Van olyan pszichológiai tanulmány, ami arra a kérdésre keresi a választ, hogy miért megy el valaki katonának és ellenségeskedik parancsra mint egy robot?

Vannak egyének, akik nem tudnak uralkodni saját magukon - így másokon akarnak uralkodni.

Erre viszont egyetlen lehetőségük, hogy akár nagy áldozatok árán is szervezeti hatalmat szereznek - így már kiélhetik leküzdhetetlen hajlamaikat más embereken.

Van egy másik kategória is - a megélhetési katonáskodás.

Sok tehetségtelen senkiházi csak így képes normális jövedelemhez jutni a társadalomban és nem sokat moralizál a témán. Ezt a lehetőséget kihasználva az ambiciózus vezetők megfelelő pozíciókat hoznak létre nekik a hadseregben, titkosszolgálatokban, rendőrségi állományban, stb..

Senki se tud uralkodni magán.

Az érzések függetlenek a logikától, és az ép észtől.

Aki az érzéseire hallgat, az konkrétan nem a valóságot látja. Tulajdonképpen egy hallucináció.

És akkor nem akar, és nem is tud másképp cselekedni, csak ahogy az érzései diktálják.

Nem hiszem hogy van ilyen tanulmány, de leírom amit én látok. Egy ember három okból mehet el katonának:

- Megélhetés: ahogy #3 is írta van akinek nincs mas opciója, meg van akinek valami előnye származik belőle (pl most nálunk egyetemre felvételi pluszpontok)

- Kényszer: elég egyértelmű, sorkatonaság

- Hivatás: ha valakiben van hivatástudat, hogy védje az országát, szeretteit, stb

A világon mindenhol a legjobban fizetett pszichológusok építik a karrierüket a kérdéses témára!

Mivel nem kívánatos, hogy a civil többség is átlássa a témát, így az igazán fontos tanulmányok nem publikusak. Persze civil értelmiségiek szivárogtatnak - de az amatőr "ismeretterjesztés" meg "konteó" - nem "akadémiai színvonalú" publikáció.