, ahogy az értelmes ember csinálja: előbb a tények, majd abból a következtetés. És akkor nem kell hazudni sem, hogy a számunkra kedves végeredmény jöhessen ki.

#21

„Az egyiptológia szerint a piramisok síremlékek és a fáraó születésekor kezdik építeni. Nos ezzel az a bökkenő, hogy egy piramist korabeli eszközökkel nem lehet sem 20, sem 30 de még 50 év alatt sem felépíteni. Ha folyamatos műszakban dolgoznak a munkások az év 365 napjában akkor talán 100 év alatt fel lehet építeni.”

És miért nem lehet? Mert a hasadra ütve azt mondod hogy márpedig nem lehet? Ez a személyes kétely nevű érvelési csalás.

# 16

IDÉZLEK TÉGED: "Jah csak az az elmélet, hogy éppen kialakultak a primitív civilizációk, a vadászó-gyűjtögető emberek elkezdtek mezőgazdasággal és állattenyésztéssel foglalkozni és miközben sárkunyhókban éltek elkezdtek ilyen gigantikus építményeket építeni, amihez baromi sok matematika statika csillagászat meg egyéb kellett. És a világ baromi távoli pontjain is tök ugyanolyan dolgokat."

LEBUKTÁL.

Ugyanis kiderült, hogy rendkívül hiányosak a történelmi ismereteid.

A vándorló, primitív, vadászó-gyűjtögető közösségektől a letelepült, mezőgazdasággal foglalkozó, majd kisebb államokba szerveződő, írásbeliséget kifejlesztő, végül nagy birodalmakba integrálódó civilizáció kialakulása egy közel 8-10 000 éves hosszú, szerves fejlődés eredménye volt.

A piramisokat az Egyiptomi Óbirodalom (Kr.e. 2778-2260) alatt építették, az Egyiptomi Óbirodalom pedig már egy több millió lakosú, nagyszerű írásbeli kultúrával, komoly mérnöki, matematikai és csillagászati tudományos ismeretekkel, rendkívül fejlett bürokráciával rendelkező civilizáció volt, melynek politikai rendszere egy centralizált abszolút monarchia, élén az istenkirály, a fára, aki szinte korlátlan hatalommal uralkodott.

Tehát a piramisokat egy fejlett civilizációjú, nagy birodalom építette, nem pedig, mint Te írtad: "a primitív civilizációk, a vadászó-gyűjtögető emberek elkezdtek mezőgazdasággal és állattenyésztéssel foglalkozni és miközben sárkunyhókban éltek..".

A világ távoli pontjain pedig nem "tök ugyanolyan" dolgokat építettek, pláne nem egy időben.

Az egyiptomi piramisok kőből épültek, a piramisoktól teljesen eltérő kinézetű és funkciójú mezopotámiai toronytemplomok, a zikkuratok agyagból. Teljesen más technikával, más megjelenésben és más-más célra.

A mezopotámiai zikkuratok építése még több, mint 1000 évig akkor is folytatódott, amikor az egyiptomiak piramisépítése teljesen megszűnt.

Piramis:

[link]

Zikkurat: [link]

Mezo-Amerika piramisszerű templomai közül a legrégebbi, a La Venta piramis legalább 1000 évvel az utolsó egyiptomi piramisok után épült, méghozzá földből. A későbbi mezo-amerikai piramisszerű templomok már részben, vagy egészben kőből épültek, de ezek építési technikája, kivitelezése, kinézete, szerkezete szintén teljesen eltér az egyiptomi piramisokétól. [link]

"#6

„mert egy kőről nem tudod megmondani, hogy mikori, vagy hogy milyen sorrendben építették őket”

Dehogynem, mégpedig az erózió alapján. Hacsak nem feltételezzük, hogy a később épített béna priamisokat jól megfújták homokfúvóval, hogy erodáltabbnak tűnjenek. Az is érdekes egyébként, hogy ha a nagy piramisok a legrégebbiek és a kis bénák csak valami ügyetlen későbbi másolatok, akkor miért fordított sorrendben költöztek be, először a másolatokba, és csak végül az addig üresen tátongó nagyokba. Meglátta a fáraó a kicsi béna másolatot, és azt mondta hogy csak azért is ebbe temessetek, ne pedig abba a szép fenséges nagy piramisba?"

Azt azért nagyvonalúan figyelmen kívül hagyod hogy a nagy piramisoknak volt egy bevonatuk, amit idő közben szétloptak/lekopott. A kisebbek egyértelműen nem volt. Az meg hogy mely fáraók sírhelye volt nem tudhatjuk, csak azt hogy ki volt az utolsó lakó.

# 27

A piramisok építéséről bőséges ókori egyiptomi írásos források állnak rendelkezésre.

Plusz Egyiptomi sajátosság volt, hogy az éppen uralkodó fáraó jellegzetes keretbe (kartusba) foglalt neve szerepelt téglákon, köveken, de még szerszámokon is, jelezve, hogy ezek az uralkodó tulajdonát képezik.

Állítólag emberek építették a piramisokat, mégsem építettek azóta.

Állítólag Holdon is voltak emberek, mégsem mentek azóta vissza.