Az ókori Egyiptom isteneit és istennőit miért állatfejjel ábrázolták?

Egyrészt ez csak az istenek egy részére jellemző. Másrészt sok isten volt, minden isten más-más erőt, jelleget testesített meg. Ahogy az állatok is különbözőek, szintén más-más jellemzőket testesítenek meg. Így aztán egy-egy istent ábrázoltak emberként, állatként, vagy ezek összeolvasztásaként is. (Sőt egy-egy istennek volt növényi képe is.) De a fejdíszeknek, és egyéb tárgyaknak is jelentősége volt.

Amúgy egy-egy istennek többféle ábrázolása is létezett egyszerre. Pl. Maat istennőt ábrázolják emberi testtel és fejjel, de ábrázolják emberi testtel, de szárnyakkal. Hóruszt ábrázolták emberi testtel és sólyomfejjel, de ábrázolták sólyom testtel is.

Ez nyilván egyfajta analogikus, szimbolikus gondolkodás, ami mind a mai napig jelen van a kultúránkban, csak ma inkább verbálisan, mint képi ábrázolásban. Hiszen ma is analógiába hozzuk a rókát és a ravaszságot, a fehér galambot és a békét, a nyulat és a gyávaságot.

Szimbolizmus.

A halál istene például azért sakál fejű mert az egy dög evő állat.

A nap isten meg azért sólyóm mert az egy madár.