Az ókori egyiptomiak már készen, felépítve találták Gíza piramisait és a Nagy Szfinx-et?

Az épületet 'mr'-nek hívták. Ejtése talán: mer

Amit a sublót-nyelvész Borbola kivetített egy fél mondat és nem egy szó.

pr-m-ws. Azt jelenti kb. hogy vegyük egy épületnek a magasságát.

Kocsma-nyelvészként tényleg belelátható egybe a piramis, peremes és a "párom is"...is.

A peremesből a 'perem' nem magyar eredetű, a 'per' sem az etimológia szerint.

#21

Ez a te hasraütésszerű tipped. Már a hozzászólásodból is látszik, hogy távol állsz a témától, mert a források kifejezetten azt írják, hogy a görög szó eredetéről nem tudni semmit, simán lehet egyiptomi is. Te meg idehazudod, hogy az görög találmány (nem szó szerint, de ez következik a hozzászólásodból). Ezek után higgyem el, hogy el tudod olvasni a hieroglifákat?

Feltettél egy kérdest, amit némi történelemismerettel felvértezve magad is megválaszolhattál volna.

Cserébe olvashatod a bornírt marhaságokat. Kellett ez neked?

Mondjuk én nem foglalkozom magyar történelemmel annyira, de mellőzhetőnek és céltalannak tartom a magyar történelem kutatás dafke kritikáját. Érdeklődéssel kell ezeket venni. Persze tévedések lehetnek ezekben, de ettől még vannak amikben meg jól és tovább lehet vele haladni a kutatásokban.

A nyelvi kapcsolatot illetően, bár nem vagyok otthon a nyelvészetben, de a sima szóhasonlóság azért szerintem sem annyira fő kapcsolati tényező. Az egyiptomi nyelv szerkezetét kellene összevetni. Szerintem a szóhasonlóság az lehet egy sima kapcsolat és átvétel eredménye is és erre sok példa van a nyelvekben.

Szóval a véleményem az - és nyugodtan javítsátok - hogy a szóhasonlóságnak többféle oka is lehet. Itt most csak az elméleti lehetőségek sora.

1. Az egyiptomi a magyarból ered.

2. A magyar az egyiptomiból ered.

3. A két nép között volt kapcsolat és átvettek szavakat egymástól.

3/a. A magyar vette át az egyiptomi szót.

3/b. Az egyiptomi vette át a magyar szót.

4. A hasonló szó egy harmadiik nép közvetítésével került át.

4/a. A magyarból az egyiptomiba egy köztes néppel.

4/b. Az egyitpomiból a magyarba egy köztes néppel.

Ennyi lehetőség is lenne és szerintem mindet meg kellene vizsgálni, bár ez nem olyan egyszerű azért.

És egy kis adalék is még ... Az ókori görögök feljegyezték az egyiptomi és szkíta kapcsolatokat is, tehát kapcsolatuk az volt. Mégpedig azt említik, hogy a két népnek volt egy nagy vitája arról, hogy melyikük a régebbi nép. Erről ment a diskurzus az egyiptomiak és szkíták között.

Szerintem ha volt kapcsolat közöttük akkor inkább a szó került át valamelyiküktől és inkább tippelnék arra, hogy az egyiptomi kifejezést vettük át. Szerintem - hozzáteszem. De az is jó kutatási anyag és fejlemény.

Kérdező a kérdésedhez meg, a Sphinxről geológiai vizsgálatok mutatják azt, hogy idősebb.

Teotihuacan városát viszont biztosan úgy találták az aztékok és tudvalevő, hogy nem ők építették Teotihuacant. A Teotihuacan nevet is az aztékok adták a városnak, ami annyit jelent, hogy "az istenek születési helye". A város eredeti nevét nem ismerjük és az építőit sem. Ie. 500 környékén több mint 100 000 fős lakossága volt Teotihuacannak. Néztek már mindenkit, hogy kik építhették, toltec, totnac, zapotec, mistec, maya, olmec és nem tudják. Folyamatos vizsgálatok tárgya egyébként. Szóval Teotihuacant az aztékok tényleg úgy találták és nagyra becsülték és van ilyenre is példa.

#27

Azért nem kell olyan nagy tudósnak lenni, hogy kitaláljuk kik építették. A teotihuacani piramisok is a Dzsószer-piramishoz hasonlóan peremesek, innen pedig nem nehéz kikövetkeztetni, hogy kik építették.

[teotivakan] = Tót Évának