A különféle legendáknak minden esetben (már-már törvényszerűen) rendelkezniük kell valamiféle valóságalappal?

Igen.

Csak néha elég nehéz rájönni erre az alapra.

Szerintem nem. Az embereknek régen is volt fantáziájuk, és szerettek is történeteket kitalálni, illetve hallgatni-továbbadni. Ezzel nem állítom, hogy minden legenda fiktív lenne, csak azt, hogy lehet köztük kitaláció is.

Gondolj bele, hogy működik a szóbeli átadás: Homérosz külön énekmondókat is kiképzett az eposzai továbbörökítésére, és úgy írta meg a műveit, hogy memorizálni lehessen őket. Pedig le is írta őket, de ebben a rögzített, kitalált és kötött átadásban jobban bízott. Be is jött neki, de nagyon kellett hozzá a formai kötöttség és a szöveghű átadás.

Ehhez képest egy legenda csak szájról-szájra terjedt hosszú időn át, minden formai és tartalmi kötöttség nélkül. Ma már nem lehet kibogozni, hogy mi a fantázia, és mi a valóság.

Ízlés dolga, mit nevezünk valóságalapnak. :))

Csak részletek:

"1809-ben Washington Irving (aki egyébként az Ámosvölgy legendája c. történetet is jegyzi) a New York története című írásában Szent Miklóst egyenesen New York védőszentjének nevezte, és ezzel elindította a lavinát. 1822-ben egy Clement Moore nevű író keverte össze sikerrel a holland, német és norvég legendákat, és megírta a „Szent Miklós látogatása” című művét, amiben a manószerű Mikulás 8 kicsi rénszarvassal repked és a kéményeken beficcenve ajándékozgat. A figura lényege ekkor még igencsak a vallás körül forgott, de már egyértelműen megjelent az ajándékozás amerikában azóta is tartott formája: Miklós a kandalló fölé száradni kiakasztott zoknikat tölti meg ajándékokkal."

"Eközben persze egyre finomodott hősünk megjelenése is. Mai formáját egyébként egészen korán, már 1863-1886 között elnyerte, egy bizonyos Thomas Nast keze nyomán, aki az akkor elérhető források alapján rajzolta meg az öreg Santát. A rajzok a Harper’s Weekly magazinban jelentek meg, és az ekkor futó sorozathoz köthető az a hagyomány is, hogy levelet írunk a Mikulásnak – ahogy Nast találta ki azt is, hogy az Északi-Sarkon van a Mikulás főhadiszállása, ahol egy nagy könyvben vezeti a gyerekek jó és rossz cselekedeteit, valamint műhelyében ajándékokat gyárt."

"A legkomolyabban azonban vitán felül a Coca-Cola szállt bele a Mikulás-bizniszbe. Az 1930-as években a vállalat arra keresett megoldást, hogy miként pörgethetné fel a téli időszakban hagyományosan pangó üdítőital-piacot."

"A Coca-Cola a svéd Haddon Sundblomot kérte fel, hogy alkossa meg a figurát. Így az ő nevéhez köthető az első Coca-Cola Mikulás megszületése – ő kezdte el azokat a hirdetéseket rajzolni, amelyeken a kedves, öreg, pufók Mikulás üdítővel dobja fel magát, és közben a gyerekekkel is hótcuki. Ez a Santa már piros-fehér ruhában, vastag övvel a derekán jelent meg. A Coca-Cola 30 éven keresztül változatlan formában tolta ezt a megjelenést a nagyérdemű elé hirdetésein, így kőkeményen be is betonozta mind a Mikulás megjelenését, mind a Coca-Colához való kapcsolatát is."

[link]

Ez mondjuk az elmúlt pár száz év alatt alakult ki. El tudom képzelni, hogy 4-5 ezer évvel ezelőtt ugyanígy pár száz év alatt alakultak bizonyos legendák, ki tudja, miből és mi módon. :)