A politikai forradalmak mindig az átlagemberek véleményét tükrözik?

Mint értünk "politikai" forradalom alatt? Ha sima forradalmat, pl. az '56-os forradalmat, akkor nem. Ott egy értelmiségi kisebbség mozdult meg.

Ha valami mást, akkor előbb definiáld azt. :D

A forradalomban a radikális kisebbség a nép általános véleményét tartja maga előtt. Kisebbség csak annak az értelmében, hogy egy teljes népesség nem tud részt venni egy forradalomban, mert fizikai lehetetlenség. Egy háborút sem egész népességek vívnak, mert vannak nők, gyereke és idősek és valakinek élelmet is kell termelni, és sok egyebet is kell termelni. Se háborút se forradalmat, se szabadságharcot nem vív egy teljes népesség, mert gyakorlatilag lehetetlen.

Ilyen értelemben a forradalmat kisebbség vívta, de nem negatív értelemben vett kisebbség, hanem ez csak annyi, hogy minden hadsereg egy ember csoport és nem a teljes lakosság. Mindig valahány ember katona, valahány ember háborúzik, valahány ember szabadságharcol, és valahány ember vív forradalmat is.

A forradalmak radikalitása vitathatatlan, bár az sem negatív értelemben radikális, hanem szükségből az. Csak hogy ne keveredjen. :)

Forradalom jelentése:

Forradalom - wiki (hu)

"A forradalom a fennálló társadalmi rendet, rendszert erőszakosan (ezen belül fegyveres vagy vértelen úton) megdöntő, a társadalmat gyökeresen és tartósan átalakító társadalmi mozgalom."

[link]

Revolution - wiki (en)

"A politikatudományban a forradalom (latinul: revolutio, "megfordulás") a politikai hatalomban és a politikai szervezetben bekövetkező alapvető és viszonylag hirtelen változás, amely akkor következik be, amikor a lakosság fellázad a kormány ellen, jellemzően a vélt elnyomás (politikai, társadalmi, gazdasági) vagy politikai alkalmatlanság miatt."

[link]

Ne keverjük össze a puccsal, ami a politikán belüli erőszakos hatalomátvétel és egy kis csoport viszi véghez.

Államcsíny - wiki

"Az államcsíny vagy puccs erőszakos hatalomátvétel, a szélesebb néptömegek támogatása nélkül, többnyire fizikai erőszak, nem ritkán katonai erő alkalmazásával."

[link]

A forradalomban sosem az a lényeg, hogy fizikailag a teljes népesség részt vesz benne, mert az konkrétan lehetetlen is, hanem egy csoport a nép általános elégedetlensége mentén azon van, hogy tegyen is a változásért. Még a legnagyobb háborúkat sem a teljes népesség vívta, se az ókorban se a középkorban, se később.

A hatalomváltásoknak vannak alapvető fajtái, amikbe besorolhatóak. Egyik, hogy külső vagy belső eredetű-e, vagyis az országhatáron kívülről vagy belülről szerveződik-e. És vannak kombinációik is ezeknek.

Belső eredetű egy általában vett forradalom, a szabadságharc, a puccs vagy akár egy mai népszavazás is belső eredetű.

Külső eredetű hatalomváltás lehet egy háború, egy kívülről szervezett puccs, vagy egy kívülről szervezett forradalom is.

Kérdező ha a puccs kicsit bizonytalan, akkor egy kitalált példa (most lényegtelen melyik párt, csak példa jellegű és nem politikai): mondjuk a KDNP szervezkedik a katonasággal és konkrétan elfogja, letartóztatja a FIDESZ összes tagját és kikiáltja, hogy ők a vezetők. Ez a puccs - ha talán jól jön.

Néhány példa:

- 1799-ben Bonaparte Napóleon államcsínyt (puccshot) hajt végre és így kerül hatalomra. (wikin ott van)

- Kívülről szervezett puccsra példa: Guardian cikk "A CIA elismerte, hogy részt vett az 1953-as iráni puccsban"

És egy NPR cikk: "Hogyan döntötte meg a CIA 4 nap alatt Irán demokráciáját"

[link]

[link]

Az 1954-es guatemalai államcsíny szintén CIA a szervezése volt.

1954 Guatemalan coup d'état - wiki

"Az 1954-es guatemalai államcsíny, a PBSuccess hadművelet fedőneve, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynöksége (CIA) titkos akciója volt, amely leváltotta a demokratikusan megválasztott guatemalai elnököt, Jacobo Árbenzt, és véget vetett az 1944–1954-es guatemalai forradalomnak."

[link]

Külön wiki cikkelye is van:

Az Egyesült Államok részvétele a rendszerváltásban/wiki:

Nem kevés a sor, néhány példa, Mexikó, Szamoa, Hawaii, Honduras, Kuba, Nicaragua, Haiti, Dominikai Köztársaság, Costa Rica, Németország, Albánia, Burma, Fülöp-szigetek, Görögország, Szíria, Indonézia, Etiópia és érdemes átnézni.

[link]

Lemaradt

A másik jellemzője a hatalomváltásoknak, hogy felülről szerveződik, vagy lentről. Nyilván érted kérdező - nem írok példákat.

Meg kérdező talán olvasd át a Francia gyarmatbirodalom wikijét is - nem néztem át, de vannak benne olyanok, amikből jobban megérted a történelem forradalmakról szóló részét. Röviden a forradalmakat a katonaság bevetésével leverik. A volt francia gyarmatokon a francia katonaságot vetették/vetik be a szabadságharcok leverésére. Ezt Európában átnevezik, hogy lázadók, renitensek, terroristák, diktátorok, elnyomó rezsim, valamire ami megindokolja a "beavatkozást", és a beavatkozás is egy átfogalmazás. Ma is állomásoznak Afrika szerte francia katonák és amerikai katonák is.

"Lázadás Észak-Afrikában Spanyolország és Franciaország ellen"

"A berber függetlenség vezetője, Abd el-Krim (1882–1963) fegyveres ellenállást szervezett a spanyolok és a franciák ellen ... Párizs és Madrid megegyezett, hogy együttműködnek a megsemmisítésben. 200 000 katonát küldtek be, amivel 1926-ban megadásra kényszerítették el-Krimet"

"A brazzaville-i kiáltvány kimondta:

Franciaország által a gyarmatokon végzett civilizációs munka céljai kizárják az autonómia minden eszméjét, a Birodalom francia tömbjén kívüli fejlődés minden lehetőségét; a gyarmatokon az esetleges alkotmányos önkormányzatot el kell vetni."

"Franciaország azonnal szembesült a dekolonizációs mozgalom kezdeteivel. Algériában 1945 májusában a tüntetéseket elfojtották , és a becslések szerint 6-45 ezer algériai halt meg."

"Franciaország afrikai gyarmatain a Kameruni Népek Szövetsége 1955-ben indult felkelését, amelynek vezetője Ruben Um Nyobé volt, két éven keresztül erőszakosan elfojtották"

[link]