Miért vált Magyarország a kiegyezés után egyre elmaradottabbá a nyugathoz mérten GDP-ben, mint amilyen volt Széchenyi István korában?

A kiegyezés előtt és után minden másképp volt számolva, más volt a magyar terület és más ami egyáltalán magyar adatnak számított.

Ebben az sincs benne, hogy Pest például a XIX. század közepén egy kis falu volt, a háború előtt meg milliós nagyváros, korszerű gyárakkal, fejlett iparral.

Azt mellesleg tudjuk, hogy a vizsgált időszakban ipari forradalom zajlott a világon és Magyarország sosem volt ipari nagyhatalom, így attól függetlenül, hogy nálunk is dinamikus volt a fejlődés, máshol még annál is nagyobb volt, mivel mi amúgy is inkább mindig agrár ország voltunk.

Ettől függetlenül hatalmas volt az iparosodás a kiegyezés után, nagy területen épült ki a vasút, fejlődött az infrastruktúra, létrejöttek világszínvonalú gyárak, a Ganz, a MAVAG, a Láng Gépgyár, stb..., ám most mit lehet tenni, máshol még ennél is nagyobb volt a fejlődés, pláne ott, ahol eleve magasabb szintről indultak.

Amúgy meg a cikkben olyasmit olvastam, hogy pont minket is példának hoztak fel, hogy mennyit profitáltunk ebben az időben az ipari forradalomból, mivel szinte a semmiből jutottunk egy egészen magas szintre.

"És akkor mi van? A magyar gazdasagbak egy orok jelzoje van: szr. Mindig az volt. Mindig az lesz. Ennek fo oka a verseny hianya. Mindenki monopoliunot akar. Aki versenyezne, azt kinyirjak."

Mindenhol ez van, legyen akár szocializmus, vagy éppen kapitaliumus. A kettő között csak annyi különbség van, hogy a szocializmusban az állam szerez magának monopliumot, a kapitalizmusban pedig a cégek.