Honnan terjedt el, maradt fenn az a máig élő sztereotípia, hogy Magyarország mezőgazdasági ország, annak ellenére hogy gazdaságtörténész tudósok könyvei és publikált adatsorai ennek mind ellentmondanak?

És mit fogsz megérteni?

A kérdés elolvasásakor keletkezett bennem némi bizonytalanság, hogy vajon biztosan ez-e a kérdés (megválaszolni való). Ahogy tovább olvastam, a kétely elmúlt, helyette meggyőződéssé vált, hogy ilyen mennyiségű téveszmét itt nem lehet eloszlatni.

Mazsolázok. Franciaország nem agrárország, de az Unió számos szabálya mégis "úgy alakult", hogy a támogatási rendszerben azok a kiemeltek, amelyek a francia agráriumot segítik. Célzottan. Például azért, mert a francia egy öntudatos nép, szeret jól élni (és ért is hozzá alaposan), ezért az ottani parasztságnak (ma másképp nevezzük, de az) igen nagy a presztizse, ezt pedig egy valamirevaló francia politikus nem hagyhatja figyelmen kívül. Sőt, a gazdasági szakemberek alaposan figyelembe is veszik ezeket az adottságokat és lehetőségeket.

Talán ez volt a legkönnyebben illusztrálható, a többi áttételesebb. Több finom meggondolást igényel.

Ami a magyar valóságot illeti, e pillanatban nem beszélnék arról, az országban mi jelentős, mert az is csak áttételesen gazdasági kérdés. A korrupció és a törvénytelenség például jelentős, emiatt a társadalom (gyakran kényszerből) maga is korrupttá válik, bizonytalan, és ilyen állapotban praktikusan se agráriumot se ipart se tudományt se egyéb kiszolgáló szektort nem képes megfelelően működtetni. A hatékonyság e keretben pedig egyenesen értelmezhetetlen.

Azaz egy minden tekintetben (gazdaság, szellem, morál, szociális állapot, egészség) züllő, gyorsuló ütemben silányuló helyzetben azon meditálni, hogy agrárország vagyunk-e vagy sem, egyenesen röhejes.

Az adatsorokat most hagyjuk. Azt előbb értelmezni érdemes, hogy egyáltalán beszélni lehessen róluk, a következtetés meg csak sokkal utána következik. Annyit azonban mondanék, némi munkával bármely témában tudok produkálni a fényes jövőt demonstráló és a jövőbeli pusztulást mutató adatsort. Természeteen keményen alátámasztva, megkérdőjelezhetetlenül.

Magyarország agrár ország.

agrárország: Olyan ország, ahol a lakosság többsége a mezőgazdaságból él.

Ezt nem csak a GDP-ben kell nézni, hanem a foglalkoztatottság, magánválkozások terén. Vidéken többen, mint Budapesten. Továbbá nem is egy 5-10 évi folyamat után akasztják ezt a jelzőt az országra, hanem inkább az utóbbi 50-100 évet nézve.

[link]

Viszont a jövőbeni megítélés változhat.

100 tyúk, 1 tonna gobona meg 2 sertés sose fog annyiba kerülni, mint egy új Audi, így pénzértékhez viszonyítva se szabad viszonyítani. Egy ipari gazdaságkutató így nem is fogja magasztalni.

Viszont, ha nincsenek olcsó agrártermékek--》 élelmiszer az országba akkor az ipar se tud termelni.

Míg az ipar termel, a gyerekek tanulnak, addig a mezőgazdaságba dolgozók teremtik meg a napi betevőjüket. Így fejlődhet is az ipar.

Ha éhezés lenne, akkor sokaknak abba kéne hagyni az ipari termelést és a mezőgazdasági termelést még jobban erősíteniük kéne. Ami ugyan sok GDP-t nem hoz, de a létszükségleteket fedezte.

Azt hiszem, hogy egy stabil mezőgazdasági, energetikai háttérellátás vezet az ipari növekedéshez.

Magyarország elvileg 2x több élelmiszert tud termelni, mint ami nekünk kell (békeidőbe és nem aszályba). Így megintcsak jár a cím egy agrárországhoz.

"Ezen két kritérium alapján Magyarország 1880-as évek óta nem mezőgazdasági ország."

Szerintem inkább akkor 1980 óta.

1985-ben 21,1% a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatottak %-ában.

(Fentebbi linkemből.)

Egyébként nézőpont kérdése is lehet. Egy agrárminiszter a nemzeti érdekek miatt is hangoztatja.

"Mi abban hiszünk, hogy Magyarország agrárország maradt, és ezt nem hátrányként, hanem előnyként kívánjuk a jövőben felfogni" - mondta Lázár János az ülésen. A Miniszterelnökséget vezető miniszter olyan számításokra hivatkozott, amelyek szerint a magyar GDP 22 százaléka valamilyen formában kötődik a mezőgazdasághoz.

Hagyjuk már ezt az 50%-ot. Sierra Leone az egyetlen ország a világon, ahol az agrárium a GDP 50%-át teszi ki.

A világ össz GDP-jének 5.9%-át adja a mezőgazdaság, mivel ez egy olcsóvá vált, hatékony szektor, alacsony munkaerőigénnyel. Egy megoldott probléma. Erre vagy azt lehet mondani, hogy nincsenek többé agrárországok, vagy azt, hogy agrárország az, aki ennél a 6%-os világátlagnál többet termel mezőgazdaságból. Ezek valóban főleg elmaradott afrikai és ázsiai országok, és azok sem azért, mert olyan jelentős lenne a mezőgazdaságuk, hanem mert minden másban még annál is jelentéktelenebbek.