Az ókori görögök (tudományos, filozófiai, stb eredményeik mellett) mennyire voltak babonásak?

Nagyon.

Lásd Delphoi jósda.

Bizony, bizony, ahogyan #1-es mondja.

[link]

Mit nevezünk babonának?

Olyan bizonyítatlan dolgok akceptálását, amelyekre semmi konkrétum nincs?

Az például babona e, hogy ha valakire nem locsolnak egy kis vizet hozzá mellékelt latin pusmogás mellett, akkor nem léphet be egy bizonyos mennyei királyságba, ahol szem-szájnak ingere?

Nem, ezt ma hitnek tartják sokan, bár a muszlimok például babonának, de az ókori sokistenhit velejárója volt, hogy mndenféle isteni eredetet tulajdonítottak a különféle természetfelettinek tartott jelenségekre, ez hitrendszerük része volt, amit bárki tarthat babonának, aki nem hisz benne.

"tudományos, filozófiai, stb eredményeik mellett"

Hát, a filozófiát nem igazán fogadják el tudományként, az ókori tudományok pedig, bár nem lebecsülendőek, nem érték el a jelenlegi szintet. Ugyan a mikroszkópikus világról fogalmuk sem volt, sejtéseik azért voltak, pl. az atom fogalma is egy görög tudóstól származik. De számtalan más ilyen népcsoport volt, amelyik bizonyos tudományterületen számtalan érdekes és jelentős felfedezésig eljutott (pl. közép-amerikai őslakos civilizációk), azonban a vallás annyira nagyon jelen volt az életükben, hogy kb. mindenre kihatással volt, mégpedig negatívan. Ugyanígy a görögöknél is.

Hadjáratok előtt elmentek a jóshoz, nézték a csillagok állását, stb. közben pedig a racionális érvekkel ellentétes és katasztrófális kimenetelű döntéseket hoztak. Ma szerencsére ez már nem úgy van, hogy akkor viszem az autót szerelőhöz, ha jók a csillagok állása, meg előtte feláldozok éjfélkor egy fürjet, hogy elmúljon a baj, hanem a racionalitást helyezem előtérbe. Adott tünet, adott problémára utal, elviszem, megjavítják, kész.