Nagy-Magyarországnak van olyan része, ahol soha nem voltak többségben a magyarok?

Persze h voltak, A magyar királyság területe sose csak a magyarságból állt, alapból ha a magyarság ennyire domináns lett volna az országban akkor a betelepítőket is szépen asszimilálták volna.

Az a 80% Mátyás idején elég nagy blöff, főként azért mert tudni sem lehet, de pl a fekete sereg is több etnikumból álló hadsereg volt.

Biztos h okozott arány romlást a török hódoltság de koránt sem annyit mint sokan gondolják.

Azért az is érdekes h a honfoglaló törzsekről elnevezett települések mennyire fedték a mai illetve a triankori magyarság elhelyezkedését...

[link]

# 21

EZT ÍRTAD: "Az a 80% Mátyás idején elég nagy blöff, főként azért mert tudni sem lehet, de pl a fekete sereg is több etnikumból álló hadsereg volt."

A Mátyás alatti 80 %-is magyarországi etnikai arányban széles konszenzus van a történészek és a történeti demográfusok között. Ezt alátámasztja a településneveknek, és az írott források (pl. több tízezer oklevél Mohács előtti időkből) személyneveinek magyar arányai.

Mátyás fekete serege teljesen rossz példa, mert a fekete sereg többsége köztudottan külföldi, főleg cseh, és német zsoldosokból állt.

# 23

A történészek és történeti demográfusok szerint 80 % volt.

Te történész, vagy történeti demográfus vagy talán?

Nyilván nem.

Olvastál ilyen szakirodalmat?

Nyilván nem.

24

Linkelj már erről tanulmányokat. Természetesen olyat amiben bizonyítékok us vannak.

Hát azért kérdező amiket itt leírtak ne vedd készpénznek mert nagyon fontos h a becslések azok csak becslések és nem lehet kibogozni belőlük a valóságot, de a kérdésedre azért szeretnék válaszolni.

Tegyük fel h igaz az a 80%os becslés 1495 körül években, ez önmagában egy kicsit megtévesztő szám tud lenni mert ebből azt lehet következtetni h szinte alig volt olyan terület az országban ahol ne éltek volna magyarok és ne lettek volna többségben, azonban a magyarság már akkor is a közép, dél magyarországi területekre vmint észak Erdélyre koncentrálódott. A határmenti régiókban a magyarság aránya mindig is alacsony volt kivéve a Székelyeket akiket a határ védelmében telepítettek oda.

Pl egy becslés szerint a felvidéki régiókban 1495-ban a Szlovákok aránya olyan 45%ra volt tehető míg a magyarságé 38% és a németek 17%.

1840-re a szlovákok aránya 60% míg a magyaroké 22% lett még is maga az etnikai térkép nem változna. Hisz többé kevésbé a magyarság ugyanazon a területen volt többségben mint 1495-ben ami a felvidék kisebb déli része ahol magyar koncentrációban éltek emberek. Az északi hegyvidéki részek népessége változott meg abból a szempontból h egyre sűrűbben éltek, de ez nem azt jelenti h a magyarság helyére jöttek be a szlovákok hanem azt h az eddig gyéren lakott ám főként szlovákok által lakott területek sűrűsödtek be.

[link]

Erdélyben is főként a dél erdélyi és máramarosi már addig is románok által ám gyéren lakott területek megsűrűsödése okozta az etnikai változást, mert a magyarság általában sűrűn lakott területen élt.

Már magyar becslések is 50% alé teszik az erdélyi magyarok arányot, de 1550es évekre igazából 25-30%-ra becsülték és itt nem volt török pusztítás hisz Erdély hűbéresük lett.

Amiről tényleg kimondható h relatív magyar többségű területből vált más etnikai területté az a dél vidék, különösképpen a bánság területe.

Nyugati határrész stabilan német többségű volt.

Itt egy becsléseken alapuló 1495ös etnikai összetételt mutató térkép:

[link]

Itt pedig egy 1784-re már így nézett ki:

[link]

Tehát ha igaz is 80%os magyarság arány az közel sem jelenti azt h az ország legalább 80%-án magyarság élt volna, inkább valószínübb h kb az ország 60%-ra koncentrálódott a magyarság.

# 26

Abban azért koneszenzus van a történészek és történeti demográfusok között, hogy a magyarság etinkai településterülete összehúzódott a törökkel a 14. századtól a 17. század legvégéig folytatott háborúk és a 150 éves török hódoltság következtében. Addig masszív magyar többségű területeken (Délvidék, Szerémség) került törpe kisebbségbe a magyarság.

Abban is konszenzus van, hogy a szlovákság, románság, a szerbek és a horvátok telelpülésterülete nőtt a magyarság rovására.

Erdélyben is szűkült a magyar településterület, hiszen "Erdély nagy romlása" során, II. Rákóczi György kalandor politikája miatt nagy oszmán támadás érte Erdélyt. A törökök és vazallusaik, a krími tatárok óriási pusztítást okoztak Dél-Erdélyben a magyar lakosságban és a magyar településhálózatban. Elsősorban ennek következtében alakult ki a román többség Dél-Erdélyben.

# 25

EZT ÍRTAD: "Linkelj már erről tanulmányokat. Természetesen olyat amiben bizonyítékok us vannak."

Bőségesen állnak rendelkezésre tanulmányok és írások a legnevesebb, a témával foglalkozó, nemzetközileg elismert magyar történyészektől, Fügedi Eriktől (1916-1992), Kubinyi Andrástól (1929-2007), Pálffy Gézától (1971- ), Szakály Ferenctől (1942-1999) például.

LÁSD:

Faragó Tamás: A magyarországi történeti demográfiakutatás vázlatos története. I. a kezdetektől 1945-ig. In: Történeti Demográfiai Évkönyv, KSH NKI 2006-2008

Fügedi Erik: A középkori Magyarország történeti demográfiája. Budapest, 1988

Kovacsics József (főszerk.): Magyarország történeti demográfiája 895-1995, Központi Statisztikai Hivatal, Budapest 1997

Kovács Zoltán: Történeti demográfia. In: Korai magyar történeti lexikon (9-14. század). Főszerk: Kristó Gyula. Akadémiai Kiadó, Budapest 1994

Kubinyi András: A késő-középkori Magyarország történeti demográfiai problémái In: Történeti Demográfiai Évkönyvek (2000-2008). (1).

Kubinyi András: A Magyar Királyság népessége a 15. század végén In: Történelmi szemle XXXVIII (1996)

Kubinyi András: Egy Hont megyei mezővárosiasodó falu népessége a középkor végén. In: Város és társadalom a XVI-XVIII. században. A Miskolci Egyetem történettudományi tanszékeinek konferenciáján elhangzott előadások anaga, Mályi 1992. december 15-16. Miskolc, 1994. Bessenyei József, Fazekas Csaba (szerk.): Studia Miskolciensis I.

Pálffy Géza: A 16. század története, Pannónia Kiadó 2000

Pálffy Géza: Szent István birodalma a Habsburgok közép-európai államában. A Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia a 16. században Akadémiai doktori értekezés, Budapest 2008

Pálffy Géza: The Impact of the Ottoman Rule on Hungary. In: Hungarian Studies Review, Vol. XXVIII. Nos. 1-2. 2001:

Szakály Ferenc: Trianon törökkori gyökerei In: Bölcsőtől a koporsóig Szöveggyűjtemény a történeti demográfia tanulmányozásához. Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest 2005

28

Tök jó csak ezekben nincsenek bizonyítékok inkább csak képzelgések.

# 29

EZT ÍRTAD: "Tök jó csak ezekben nincsenek bizonyítékok inkább csak képzelgések."

LÁTOM, TELJESEN TÁJÉKOZATLAN VAGY.

Ugyanis ezek az írások a történettudomány tudományos módszertanát használva, a tudományosság szigorú kritériumainak megfelelő, komoly bizonyítékokkal, történeti forrásokkal vannak alátámasztva.