A "minden ember egyenlő" kijelentés az emberi történelem egyik legnagyobb hazugsága?

Egyrészt az, hogy „minden ember egyenlő” az eleve ferdítés, az állítás az, hogy minden ember egyenlő a törvény szemében, vagy minden ember egyenlő annak tekintetében, hogy milyen mértékben kell figyelembe venni a szükségleteit, érdekeit. Az, hogy jogegyenlőség van, az nem azt jelenti, hogy minden ember egyforma. Természetesen különbözőek vagyunk, mindenki más képességekkel, habitussal rendelkezik, de ez nem lehet alapja általános pozitív vagy negatív társadalmi megkülönböztetésnek.

Másrészt ez nem állítás, hanem egyfajta erkölcsi cél, idea. Nem azt állítja, hogy a jelenlegi társadalmunkban minden ember egyenlő ilyen vagy olyan szempontból, hanem hogy az lenne a cél, hogy kezeljünk minden embert egyenlőként – és nem egyformaként – azokból a szempontokból, ahol ez az igazságos. (Pl. ne legyenek rabszolgák, ne legyenek nemesi előjogok, a nők is választhassanak, szavazhassanak, egy bűncselekményért ugyanolyan büntetés járjon mindenkinek, rangtól, nemtől, etnikai hovatartozástól, meg miegyebektől függetlenül stb…)

Az egész kijelentés az Emberi és polgári jogok nyilatkozatából származik, a Francia forradalom idejéből.

"Minden ember szabadnak és jogokban egyenlőnek születik és marad; a társadalmi különbségek csakis a közösség szempontjából való hasznosságon alapulnak."

Egyáltalán nem azt jelenti, hogy mindenki egyenlő képességekkel rendelkezik vagy hasonló. Mindössze a törvény és a jog előtti egyenlőségről szól. Hogy nincsenek olyan, hogy a nemesekre más törvények vonatkoznak, mint a földműves parasztra.

Nem, ez a történelemben az emberek egyik legnagyobb félreértése.

Olvasd el figyelmesen az #1 választ.

A mondás azt az igényt fejezi ki, hogy minden embert egyformán illetnek jogok és kötelezettségek, minden embert egyformán kell megítélni és kezelni azonos élethelyzetben. Például egy gyilkost el fog ítélni a törvény, ám te nem köpheted le pusztán azért, mert gyilkos. Például minden ember egyformán tanulhat és vehet igénybe tanulmányi eszközöket, ám nem mindenki jut el saját belső tulajdonságai miatt ugyanoda. Ezért aztán például, aki abbahagyja általános iskola után, nem kaphat olyan kutatóeszközt, amelyet egyetemet végzett kutatók használnak. Nem azért, mert tilos neki, hanem azért, mert semmire se tudja használni, más szóval, értelmetlen a dolog. Például egy vak ember hátrányban van más ép emberekkel szemben, és ezen elv értelmében több segítség illeti meg, mint ép társait, éppen ezért, hogy a természet ezen hátrányát a gondolkodó ember igyekezzen csökkenteni.

Ugyanakkor minden ember különböző, mert más a DNS-e, más élethelyzetbe született, más a környezete, neveltetése, tapasztalatai. Ebből következően más dolgokat másképp vesz igénybe és más dolgokra van szüksége. De olyan dolgoktól, amelyeket e különbözőség nem érint, semmi feltétel nem különböztetheti meg.

Ettől ma nagyon távol állunk akkor is, ha sok helyen lokálisan igyekeznek ennek maximálisan megfelelni. Sajnos több helyen kijátszani igyekeznek, és ez ellen fel kell lépniük azoknak, akik értik a mondás jelentését.