A Párizs városában lévő Eiffel-torony a 19. század végi modernitás legjelentősebb szimbóluma?

MDaniel98-al értek nagyjából egyet. Az Ipari forradalom terméke. Még épületnek is csak úgy ahogy, valahogy nevezhető. Egy állványzat. Ha megnézzük a történelmét jobban átlátható.

A FRANCIÁK NEM SZERETIK EGYÖNTETŰEN

Eredetileg a franciák nem szerették az Eiffel-tornyot. Úgy találták, hogy "haszontalan" és "szörnyű" és nem illik Párizs szép épületeihez. Nem akarták a "csavarozott fémlemez utálatos oszlopát". A megsemmisítéséért még petíciót is indítottak. Ma sem szereti minden francia az Eiffel-tornyot, legfeljebb nem törtődnek vele, megszokták, de ma is megoszlik a franciák között a vélemény róla. Francia gúnynevén "La dame de fer", ami annyi mint "Vas Hölgy" (Iron Lady) és annyira általános, hogy a sajtó is használja. Egyéb francia becenevei a "Grande dame de fer" (Magas Vas Hölgy) és az "Old Iron Lady" ami (Öreg Vas Hölgy). Hogy érthető legyen a női megnevezés, a középkorban épült Notre Dame Párizs régi és művészien is szép épülete, amit 1345-ben fejeztek be, aminél a Notre Dame jelentése "Mi Asszonyunk" ami Szűz Máriára értendő. Vagyis a franciák a Notre Dame - a Mi Asszonyunk - katedrálishoz viszonyítva nevezték el Vas Hölgynek.

TILTAKOZÁSOK

A torony tervét leközölte a sajtó és heves tiltakozást váltott ki, főként az építkezés elkezdésekor. Általában a művészek nyílt tiltakozó levelét említik a témában, de a práizsiaknak sem tetszett annyira a vasszerkezet ötlete. A 47 művész nyílt levele a "Le Temps" újságban lett közzétéve "Tiltakozás az Eiffel-torony ellen" címmel, olyan neves művészektől mint Guy de Maupassant, Charles Gounod zeneszerző, vagy Alexandre Dumas írók, François Coppée, Leconte de Lisle vagy Sully Prudhomme költők, William Bouguereau vagy Ernest Meissonier festők, sőt Charles Garnier, az Opera építésze is. Más írások is kritikusan szóltak a toronyról. Némi idézet a művészek szavaiból:

"Párizs városa tehát tovább fog-e társulni a barokkal, egy gépgyártó kereskedő képzeletével, hogy helyrehozhatatlanul csúnyává és gyalázatossá tegye magát ?"

És ha megnézzük egymás mellet a Notre Dame egy közeli részletét és az Eiffel-torony egy részletét, akkor látható a tiltakozás jogossága is. Ezért tiltakoztak.

[link]

[link]

[link]

[link]

Eiffelnek pedig foggal-körömmel meg kell védenie projektjét, karöltve az ipari miniszterrel. A kormány fellép a torony védelmében... mert a franciák annyira nem akarták, annyira nem tetszett nekik. De a világkiállításon technológiát is kellett demonstrálni és a torony megépítése mellé álltak, politikai, gazdasági és technológiai okokból.

A tiltakozásokra Eiffel válasza is iprai jellegű volt: "A torony lesz a legmagasabb épület, amelyet emberek valaha emeltek." Valamint "Mivel mérnökök vagyunk, hiszünk abban, hogy építkezéseinkben nem a szépség foglalkoztat bennünket ... Nos, milyen feltételt kellett mindenekelőtt figyelembe vennem a toronyban? Szélállóság. Jó!"

19. SZÁZAD VÉGI IPARI VASSZERKEZET

Az Eiffel-tornyot az 1889-es világkiállításra tervezték és készítették és az eredeti tervek szerint a kiállítás után lebontották volna. 1930-ig a legmagasabb építmény volt a világon a maga 300 méteres magasságával és a célja is a műszaki leleményesség bemutatása volt, hogy már ilyet is tudnak. Egyáltalán nem egy szép tornyot akartak tervezni. Akkoriban már megvolt az építészek között a legmagasabb épület megépítésének versenye és 1000 láb magasság volt a cél, ami 305 méter. Ezt a funkciót szánták neki és a külleme is ezért ipari szerkezet, mert a vas, az ipar és a tudomány puszta demonstrációja. Azért némi díszítést végül terveztek rá, de azok nagyon kicsik és csak közelről láthatóak azon a néhány helyen is ahol van rajta. Az Eiffel-torony eredeti neve is ezt a szerkezeti célt tükrözi, a "300 méteres vastorony" nevet kapta, de hamarosan "Eiffel úr tornya" néven emlegették, ami még nem név volt, csak így hozták szóba, majd "Eiffel-torony" lett belőle végül a neve (franciául Tour Eiffel).

A torony vázlat nem nézett ki valami jól és a projektet el kellett adni. Ezért Koechlin és Nouguier mérnökök összeültek Stephen Sauvestrer építésszel, hogy valami díszítés is legyen rajta és kicsit legyen jobb megjelenése. Hozzá tartozik, hogy Eiffel cége, az Eiffel & Cie kimondottan fémszerkezetekre szakosodott vállalkozás volt, nem szép díszes épületeket terveztek. Vasúti és közúti fémszerkezetek gyártásával foglalkoztak. Az Eiffel-tornyot nem is tekintették műalkotásnak és nem is szánták annak, ezt még a torony francia hivatalos oldlán is közlik róla, ez mára lett műemlékvédelem alá helyezve (mellékesen ez persze érthető).

Az értelmezés keretéhez érdemes megnézni Eiffel cégének más munkáit, mint hidak - például a Viaduc de Garabit:

[link]

A Pont métallique sur l'Adour:

[link]

Vagy az amerikai Szabadságszobor vasszerkezete (csak a belső fémváz tervei):

[link]

Ezért néz ki úgy az Eiffel-torony ahogy kinéz.

NEM EIFFEL ÖTLETE VOLT ÉS NEM IS Ő TERVEZTE

Igazából Eiffel cége tervezte az Eiffel-tornyot, az Eiffel & Cie két mérnöke, Émile Nouguier és Maurice Koechlin. Akkoriban sok mérnök dolgozott a 300 méteres torony tervein. Az első vázlatokat és számításokat is Émile Nouguier és Maurice Koechlin készítette. Így nézett ki:

[link]

A TORONY SZABADALMÁNAK MEGVÁSÁRLÁSA

A 300 méter magas torony ötlete az Egyesült Államokban született meg, Philadelphiában, Clarke és Reeves mérnökök részéről. Az nem készült el, de ismertté vált a terv Európában is.

Majd Eiffel cégének két mérnöke, Nouguier és Koechlin vázlatokat készít, ami Eiffelnek nem tetszik. Sauvestre bevonásával újra tervezték ami már tetszett Eiffelnek. Eiffel a saját valamint Koechlin és Nouguier és Sauvestre nevében szabadalmat nyújt be, aminek jogait később Eiffel megvásárolja a három mérnöktől. Így Eiffel az építmény jogainak egyedüli birtokosa lett.

Mindezekkel együtt is az Eiffel-toronyba tényleg fel kell menni, ha már ott van valaki, mert az emberek szeretnek mindenhova veljutni, ahonnan jó a kilátás. És ma már mégiscsak az ipari forradalom régisége, még akkor is, ha ipari a megjelenése. A franciák egyébként nem romantikáznak rajta, ez a turisták és filmek képzete csupán, a franciák sok más szép helyeken készítik az esküvői fotóikat. Bőven van lehetőségük rá. Viszont a párizsiaknak jó tájékozódáshoz, mert Párizsban szinte bárhonnan látható. :) Felmenni is csak néha gyerekekkel egy családi kirándulás kereteiben szoktak, vagy iskolai csoporttal, viszont a parkot már inkább látogatják ahol maga az Eiffel-torony is áll. Ugyanilyen felháborodással szembesült egyébként a párizsi Pompidou Központ és a Louvre piramis is.

[link]

[link]

De azt fontos érteni benne, hogy a középületek és építmények nem szoktak az emberek általános beleegyezésével készülni, még a Notre Dame terveit sem szavaztatták meg a néppel a középkorban, és az Eiffel-toronyét sem, és lényegében mást sem szoktak. Ezeket ha nemtetszést keltenek a tervek, úgymond "lenyomják az emberek torkán", utána meg megszokják az emberek.

Szerintem még a rövidebb válasz is összetett a kérdésre. :) Nyilván nem kell osztozni a véleményben. Ez egyértelmű.

Ha megnézzük a korabeli látogatottságát is csak annak köszönhette, hogy 300 méter magas és az emberek szeretik a magas kilátókat. Semmi másnak. Az Eiffel-torony lényege semmi más mint amiért tervezték, és az a magasság technológiai kivitelezhetősége volt. Miközben ha ugyanezt a vastömeget vízszintesen építik, egyből más lenne a megítélése és az iránta való érdeklődés is. Ma az Eiffel-toronynál látogatottabb Párizsban a Disneyland és ez nem vicc. :) És más helyek is megelőzik még az Eiffel-tornyot.

Művészeti értéke szerint sem a legjelentősebb, sőt művészeti szempontból valahol a legutolsók között van a többi vasszerkezetes hidakkal együtt. A korszakban sokkal szebb épületek is épültek, tehát esztétikai szempontból sem a legjelentősebb, se a saját korában, se ma.

Teljesen szűken technológiai értelemben valóban a kor modernségének legmesszebbről is látható építménye. Mai ismertsége is csak a popkulturára épülően van, filmek, képeslapok, romantikus képzettársítások, stb. Ilyen értelemben szimbólumnak tekinthető, de nem valami pozitív értelemben, csak a celebsége miatt, mert magas és mert jól látható, és fel lehet rá menni.

A Garnier Opera Párizsban kb ugyanakkor épült és nézzük meg, valóban szép. Nem vasállványzat. Tényleg szép. Tudtak ilyet is.

[link]

Egész rövid megfogalmazásban az Eiffel-torony az 1900-as évek végének vasszerkezeti (vastechnológiai) celeb építménye és ilyen minőségében szimbólum csupán.

Míg ma az ismertsége a köré szőtt romantikus képzetek és popkultúrája miatt van. Párizs közben tele van gyönyörű és híres épületekkel.

4) Mindenben igazad van, de ez hogyan válaszol a kérdésre?

Akár tetszik, akár nem, de tényleg nagy szimboluma