Programozók aggódnak jövőjükért a mesterséges intelligencia miatt. Kipróbálták ELON MUSK CHAT GPT-jét. Megdöbbentek. Szerintetek is már csak 1-2 év és amatőrök is kiszoríthatják a felkészült profi programozókat?

#10

1. Nem törvényszerű, hogy egy AI by definition nem tudja leszállítani azt, amit egy megrendelő akar. Elég, ha mondjuk 50%-os eséllyel tudja, és máris munkába állítható.

2.Nem is kell tökéletesen azt a színvonalat hoznia egy AI-nak, mint egy humán programozónak, elég, ha csak fele olyan "okos", és máris munkába állítható.

3. Ne a jelenlegi állapotból indulj ki, ignorálva a potenciális fejlődés lehetőségét.

Először is, vannak ám költségvonzatai is a fejlesztésnek.

Tfh. hogy egy humán programozóval 4-5-6-7 kört lefut a megrendelő, mire pontosan azt kapja, amit akar, és ezalatt elkölt elég sok pénzt.

Ha viszont elindul egy AI-al a fentebb említett feltételekkel, akkor ~50 esélye van, hogy kvázi ingyen megkapja azt, amit akart, de ha mégse, akkor is az első 5 kört lefutja teljesen ingyen és azonnal egy AI-al, majd a maradék fine tuning-ra/olyan dolgokra, amiket az AI nem tudott megérteni, felvesz egy humán fejlesztőt.

Máris rengeteget spórolt. És máris rengeteg fejlesztő munkáját tette feleslegessé.

Azért lássuk be, a programozók túlnyomó többsége rohadtul nem prímfaktorizáló meg prímdetektáló meg mindenféle más nagyon advanced algoritmusokat fejleszt - ilyesmivel legfeljebb matematikusok foglalkoznak a google-nál meg amazonnál meg MS-nél meg Musk cégénél.

Arra meg, hogy jön Géza Béla építési vállalkozó és tüzép-tulajdonos, és kell neki egy rendszer, hogy nyilvántartsa a raktárkészleteket, meg legyen egy webshop-ja, meg nem tudom, egy 3D-s gallériája a honlapján a referencia-munkákról, egy legyen egy blog felület, meg legyen faszán SEO-zva, na az ilyen projecteket bőven meg fogja tudni ugrani egy AI nem is olyan sokára.

Márpedig a fejlesztő cégek egy igen nagy része kb. ilyen projectekből él.

#12 azt hiszem, nem értetted meg a lényeget. Az nagyjából úgy szól, egy szolgáltatás a szolgáltatás céljának kiszolgálására készült és nem fordítva. Ha készül egy MI (emberi alkotás), az azért történik, hogy más emberek életét megkönnyítse valamilyen szempontból. Ha nem ezért készül, akkor a készítő vagy perverz, vagy nem ért a munkájához. Ez 2*Sü mondanivalója is.

Én például olyan eszközt nem vásárolok, ami valamit (a célt) félig tudja. Hasonlóan, arról a programozóról, aki ilyen programot készít, azt gondolom, nem értette meg a feladatot. Azt sem árt tisztázni, nem úgy gyártunk valamit, hogy van rá X összeg, ami ebből kijön, azt kapja a felhasználó. A helyes megoldás az, hogy ismerjük a feladatot és PONTOSAN azt oldjuk meg. Ha nincs rá elég pénzünk, akkor előbb pénzt gyűjtünk.

"Én például olyan eszközt nem vásárolok, ami valamit (a célt) félig tudja"

Nem is mondtam, hogy bármit is vásárolj, ami félig tudja a célt - btw nekem nagyon úgy tűnik, hogy ennek az egész piacnak a működését nagyon de nagyon leegyszerűsítve látod.

Géza Béla megrendelő nyilvánvalóan komplett szoftvert akar, de azt minél olcsóbban.

Itt jönnek a képbe a fejlesztő cégek, amik versenyeznek egymással, nem mellesleg a saját költségeiket is minimalizálni akarják, így máris megvan a szerepe az AI-nak - a fele munkát elvégzi kvázi ingyen, így már csak fele annyi fejlesztőt kell fizetni, így árversenyben verjük a versenytársakat, és mivel Géza Béla olcsóbban kapja meg a szükséges szoftverét, neki is versenyelőnye lesz a versenytársaihoz képest, stb.

> Lehet ettől lesz sikeresebb mint az ember.

Ettől akár lehet sikeresebb programozó. Vagy sikeresebb lény. De ember nem, az ember definitíve biológiai lény.

A probléma nem önmagában az, hogy egy MI más fogalmi koncepcióban „gondolkodik”, hogy más rendszert épít fel magában a világról. Egy sakkozó MI teljesen más képet alakít ki magában a játékról, és valóban emiatt lehet akár sikeresebb a játékban, lelhet rá a játéknak olyan összefüggéseire, amire az ember nem tud. Csakhogy a sakk célját is, meg a sakktáblán látható állást is nagyon egzakt, félreérthetetlen módon le tudjuk írni. Azt, hogy a sötét huszár az D3 mezőn áll, azt nem igazán lehet így vagy úgy értelmezni.

A gond itt abban áll, hogy egy programozónak emberi nyelven kell megfogalmazni, hogy milyen problémát oldjon meg. Ahhoz hogy a megbízott azt csinálja, amivel a megbízó megbízta, ahhoz ugyanolyan fogalmi keretek kellene, ugyanolyan logika mentén kell, hogy gondolkodjanak. És a mai MI-k ettől fényévekre vannak. Mi emberek félszavakból megértjük egymást. Az MI akkor fog jó algoritmust írni, ha nagyon töviről-hegyire elmagyarázod neki, nagyon egzakt módon, hogy mit szeretnél. És ha a programozókat fel is tudja majd később váltani, azzal párhuzamosan meg fog növekedni az igény olyan szakemberekre, akik egy hétköznapi nyelven megfogalmazott igényt le tud fordítani a programozó automata számára is helyesen értelmezhető nyelvre.

A számítógépet ugye azért találtuk ki, hogy mentesítsen minket egy raklap unalmas, mechanikus számítástól. És valóban nem kell ma már papíron összeadogatnod hatalmas számsorokat, de pont ezért ívelt fel a programozó szakma, mert a programozó az, aki lefordítja az emberi nyelven megfogalmazott kérést, igényt, problémát a számítógép által értelmezhető egzakt, elemi számolási lépésekre.

Mondok egy plasztikus példát. Az MI-t ha megkérdezed, hogy az eper puha-e, akkor az MI azt fogja válaszolni, hogy igen. Ha megkérdezed, hogy a dió az puha-e, akkor azt fogja válaszolni, hogy nem. De ha eprek tárolásának az optimális módját akarod vele megterveztetni, akkor könnyen meglehet, hogy nem fogja figyelembe venni az eper sajátosságait, olyan tárolási módot fog megalkotni, amiben a gyakorlatban az alul szereplő eprek kipréselődnek. Mert önmagában nincs benne szorosan összekötve, hogy a kétféle természetű tudásnak van egymásra kihatása, máshogy kell epret és diót tárolni. Ha megkéred, hogy tervezzen „bükklebakk” terméket optimálisan tároló rendszert, nem fogja megkérdezni, hogy ez a bükklebakk amúgy milyen fizikai tulajdonságokkal rendelkezik, nem fog rákérdezni pl. a keménységére, így nem fogja figyelembe venni ezt a probléma megoldása szempontjából nagyon is fontos az adottságot.

~ ~ ~

> 1. Nem törvényszerű, hogy egy AI by definition nem tudja leszállítani azt, amit egy megrendelő akar. Elég, ha mondjuk 50%-os eséllyel tudja, és máris munkába állítható.

> 2.Nem is kell tökéletesen azt a színvonalat hoznia egy AI-nak, mint egy humán programozónak, elég, ha csak fele olyan "okos", és máris munkába állítható.

Ha programoztál már, akkor tudnod kell, hogy akinek a programsorai csak 50%-ban jók, az nem tud programozni. Ez kicsit olyan, mintha egy egyenlet levezetésénél valaki csak 50%-ban ír fel helyes összefüggéseket. Az eredmény használhatatlan lesz. Az egyenletmegoldás olyan sport, ahol egyetlen hiba alapjaiban hibás megoldást fog szülni és használhatatlan.

Annyiban oké, hogy ugyanazt a problémát meg lehet oldani jól, jobban és még jobban. Ez minőségi különbség, de mindegyiknél elengedhetetlen alapkritérium, hogy a megoldás egyáltalán helyes legyen. Ez olyan, hogy a postás ki tudja hatékonyan szállítani a levelet, megtervezve egy olyan útvonalat, aminek a bejárása a legkevesebb időbe, energiába kerül. Meg ki tudja szállítani a leveleket összevissza, nem hatékony módon. De kiszállítja. Az a postás viszont, aki 50%-os eséllyel találja el, hogy egy adott levelet az adott postaládába kell-e dobni, az a levelek nagyon nagy többségét rosszul fogja kézbesíteni.

~ ~ ~

> 3. Ne a jelenlegi állapotból indulj ki, ignorálva a potenciális fejlődés lehetőségét.

Nem hagyom figyelmen kívül a fejlődés lehetőségét. De ezt is figyelembe véve az MI nem 1–2 év múlva fogja kiváltani nem hogy a profi, de a kezdő programozót sem.

Némi hasonlattal élve az 5–10 évvel ezelőtti MI-k kb. olyanok voltak, mint egy nádkunyhó. A ChatGPT kb. olyan, mint egy jól sikerült vályogház. És 10 év múlva lehet, hogy eljutunk egy tisztességes rönkházig, esetleg – ha optimista vagyok – az egyszintes téglaházig. Oké, csak mi meg már rég katedrálisokat és felhőkarcolókat építünk.

~ ~ ~

> Máris rengeteget spórolt. És máris rengeteg fejlesztő munkáját tette feleslegessé.

Ha megpróbálod értelmezni a kalandomat a ChatGPT-vel, akkor láthatod, hogy jelenleg még a kezét vezetve sem jutott el valamiféle 2-es érdemjegyet érdemlő megoldásig többszöri nekifutásra sem. A megközelítésének az olyan banális koncepcionális hibáját sem vette észre, amit egy jobb képességű kisiskolás is kiszúrna ennyi idő alatt. És amúgy az MI is fogyaszt áramot, van költsége. Továbbá azt is instruálni kell, nekem elment egy csomó időm arra, hogy megpróbáljam egy helyes megoldás felé terelni. Oké, ez szórakozásból történt, de ha ez munkaidő lenne, akkor abban az esetben is túl sok időráfordítás, ha amúgy eljutott volna egy ideiglenesen elfogadható, koránt sem optimális megoldásig. És nem egy komplex probléma elé állítottam, hanem egy egzakt módon megfogalmazható, egy kisiskolás számára sem megoldhatatlan feladatot kapott.

> Azért lássuk be, a programozók túlnyomó többsége rohadtul nem prímfaktorizáló meg prímdetektáló meg mindenféle más nagyon advanced algoritmusokat fejleszt

Hát ez az. Ha egy olyan probléma is megugorhatatlan kihívás, aminél a feladatban egzakt jelentésű fogalmak vannak, akkor mit fog az MI kezdeni egy homályos jelentésű fogalmakkal körülírt kéréssel? Mondjuk hogy egy webshopban ajánljon a vásárlónak olyan termékeket, amiket a jövőben a legnagyobb eséllyel fog megvenni. Ennek nincs triviálisan helyes megoldása. Sokféle megközelítés van, sokféle dolgot lehet figyelembe venni, egyáltalán nem magától értődő egy adott megoldás minősége, vagy a megoldás módja.

> Arra meg, hogy jön Géza Béla építési vállalkozó és tüzép-tulajdonos, és kell neki egy rendszer, hogy nyilvántartsa a raktárkészleteket

Remek példa. Mert az a gond Géza Bélával, hogy egy hús-vér fejlesztő is vért izzad, mire harapófogóval kihúzza Bélából, hogy mégis mi a péket is szeretne pontosan. „Há' olyan raktárkészletes programot kérek akarni”. Mire fejlesztőként eljutsz vele olyan kérdésekig, hogy mi az, amit darabszámra vesz, mi az amit kilóra, mi az, amit folyóméterre, le kell-e kezelni ezeknek a sajátosságait addigra tényleg befonod az agyad. (Pl. hogy ha nincs 1 méter hosszú deszkád, de van 2 méter hosszú deszkád, akkor tudsz adni a vevőnek két darab 1 méteres deszkát, de fordítva ez nem igaz, két darab 1 méteres deszka birtokában nem tudsz valakinek egy 2 méteres deszkát leszállítani). Aztán írsz egy programot Bélának, és kapásból rávágja, hogy nem jó. Mert hát a nyilvántartód nem veszi figyelembe teszem azt a szavatossági időt, hiszen ha van neked 2 kg 8 éves paradicsomod, akkor nincs paradicsomod. Meg nem veszi figyelembe, hogy kallantyús visszacsapórugót csak minden hónap 2-án lehet rendelni, így ha van raktáron ilyen cucc, de az várhatóan nem lesz elég egy hónapig, akkor fel kellene dobnia a beszerzendő alapanyagok listájában.

Az MI meg nem azt sem „veszi észre” jelenleg, hogy a 181-nek a számjegyei nem növekvő sorrendben vannak. 1–2 év múlva veszi el az MI a *profi* programozók munkáját? Ugyan már.

~ ~ ~

Kicsit olyan ez az MI elveszi a programozók munkáját kérdéskör, mintha a Római birodalomban az olivaolajjal működő mécseseknek a CO₂ kibocsátása okozta klímaváltozásáról értekeznének. Reális, de túl messze lévő probléma. Lehet ugyan előre gondolkodni róla, de mire oda jutunk, hogy ez valós problémává válik, addig annyi paramétere változik meg a világnak, hogy minden a rómaiak erről szóló fejtegetése használhatatlan, meghaladott lesz.

Gondoltam, azért dobok egy screenshotot, ami persze nem feltétlenül meggyőző, mert lehetne akár Photoshop is, de a vicc kedvéért gondoltam csinálok egyet. Jó lesz még a kollégámnak elküldeni is.

És jöttek még érdekesebb dolgok. A 181 és a 121 számok számjegyeinek a növekvő sorrendjéről kérdeztem. Egyrészt mindig más választ ad. Néha csak a 181-re mondja, hogy növekvő sorrendben vannak benne a számjegyek, néha a 121-re, néha mindkettőre, néha egyikre sem. Egy beszélgetésen belül konzekvens, de a beszélgetések között nem. Ezt mondjuk még oké, az MI működéséből és a ChatGPT kontextuskövető funkciójából fakadó jelenség.

Mindig máshogy fogalmaz. Ez is rendben van. A megfogalmazásai mindig jók, de a konklúzió néha rossz. Ebből is látszik, hogy inkább úgy ollóz össze szövegeket, mintsem valamiféle logikát követne. A „legjobb”, amit sikerült elérnem az ez:

[link]

1. A 181 számjegyei nincsenek növekvő sorrendben. A válasz hibás. (És nyilván nem arról van szó, hogy nem érti a kérdést, remekül leírja, hogy mitől lesznek egy szám számjegyei növekvő sorrendűek, és szépen leírja, hogy mik a 181 számjegyei.)

2. Az 1 nem kisebb, mint az 1.

3. Az 1-et eleve nem is az 1-gyel kellene összehasonlítani, mert nem az az előtte lévő számjegy.

4. A 121 számjegyei valóban nincsenek növekvő sorrendben, de nem azért, mert az 1-et 2 követi, és a 2 nagyobb, mint az 1. Ennek a két számjegynek pont növekvő a sorrendje addig.

~ ~ ~

Hogy az én ChatGPT-ről való tudásom hiányosabb-e, vagy a ChatGPT-nek az elemi matematikáról és logikáról való tudása hiányosabb-e, azt a fentiek tükrében mindenki eldöntheti magának.

Amúgy az a nagyszerű, hogy a ChatGPT bárki számára nyitva áll. Nem kell elhinni nekem semmit, mindenki tudja magának reprodukálni azokat a kérdéseket és válaszokat, amiket leírtam. (Már ha nem okoz ez neki kognitív disszonanciát.)

Amúgy miért is lennék én attól frusztrált, hogy az MI nem tart ott, ahol te gondolod, hogy tart? (Nekem nincsenek igazán komoly fenntartásaim az MI-vel szemben, vagy pontosabban nem az MI-vel, hanem az azt ilyen-olyan céllal használni kívánó emberrel vannak fenntartásaim. Én szívesen élnék egy jobb MI adta lehetőségekkel.) Mi hasznom származna valamiféle hazudozásból? Akár itt, akár ott tart az MI, attól nekem nem lesz jobb vagy rosszabb. Viszont kérdeztél, én válaszoltam. Ha zsigerből és ellenőrizetlenül elutasítasz mindent, ami nem vág össze a tudást, tapasztalatot nélkülöző prekoncepcióddal – mert aki más állásponton van, az nyilván nem tud semmit és valami frusztráció készteti hazudozásra –, akkor mégis mi a fenének teszel fel egyáltalán kérdéseket? Félre ne érts, nem zavar, megteheted, én meg szívesen válaszolok is, hiszen a kérdést mások is olvassák, akik értik azt, amiről írok, csak a motivációdat nem igazán értem.

Akkor lehet majd félni, ha elolvastatsz az AI-val egy specifikációt és az alapján használhatóra megírja a teljes szoftvert úgy, hogy elégedett lehet a felhasználója.

Biztos el fog jönni ez az AI ideje, de azért még odébb van. Addig inkább a nocoding fejlesztőeszközök, rendszerek terjedése jelent majd veszélyt a programozó szakmára. De ugyebár ezeket a nocoding fejlesztőeszközöket is meg kell írnia és tovább kell fejelsztenie valakinek, ezért programozóra szükség lesz, csak kevesebbre.

Nyilván, aki kódoló majomnak tanult (OKJs infórmatikus) az ne lepődjön meg, ha semmilyen matematikai vagy mérnöki képzésre be se tette a lábát. (Magyar felsőoktatás meg más tészta.) Ennyit jelent, hogy magasabbra kerül a bejutási küszöb.

Egyben az ChatGBT nem tud diszlexiás és diszgráfiát jól emulálni. Meg nem is engedik neki. Egyértelmű, hogy nem emberi idegrendszerből van. Nem is úgy tanul, mint a sokkal sokszínűbb ember.

Fejlesztőknek jelenleg inkább csak arra jó, hogy gyorsan, használható segítséget nyújt. Amikkel én tegnap teszteltem (kódolás), azokra jó választ adott.

Még nekem is hasznos, pedig egyedül !!!! megírtam már az elmúlt 10-15 évben teljes, (tömören félmillió - egymillió soros) hatékonyan működő (nem kókány) rendszereket többféle célra, amelyeket sok felhasználó használ napi szinten. Az előbbit nem becsvágyból írtam, hanem annak érzékeltetésére, hogy sok év gyakorlat után is jól jön a segítség. Már öregszem, ezért nem árt egy ilyen mankó. Fontos, hogy jól kell neki feltenni a kérdést és megfelelően paraméterezve. Akkor egészen jól a kezed alá fog dolgozni. Hozzá kell tenni, hogy ez a rendszer még nagyon fiatal, sokat fog fejlődni. A google is most állt rá egy hasonló megoldás kifejlesztésére. El fog indulni egy verseny, amelynek mi, az ilyen rendszerek felhasználói a nyertesei lehetünk.