Németországnak lett volna esélye az 1. Vh-ban 1917 után?

Központi hatalmak nyernének, hiszen így is nagy volumenű és sikeres (!) ellentámadást indítottak Oroszország kilépése után a nyugati fronton rohamosztagosokkal.

(Kaiserschlacht, letze Karte)

Legalábbis érzésem szerint Párizst bevették volna, és olyan békére tudták volna kényszeríteni az antantot ami nekik lett volna kedvező.

Az USA katonai szerepe az első világháborúban nem volt jelentős.

Az Európába átszállított csapatainak létszáma elenyésző volt a többi hadviselő félhez képest és azoknak is csak töredéke vett részt harccselekményben, de annál nagyobb volt a gazdasági támogatása.

A németek nyerhettek volna jobb kommunikációval és jobb logisztikával, ha sikerült volna javítaniuk a hírközlést és az utánpótlás nehézségeit, de ez a kor technikai szintjének az egyik legfontosabb elmaradottsága volt, amely minden hadviselőt akadályozott, főképpen az offenzívák esetén volt nagy hátrány, így ez döntött.

Az USA csak mint sürgető tényező számított komolyan, mert idővel várható volt az amerikai katonai részvétel megerősödése, ez késztette a németeket egy utolsó nagy offenzívára, amiben minden tartalékukat, erejüket felhasználták, de nem sikerült vele végül átütő és maradandó sikert elérni.

#1

A Szovjetunió 1922 dec 30.-án alakult meg és az első világháborúban nem vett részt.

Az USA 1917 áprilisában lépett a háborúba, de egy év múlva is csak kétszázezer katonát sikerült Európába juttatnia, jelentősebb haderőt csak a háború vége előtt sikerült átküldenie, akiknek többsége nem vett részt harcokban, nem maradt rá idő.

# 2

Bocs, de tévedsz.

Az 1918-as német offenzíva, a Kaiserschlacht ("a császár csatája") abszolút nem volt sikeres, hiszen a legmélyebb német előretörés is jó 60 km-re, azaz 1 napi kényelmes gyalogmenet távolságra nyomta vissza a francia-brit frontot, de összességében jelentéktelen nagyságú területet foglaltak csak el a németek.

LÁSD: [link]

Az antant frontját csak benyomni sikerült, de áttörni nem, pláne nem sikerült a francia-brit haderőkre döntő vereséget mérni.

Viszont ennek a jelentéktelen nagyságú területnek és kicsi előrenyomulásnak az ára 1918. március 21. és 1918. július 18. között halottakban, sebesültekben és hadifoglyokban 688 000 fős veszteséggel járt a német hadseregnek, méghozzá éppen a legjobb német csapatok véreztek ki, értelmetlenül.

Vagyis relatíve hosszú idő, 1918. március 21. és 1918. július 18. között, jelentéktelen nagyságú területet sikerült elfoglalni a németeknek, iszonyatos, 688 000 fős emberveszteségek árán.

Németországnak és a Monarchiának Oroszország 1917-es kiválása után sem lett volna esélye megnyerni az I. világháborút, még akkor sem, ha az USA nem lépett volna hadba ellenük,

Ugyanis a Brit Birodalom, Franciaország és Olaszország továbbra is óriási fölényben volt Németországgal és a Monarchiával szemben:

1.) GAZDASÁGI ERŐBEN: ezen antantországok ipari és mezőgazdasági termelése és ereje sokkal nagyobb volt, mint a központi hatalmaké. Így az antant hadiipari termelése is sokkal nagyobb volt.

2.) EMBERANYAGBAN: ezen antantországok összlakossága többszöröse volt a központi hatalmak lakosságának. Így sokkal több katonát tudtak kiállítani.

# 8

Hogyan tudtak volna nyerni, ha az antant az USA és Oroszország nélkül is iszonyatos gazdasági és emberi erőforrás fölényben volt?

TOVÁBBÁ:

1.) A döntőnek szánt nyugati német offenzíva, a Kaiserschlacht 1918. március 21. és 1918. július 18. között iszonyú, 688 000 fős német veszteségek árán kudarcba fulladt.

2.) A Monarchia szintén döntőnek szánt offenzívája Olaszország ellen, 1918. június 15-23. között a Monarchia katasztrofális vereségével végződött.

Tévedés, a Briteknek és Franciáknak nem volt pénze erre a háborúra, se megfelelő ipara. Amerikai hitelek és áruszállítás nélkül már 1916-ban letérdelt volna az ANTANT.

Ki finanszírozta az ANTANTOT, erről egy remek kitűnő rövid videó:

[link]