Miért van az , hogy egyes ősi írásokat hiteles forrásként kezelnek, mint másokat nem?

Nem vagyok történész, de szerintem ennek ahhoz van köze, hogy mikor keletkezett az írás, ki a szerző és kikre hivatkozik, illetve az általa leírtak mennyire hozhatók párhuzamba az esetleg mások által leírtakkal ugyanarról a dologról.

Pl. a bibliai evangéliumok tudtommal azért nem túl hitelesek, mert mindegyik 100+ évvel az események után íródott, tehát az íróik nem voltak szemtanúi az eseményeknek és igazából lehetnek fikciók is így. Pl. ahogy ma is írnak fiktív dolgokat (regényeket), amik a 19. században játszódnak. 1000 év múlva a történészek nyilván nem ezeket a regényeket fogják a leghitelesebb forrásnak tekinteni arról, hogy milyen volt a 19. század és benne élő emberek.

A másik, hogy ha nincs más forrás, ami említi az adott eseményt vagy személyt, akkor az eléggé erős jele lehet annak, hogy az írás inkább fikció, mint valóság.

A hieroglifák alatt nem tudom, hogy pontosan mire gondolsz, de ott is szerintem ugyanez érvényes. Nem minden 100% valóság, mert az egyiptomiak gyakran kitöröltek személyeket a történelemből és egy csomó olyan személy is számon van tartva az ókori Egyiptomból, aki inkább legendás alak és nem mondják azt, hogy biztos létezett vagy biztos pont az történt, amit leírnak.

Azu egyik fele sem igaz, a Biblia egy része hiteles, pld uralkodók töruzsek stb. ezt nem vitatják, a teremtés könyvét már kevésbé fogadják el tudományos tényként.

A hieroglifák kérdése megint csak sokrétű egysrészt ott is nagyon sok mitológiai elem előkerül ami megint csak nem hiteles történelmi forrás, másrészt ahogy fent írták itt ott bele nyúltak az írott történelembe teheét meg kell próbálniuk több korszakból vissza ellenőrizni az "írottatkat"

Kedves kérdező!

A forraskritika az a tudományos módszer, amely alapján szelektálnak a történészek, hogy mely forrás hiteles, részben hiteles, vagy hiteltelen.

A forráskritika még a reneszánsz idején jelent meg a tudományban.