A zsidók tényleg a mezopotámiaiak leszármazottai, és nem kánaániták?

Most nézem, hogy nem lett valami rövid, de egy kávé mellett még végigülhető :D

Mezopotámia egy túl és pontatlanul hangsúlyozott kifejezés és terület. Persze nem mintha ne lenne jelentősége. Jelentősége tényleg van. A kérdés előtt éppen ezért érdemes ezt a Mezopotámiát megnézni, mivel a kérdés egyik lényegi eleme. Ez egy nagyon általános terület, ami olyan mint Európa, vagy Kelet-Európa Európa részeként, sokféle népekkel egymás mellett. Az Arab-félsziget felfelé Szíriáig és Mezopotámiáig kiteszi Kelet-Európa méretét. És többnyire nincs megfelelően bemutatva.

A témában gyakori kifejezések a Termékeny Félhold és a Mezopotámia láthatóan átfedéseben lévő területek. Viszont egyáltalán nem volt egy kivételes termő terület a régió. Jó termő vidékek mindenfelé voltak és folyók is voltak és nem csak a Termékeny Félhold volt ilyen. Bár igaznak igaz, csak ne higgyük, hogy másol nem volt. A Termékeny Félhold kifejezés ezért meglehetősen félrevezetően hangzik, mert azt sugallja, hogy máshol nem nagyon lett volna termékeny földterület. És az egyoldalú használata mellett kimarad a teljes kép amitől az ember benyomása tudjuk, hogy más lesz.

Gyors példa - Jemenről Dél-Arábiában, ami bőven a Mezopotámiai régiótól délre fekszik, Ptolemaiosz úgy írt, hogy termékeny földje van és megfelelő csapadéka, és "Szerencsés Arábia"-ként nevezte. Térképen itt van Jemen:

[link]

Miért fontos ez? Mert Jemen már nagyon nem a Termékeny Félhold, egyáltalán nem Mezopotámia, nem Tigris és Eufrátesz környéke és nem Levante térsége. Mégis jól termő terület megfelelő éghajlattal. Jó termő terület virágzó kultúrával.

Valamint amikor Mezopotámiát mutatják térképen, akkor általában a környékén sosincs semmi, mintha akkor Mezopotámia területe valamiféle oázis lett volna körülötte a nagy pusztasággal. Ez sincs így amit a Mezopotámia térképek mutatnak. Nézzük meg Sumer idejében a környéken volt-e élet Mezopotámián kívül. Egy példa Bahrain, ami már nagyon nem Mezopotámia.

Bahrain - Térképen itt van:

[link]

Miért lényeges Mezopotámia mellett egy például távolabbi Bahrain? Mert ha megnézzük láthatóan nem csak Mezopotámia területén építkeztek és volt civilizáció.

Dilmun ie. 3000-től - Bahrain is hozzá tartozott.

[link]

[link]

[link]

[link]

A romokat bőven lehetne még folytatni...

A lényeg Bahrain példájából, hogy ie. 3000 környékén Mezopotámián kívül is volt civilizáció, ami a Mezopotámia térképekből és a kor bemutatásából nagyon nem látszik. Kimarad. Vagyis Mezopotámia egyáltalán nem volt egy szűk civilizált terület oázisként, hanem csak egy terület volt, ami persze lényeges is volt az tény.

A Mezopotámia kifejezés - Az ókori görögök a "Mezopotámia" szót az arámi "Naharaim"-ra használták görög fordításként. A "Beth Nahrain" szír nyelven ugyanazt jelenti, a "két folyó között". Vagyis a kifejezést nem a görögök találták ki, hanem azt ők is átvették és lefordították görögre, ez lett a "Mezopotámia". A görög kifejezés terjedt el belőle, de nem tőlük van a "két folyó köze" kifejezés, csak általában azt ismertetik az elnevezésnél. Valamint a görögök a Mezopotámiát nem a két folyó szoros területére értették, hanem tágabb értelemben használták a területre, aminek a közepe a két nagy folyó a mellékfolyóit is (stb) beleértve.

Mezopotámia másik jellemző tévképzete a valahogy egységesnek mutatott népessége és kultúrája. A mai országhatárokkal az ókor nem írható le - ami nyilvánvaló - és a Mezopotámia térségben és környékén is elég sokféle nép élt, sémi népek, arabok és mások és a sumerek is. Mezopotámia nem volt valamiféle ország.

Az Arab-félsziget keleti részén is szemita népek laktak már az ie. 4000 környékén is vagyis Sumer idejében is. Ilyen volt a már említett Dilmun, ami egy sémi kultúra volt. Térképen gyorsan - Sumertől délre, bőven Mezopotámia alatt, tehát még ott is sémi népek laktak:

[link]

A kérdéshez kapcsolódóan már láthatod, hogy a kérdésbeli zsidók ősei azok nem csak Levante és a Mezopotámia területein éltek, hanem még keletebbre és délebbre is. A Mezopotámia csak egy folyami terület jelölése és a népesség bőven túl is terjedt Mezopotámián. Mint ahogy a Dunántúl sem egy népességbeli terület, hanem egy folyóhoz viszonyított térség. Ilyen a Mezopotámia is és némiképp becsapós a kiemelése.

Mezopotámia helyett valójában jobb lenne az ókori Közel-Kelet kifejezés és érdemes a Mezopotámia szót kicsit mellőzni, mert jobban átlátható lesz a térség, az időszak és a népei is.

Mezopotámia témában van még egy tisztázandó sokat hallott kifejezés a "civilizáció bölcsője". Mára már nem tartják úgy, hogy a civilizáció bölcsője Mezopotámia lett volna. Ha viszont használnánk a kifejezést, akkor az nem egész Mezopotámia a sokféle népeivel volt, hanem konkrétan Sumer. Időrendben is Sumer volt előbb, ők indították el Mezopotámiát és határozottan előbb és külön is voltak. A civilizáció bölcsőjének Sumer nevezhető.

Ha megnézzük Mezopotámia népeit, láthatóan sok kérdésnél összemossák a Sumert és Akkádot valami egységes Mezopotámiaként, például a városok listájában. Érdemes ezt is kicsit tisztázni, mert Mezopotámiában nem egységes népesség élt.

SUMER - ie. ~4100-1750

Uruk (város) ie. 4000

Máig ismeretlen nyelv (nyelvi izolátum) és népcsoport.

AKKÁD - ie. ~2350-2150

Agade (város) ie. 2400

Ókori sémi nép.

Vagyis Sumer után 1500 évvel jött csak az akkádok korszaka, mégpedig úgy, hogy elfoglalták a sumerek területét és az első egész Mezopotámiai térséget uraló birodalom volt. Ezt van ahol Sumer és Akkád egyesítésnek írják, de birodalmi elfoglalás volt. A lényeg belőle, hogy Sumer jóval előbb volt és az akkádok a sumerektől vették át az írást, amit láthatóan a saját nyelvükre próbáltak igazítani.

Téves összemosás még a "sumer-akkad" kifejezés is, ami közös kultúrát sugall, holott az akkádok vettek át a sumerektől sok mindent és nem fordítva. Mint a görög-római (greco-roman) kifejezés is ugyanilyen téves összemosás, az is két külön kultúra. Mondjuk ma már kevésbé is használják, de talán érdemes említeni. Sumer és Akkád más népcsoport volt, más nyelvvel, más kultúrával, máshol éltek, a sumerek délen az akkádok északabbra, és az átvétel lényegében a sumerektől az akkádok felé történt.

[link]

Mezopotámia népei között ott voltak a kérdésbeli zsidók ősei, vagyis a sémi népek is. Ha megnézzük az izraelitákat, kultúrájuk a kánaáni népekből és kultúráikból ágaztak ki. A kánaánitákat gyakran a mai Izrael területére helyezik, de a kánaánita nyelveket egész Levante térségben beszélték. Levante pedig átfedésben van a Mezopotámia térséggel, tehát a zsidók ősei Mezopotámiában is ott voltak, és még délebbre és nyugatabbra is az Arab-félszigeten.

A sémi nyelvek és a kikövetkeztetett szórások térképe. Benne van egész Levante, az akkádok, egész Mezopotámia és még le dél felé is.

[link]

[link]

A kánaániták több rokon népet is összesít, több rokon nyelvvel. A héber mára az egyedüli kánaánita nyelv. És itt lehet rátérni a kérdésre.

"A zsidók tényleg a mezopotámiaiak leszármazottai, és nem kánaániták?"

Nem lehet így azt mondani, hogy >A< Mezopotámiaiak leszármazottai, mert ott más népek is éltek, voltak gutik, akkádok, sumerek, stb.

Valamint a Mezopotámia térségen túl is éltek sémi népek keletre és délre és a Levante térségben is, az Arab-félszigeten, bőven túl a Mezopotámia területen. Vagyis a Mezopotámia térség népeinek kapcsolata is megvan és a kánaánita népek kapcsolata is megvan Levantban is. Mindkettőre igaz a kérdés.

Tehát a kérdést helyesbítve, hogy a "mezopotámiaiak leszármazottai" az félreérthetően hangzik, az több népet fed le, és nincs ilyen, hogy mezopotámiai nép akiknek a leszármazottai lehetnének.

Science:

"Haber első küldetése az volt, hogy kiderítse, kik a kánaániak genetikailag. Az ókori görög források azt sugallták, hogy keletről vándoroltak a Levantba."

"Kiderült, hogy a görögöknek félig igazuk volt: a kánaániták génjeinek körülbelül 50%-a helyi gazdáktól származott, akik körülbelül 10 000 évvel ezelőtt telepedtek le a Levantban. A másik fele azonban egy korábbi populációhoz köthető, amelyet Iránban talált csontvázakból azonosítottak – írja a kutatócsoport ma a The American Journal of Human Genetics című folyóiratban. A kutatók becslése szerint ezek a keleti migránsok körülbelül 5000 évvel ezelőtt érkeztek a Levantba, és keveredni kezdtek a helyiekkel." (Megj: Irán egy mai terület, ami a korszakban nem határolódott le a mai Iránra.)

Semitic languages - wiki

"A sémi nyelveket a Közel-Kelet és Kis-Ázsia nagy részén beszélték ... a legkorábbiak a mezopotámiai keleti szemita akkádok"

Vessük össze ezeket az Ábrahámról szóló leírással, miszerint Ábrahám Ur városából, a sumer városból ment Kánaánba, ami Kánaántól valóban keletre van és Irán határán.

Úgy tűnik akkád (sémi nyelvű) mezopotámiai eredet van mögötte és Kánaánba mentek, ahol amúgy is sémi nyelvű népesség élt. Ez amolyan sémi nyelvű területen belüli vándorlás volt.

A kérdésre megint visszatérve. Mezopotámiaiak voltak? Mondhatjuk, de a pontosabb, hogy mezopotámiai akkádok. Kánaániták voltak? Igen mivel a kánaáni nyelvek egyike a héber és odaköltöztek a Kánaáni területre. Vagyis mindkettő igaz.

Egy nagy területről van szó ahol mindenfelé éltek sémi nyelvű népek. És nem olyan Mezopotámia és Kánaán mint két ország. Egy hasonlattal élve - most ez jut eszembe de írjon valaki akár másikat :) - mintha azt mondanánk, hogy az Alföldről költöztek a Duna-Tisza közébe és közben nem említjük Magyarország teljes területét. Átfedések vannak benne és az egész ahogy van Magyarország.

---

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

13/ A kérdező kommentje:

"Amúgy a Tóra történetének van alapja? Például a mezopotámiai eredetinek történelmi alapja is van? Nyilván vallási irat is, de ezenkívül történetírásból is van benne egy csomó."

Igen. Az ilyen régi írásoknak nagyon is van alapjuk és a Science cikk is ott van hozzá.

És azért mint már írtam, nem vitatkozom a kérdésbeli szóhasználattal sem.

13 Kérdező, " a Tóra történetének van alapja?"

Bocsi, ezt nem vettem észre. Nem tudom, nem voktörténész és nem is néztem utána. DE, ne feledjük

a Tóra szerint Mezopotámiában, Ur városában még csak egy család, Ábrahám akkor még Ábrám, és még se nem zsidók, nem is Izrael, hanem héberek.

Az Izrael nevet ÁbrAHám egyik unokája, Jáko kapta az angyaltól, 12 fia egy-egy törzs õse, ezek egyike Jehuda(Juda) törzse, tagjai (héberül yehudim) a zsidók. Az asszír hódítás (ie 722.) után az Izraelhez tartozó 10 törzs elveszett,

csak Juda maradt és csak a zsidók. (Mint korábban írtam, csak ez rövidebb.)

+++

14, " nem magyaráznád meg, hogy mit számit az, hogy száz kilóméterrel jobbra vagy balra alakultak-e ki?"

Tényleg nem sokat számít, ettõl Kérdezőt még érdekelheti. Amúgy Mezopotámia és Kánaán között jó néhányszáz kilóméter van.